A még csak szakmai körben és részleteiben publikált kutatás szerint a maszkviselés társadalmi elfogadottsága erősebb, mint ahogyan azt sokan gondolják vagy tapasztalják. Az arc eltakarásából következő érzelemfelismerési és beszédértési nehézségek viszont hozzájárulhatnak az elutasításhoz és az élénk fantáziáról árulkodó háttérhatalmi szál megjelenéséhez. Egyebek mellett erre a megállapításra jutottak az Érzelmek a maszk mögött címet viselő kutatás pszichológusai.
Háttérhatalmi konteó
Az adatfelvétel a járvány harmadik hullának csúcsán, éppen egy évvel ezelőtt történt, amikor a közterületen is kötelezően maszkot kellett hordani, és a védőoltások még nem voltak elérhetőek. „Ebben az időben sok bizonytalanság volt az emberekben a világjárvány miatt. Azokban a társadalmakban, ahol az emberek már korábban is viseltek maszkot, könnyebben elfogadták, hogy a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében is hordani kell” – mondja Volosin Márta, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa, aki Csábi Eszterrel és Hallgató Emesével végezte a kutatást.
Kínában például, ahol a légszennyezettség miatt elterjedt ez a védekezési forma, nem okozott problémát a kötelező maszkviselés. Ahol viszont ez korábban nem volt a közösségi érintkezés része, és az emberek korábban nem szokhatták meg a maszk látványát, ott kisebb arányban hordták, ha nem volt kötelező. Ezenkívül sokszor összeesküvés-elméleteket gyártottak. „Voltak, és vannak ma is, akik szerint a maszkviselésre vonatkozó ajánlások csak a háttérhatalom törekvései arra, hogy felmérjék, az emberek mennyire követnek akár értelmetlen utasításokat is, ha azok felülről érkeznek. Esetleg mikrocsipeken keresztül ily módon befolyásolják, ki mikor betegedjen meg, és még információt is gyűjtenek rólunk. Sokan vélik úgy, hogy a maszkviselésre vonatkozó szabályok korlátozzák a szabadságjogokat, a visszalélegzett szén-dioxid miatt pedig súlyos betegségek léphetnek fel, és ez a háttérhatalom célja” – összegzi a nyilvánvaló sületlenségeket Volosin Márta. Hozzátéve, hogy az összeesküvés-elméletek hívei természetesen sokkal elutasítóbbak, és kisebb arányban hordanak maszkot.
Párás tekintettel
A kutatási anyagot kidolgozó pszichológusok nemcsak arra voltak kíváncsiak, miért idegenkednek sokan a maszkviseléstől, ha egyértelműen pozitív a szerepe a járvány megfékezésében. Azt is vizsgálják, hogy az idő előrehaladtával miként változik a megítélése, illetve a rutinnal együtt könnyebb lesz-e az érzelmek felismerése. Ami tény: az arc alsó felének eltakarása fontos vizuális információforrásoktól fosztja meg a kommunikáló partnert. „Lényegében a szemekből kell kiolvasni a másik ember érzelmeit. Korábbi kutatások is igazolták, a maszk megnehezíti a kommunikációt, a beszédértést, fokozottan akkor, ha hallási vagy látási nehézség is fennáll. Bepárásodhat a szemüveg, és a maszk alatt bőrgyógyászati betegségek is megjelenhetnek. Hangosabban kell beszélni, ez a hangszálak megterhelését okozhatja” – mondja a pszichológus. Az elfogadás irányába hat ugyanakkor – ezt korábbi kutatás igazolta –, hogy minél többen viselik a maszkot, annál kevésbé furcsa, és annál jobban alkalmazkodnak a normákhoz az emberek.
Hogyan függ össze az érzelmek szemekből történő felismerése az empátiával és az érzelmi intelligenciával? Milyen hatása van a maszkviseléssel kapcsolatos attitűdökre és az abból fakadó beszédértési, érzelemfelismerési nehézségekre? Vagy éppen az összeesküvés-elméletek éltetésére? Ezeket a kérdéseket is felvetették a szegedi pszichológusok, és a választ a világszerte használt Szemekből Olvasás Teszt (SzOT) adta meg. Egyebek között arra is, hogy a válaszadók eltérően észlelik-e saját és mások maszkviseléssel kapcsolatos attitűdjét, tanulható-e az érzelemfelismerés pusztán a tekintetből.
„Fekete-fehér szempárokat mutattunk, és a válaszadónak azt kellett kitalálnia, milyen érzelmeket tükröznek. Ez nem könnyű, mert a vidám, a szomorú vagy éppen a dühös tekintetek mellett összetettebbeket is fel kell ismerni, gyanakvót, irigyet, töprengőt, izgatottat. Alapesetben számos információforrás segíti a beszélgetőpartner érzelmeinek észlelését. Ilyen a hangsúlyozás, a testtartás. Ezek híján azok teljesítenek jól, akik empatikusak, vagyis képesek beleképzelni magukat a másik ember helyébe” – mondja Volosin Márta. Az idősebbek ezen a teszten gyengébb eredményt produkálnak, ők ugyanis inkább a pozitív érzelmekre koncentrálnak, és nehézséget okoz nekik csak a szemekből olvasni. A korosabb embereknek ezt a jellemzőjét egyébként más kutatások eredményei is alátámasztják.
Boldogok az empatikusok
Az empátiát 5-ös skálán osztályozták a kutatók. Mennyire képesek együttérezni egy film vagy egy könyve szereplőjével, mikor tartják fontosnak, hogy személyes problémájukat megosszák másokkal – ilyen kérdéseket kaptak a kérdőívet kitöltők. Önismereti skálán kellett meghatározni azt is, hogy könnyen megbíznak-e bennük mások, tisztában vannak-e a saját érzelmeikkel, és mennyire szomorítja el őket a társaik problémája. A machiavellista személyiségjegyeket is keresték a kutatók. A válaszadónak itt is önmagát kellett megítélnie: mennyire szeret utasításokat adni, kritizálni másokat.
A vizsgálat eredménye rámutat, hogy vannak, akiket az átlagosnál jobban kibillentenek a komfortzónájukból a maszkviselés okozta információfeldolgozási nehézségek. „Amikor arról beszélünk, mennyire fontos a maszkviselés, akkor érdemes figyelembe venni ezt is” – emeli ki Volosin Márta. Szerinte sokan nem azért utasítják el a hétköznapokba beleszövődött kelmedarab használatát, mert nem hisznek a hasznosságában, hanem mert túl nagy kommunikációs nehézséget okoz nekik. „De gondoljunk azokra is, akik napokat, heteket töltenek kórházban arctalan orvosok, ápolók között. Éppen ezt felismerve egyes országokban átlátszó maszkokat használtak az iskolákban, egészségügyi intézményekben. Ezek egyértelműen növelték a bizalmat és megnyugvást jelentettek, kevésbé tűntek ijesztőnek a sebészi maszkokhoz képest” – mondja a pszichológus.
