A múlt alapján nyugodtan várhatnák a kormánypártok az április 3-i parlamenti választás napját Veszprém megyében: a jelenlegi ellenzéki összefogás pártjainak a rendszerváltás óta nem sok babér termett errefelé, leszámítva persze az 1994-es nagy szocialista feltámadást.
Az első szabad választáson, 1990-ben az MDF tarolta le a megyét, s adta a T. Háznak a taxisblokád alatt a parlamenti ablakból integető Horváth Balázs belügyminisztert, vagy Pusztai Erzsébet egészségpolitikust, akit amúgy manapság már az ellenzék soraiban lehet megtalálni. Már a Fidesszel párban az MDF-esek 1998-ban ismét mindent vittek, és a „fiatal demokraták” azóta is uralmuk alatt tudják a megyét, csak éppen a fórumos ballasztot kereszténydemokratára cserélték. A 2002-es, országosan szűk Fidesz-bukta Veszprémen nem múlott, és négy évvel később is csak a két egykori szocialista városban, Ajkán és Pápán csábultak el a szavazók Gyurcsány Ferenc irányába, hogy aztán 2010-től terített betli legyen az ellenzék számára a Balaton északi partja és a Bakony vidéke. Legalábbis a hagyományos, négyévenkénti választások során, ugyanis az időközi voksolásokon kétszer is komoly maflást kapott a Fidesz-KDNP, s vélhetően éppen ezek azok a momentumok, melyekbe áprilisban kapaszkodhat az ellenzéki összefogás.
Az 1-es választókerület, a megyeszékhely Veszprém és 24 környékbeli település szavazói az elmúlt húsz évben minden alkalommal a Fidesz támogatta jelöltet juttatták a parlamentbe, ám az uniós biztossá választott Navracsics Tibor megüresedett helyére kiírt 2015-ös időközi választáson mégis meglepetés érte a kormánypártokat, a Jobbik és az LMP híján teljes ellenzék támogatta Kész Zoltán megverte fideszes ellenfelét. Három évvel később kiderült, összefogás nélkül viszont nem lehet nyerni a Királynék Városában: a kormánypárti induló ugyan 1195 vokssal kevesebb szavazatot kapott, mint a jelenlegi ellenzéki összefogás pártjainak jelöltjei, ám miután Kész mögé ekkor sem állt be a Jobbik, az LMP és a Momentum, így Ovádi Péter kényelmesen nyerte a körzetet. Reményei szerint újrázna áprilisban, ebben az a DK-s Csonka Balázs akadályozná meg, aki a szeptemberi előválasztáson kétharmaddal verte az MSZP hajdani elnökét, Mesterházy Attilát.
Áprilisban azonban bizonyosan nehezebb a dolga, ugyanis Veszprém jövőre Európa Kulturális Fővárosa lesz, és ennek köszönhetően nemhogy talicska-, de kamionszámra dől a pénz a városba. Forrásaink szerint helyben nehéz fogást találni a kormánypártokon, talán a 8-as főút déli elkerülő szakaszának nem túl szerencsés korszerűsítését lehet felróni – túl közel került a házakhoz az út –, a Modern Városok Programban beígért színházrekonstrukció is lassan halad, illetve sok helybélit nyugtalanít a vendégmunkások mind nagyobb száma. Mindezek ellenére a világot nem narancsködön át szemlélő szavazókat leginkább országos ügyekkel lehet megszólítani a kampányban, muníció tehát azért bőven akad majd. Más kérdés, mennyire lesznek erre fogékonyak a választók, ám ellenzéki berkekben azt mondják,
Ahogyan a 3-as, tapolcai központú választókerületet is, melyet négy éve csak azért tudott hozni bő 46 százalékos eredménnyel a kormánypárti Fenyvesi Zoltán, mert akkor még megosztott ellenzékkel nézett szembe. Pedig a 2015-ös időközi választás – amit a körzetet 1998 óta uraló Lasztovicza Jenő halála miatt írtak ki – már 2018-ban tanulsággal szolgálhatott volna, hiszen a jobbikos Rig Lajos akkor – köszönhetően, hogy a többi ellenzéki formáció nem állított vele szemben veretes jelöltet – legyőzte Fenyvesit. Aki ezúttal nem indulhat az újrázásért, az elmúlt négy évben ugyanis megannyi fideszes balhé borzolta nemcsak a helyi, de az országos kedélyeket is, melyeket a képviselő nem tudott kezelni: a kormánypárti sümegi polgármester élettársának hamis érettségi-ügye és ennek ellenére megduplázott fizetése, a badacsonytomaji önkormányzat uniós pályázati pénzes ügyei csupán a jéghegy csúcsát jelentik, s ezek, valamint a többi napvilágot látott eset csúnyán ráégtek nemcsak az adott települések kormánypárti potentátjaira, de Fenyvesire is. Aki így – a hivatalos verzió szerint belátva, hogy csökkentek győzelmi esélyei, valójában a pártközpont döntése értelmében – hátrébb lépett, átadva a helyet a brüsszeli uniós biztosi poszt után hazatért Navracsics Tibornak.
Neki viszont kissé idegen a körzet, hiszen uniós szerepvállalása előtt rendre Veszprémben indult és nyert, ám a nagyágyú bevetése is azt mutatja, a Fidesznél is problémásnak látják a választókerületet. A szocialista vezetésű Ajkán, illetve a jobbikos Tapolcán tényleg kevesebb Navracsics esélye, kérdés, hogyan fogadják a falvakban, melyekben Fenyvesi meglehetős népszerűségre tett szert a Magyar Falu Programban odairányított pénzeknek köszönhetően. A magát mérsékelt, a központi irányvonaltól gyakran eltérő, önálló entitásként mutató Navracsics jelölti antréja mindenesetre nekik, a keményvonalasoknak szólhatott: számonkérte a tapolcai mozin, amiért nem tűzte műsorra az Elk*rtuk című kormánypropaganda-filmet.
„Az ivókutakból is ő folyik”
Amilyen reménykeltő a páratlan sorszámú választókerületekben az ellenzék helyzete, olyannyira lefutottnak tűnik már előre is a verseny a megye másik két körzetében. A 2-es sorszámú, Balatonfüred központú 2014 óta Kontrát Károly vadászterülete, a jelenlegi belügyi államtitkár ugyan már régi motoros, hiszen ötödik ciklusát tölti a parlamentben, ám egyéniben még csak kétszer győzött, igaz, mindkétszer könnyedén, legutóbb, 2018-ban ráadásul 50 százalék feletti eredménnyel. Ami a Balaton-part történelmi jobbra húzását ismerve nem akkora meglepetés, nem véletlen, hogy a választókerületek 2011-es, Fidesz-szájíz szerinti átrajzolásakor idecsapták Várpalotát is, ahol 2006-ban még a baloldal győzött, remélve, hogy az ellenzéki voksok feloldódnak a magyar tenger partján.
Kontrát ráadásul imád szerepelni, és ebbéli hívságának a helyi médiumok rengeteg teret adnak, magyarán – ahogyan egy helybéli plasztikusan leírta – talán még a híres füredi ivókutakból is ő folyik. Szeret a nagy elintéző szerepében tetszelegni, ahogy tette például Balatonakali, Balatoudvari és Balatonkenese Bahart-kikötőinek önkormányzati használatba kerülésekor, ám kevésbé exponálta magát a közfelháborodást kiváltott csopaki építkezések, vagy éppen a mólólezárás esetében. Kontrátot segíti, hogy térségbeli legkomolyabb ellenfelét, a jobbikos Kepli Lajost 2019-ben Balatonalmádi polgármesterévé választották, így az ellenzék egy viszonylag ismeretlen jelölttel, a Momentumból a DK-ba igazolt mezőgazdasági cégvezetővel, Benedek Szilveszterrel próbálja majd elhódítani a mandátumot.
Ha sikerülne, az legalább akkora csodának számítana, mintha a veszprémi 4-es, pápai központú körzetben nyerne az összefogás. Ugyan nemcsak a házelnök Kövér László, de a DK-elnök Gyurcsány Ferenc szűkebb pátriája is a térség, ennek ellenére az elmúlt voksolások azt mutatják, itt nem terem fű az ellenzéknek. Ahogyan egy helybéli forrásunk fogalmazott: ha a pápai körzetet hozza a kormányváltó összefogás, akkor abból bizony kétharmad lesz. Még úgy is durván nehéz a terep az ellenzék számára, hogy jelöltje, az MSZP-s tanár, Grőber Attila a 2019-es önkormányzati választáson csak alig több, mint 300 vokssal maradt alul a polgármesteri címért folytatott harcban, s a körzet másik két városában, Zircen és Devecseren is 45 százalék körül teljesített az összefogás. Csakhogy a mandátum sorsa inkább a körzet 84 falujában dől el, ahol hagyományosan a kormánypártok az erősebbek, nem véletlen, hogy a hajdani pápai polgármester, Kovács Zoltán 1998 óta díszlépésben hozza a választókerületet a Fidesznek, ledarálva bárkit, aki szembe állítottak vele. Legutóbb több, mint 58 százalékkal nyert, s nehéz elképzelni, hogy négy év alatt jelentősen kopott volna a népszerűsége.
Nem véletlen az sem, hogy a helybéli ellenzék már azt is csendes sikerként könyvelné el, ha kevéssel 50 százalék fölötti eredménnyel győzne csak Kovács, hiszen így jobb töredékszavazati aránnyal tudnák segíteni az országos listát.
