Szuperkórház, atlétikai stadion, a várnegyed visszaépítése, a Városliget múzeumi negyeddé alakítása, HÉV-vonalak fejlesztése, Déli körvasút vagy épp a Biodóm – csak néhány példa azokra a fővárosi beruházásokra, amelyek egyenként is tíz- vagy százmilliárdokat emésztenek fel, és amelyek sorsáról a következő kormánynak kell majd döntenie. Igazi csapdahelyzet ez: nem tudni, mire lesz pénz, de a projektek leállítása sem lenne kockázatmentes.
Idei évértékelő beszédében Orbán Viktor kormányfő nem sok szót vesztegetett a nemzet fővárosára, ráadásul ezekben részben csúsztatott, részben teljesen valótlant állított. Mint mondta: „Budapestet a káosz, kosz, hajléktalanok és dugók, korrupció uralja. Gyurcsány emberei beültek a kasszába, Bajnai meg szép csendben működteti a jutalékos rendszert”.
Az utolsó félmondat a kormánypárti média által hetekig építgetett, de végül saját súlyától összeomló Városháza-gate nem létező olvasata, miközben a korrupció vádja különösen furcsán hangzik a Völner-ügyet maga előtt görgető kabinet vezetőjének szájából.
De az emelkedés valódi oka így sem az új kerékpársávok kialakítása, sokkal inkább az agglomerációs települések robbanásszerű lakosságszám-, illetve az ehhez kapcsolódó autóforgalom növekedésének köszönhető.
A kormányfő szerint azért is csalódást keltő az ellenzéki városvezetés teljesítménye, mivel a kormány az ország erején felül fejleszti a fővárost. A kijelentésben – mint minden jó hazugságban – van némi igazság is. Az Orbán-kormány az elmúlt években, valóban sok százmilliárdot költött budapesti helyszíneken megvalósult fejlesztésekre, ám ezek ritkán mutattak átfedést önkormányzati tervekkel. A projektek tetemes részét a különféle sportálmok betonba öntése tette ki, lásd úszóaréna, a Puskás Aréna, a kézilabdacsarnok, illetve a most épülő atlétikai stadion. Ez a négy létesítmény önmagában is jócskán meghaladja az 500 milliárd forintot. A beruházások másik része határozott lakossági, illetve 2019 óta a városvezetés ellenállása ellenére valósul meg, mint például a Várnegyed hamis építészeti romantika jegyében történő visszaépítése, vagy éppen a Városliget múzeumi negyeddé alakítása. Ezek szintén százmilliárdokat emésztenek fel. Ráadásul az utóbbiból kikerült a Közlekedési Múzeum, amelyet végül – igen dicséretes módon - nem egy park közepén, hanem egy volt ipartelepen építenek fel. Megvalósítása azonban az előkészítésre és a műtárgybeszerzésre eddig kiutalt 17 milliárd forint többszöröse lesz, ám erről már a következő kormánynak kell döntenie. S ez csupán az egyik olyan sokmilliárdos beruházás, amelynek megvalósítása a következő kabinetre marad. Hogy ne menjünk messze: Baán László Liget-projekt vezető szerint a jelenlegi kormány nem tett le az Új Nemzeti Galéria Ligetbe telepítéséről sem, bár egy ellenzéki kabinet ezt a vágyat aligha teljesíti.
Számos jelenleg futó kormányzati elképzelésre azonban nehéz lesz nemet mondani. A projektek leállítása komoly politikai vitákat szülne, miközben pénz nincs rá. Itt van mindjárt a városszéli szuperkórház, amelynek milliárdokért rajzolják a terveit, megvan hozzá a telek is. A most 330 milliárdosra becsült projekt költségének javát - 260 milliárdot – a járványhatások csökkentésére létrehozott uniós helyreállítási alapból (RRF) teremtették volna elő. Csakhogy az alapból kizárólag olyan projekteket lehet finanszírozni, amelyek 2026-ig lezárulnak, márpedig arra csekély az esély, hogy az 1200 ágyas dél-budai egészségplázát addig tető alá hozzák. De nem ez az egyetlen beruházás, amit a szakadatlan ostorozott Brüsszel pénzéből fizetnének.
Magyarország összesen csaknem 11 ezer milliárd forint uniós támogatáshoz juthat a következő hét évben, amelynek nagyjából a felét a hagyományos uniós programok, felét az RRF teszi ki. A pénz elosztását természetesen másként képzeli a Fidesz és másként az ellenzék. Fürjes Balázs Budapest és az agglomerációs fejlesztéséért felelős államtitkár szerint az Orbán- kormány a következő hét évben 3000 milliárdot költene Budapest fejlesztésére. Az RRF-ből 745 milliárd jutna Budapestre, amelyet szinte teljes egészében elvisz a HÉV-vonalak fejlesztése, illetve az új szerelvények vásárlására. Sok tízmilliárdot költenek a Ráckevei – Duna-ág revitalizációjára, amelyben azért egy kicsit az Atlétikai Stadion is érintett. Szintén ebből a pénzből épül a Déli körvasút projekt, a villamosvonal a Műegyetem rakparton és ebből tervezik többek között a Galvani hidat.
