;

EBESZ;lejáratás;Kovács Zoltán;voksturizmus;választás 2022;

- Kovács Zoltán nagyon meg van elégedve: A magyar választási rendszer az egyik legkevésbé befolyásolható Európában

Az államtitkár sorosozott egyet, majd tényként kezelte a kormánypárti Magyar Nemzet által leközölt, összevágott lejáratóanyagokat.

A magyar választási rendszer az egyik legátláthatóbb és a legkevésbé befolyásolható Európában, amit az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legutóbbi jelentése is megállapított - jelentette ki Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a kormánypárti Demokratának adott, szerdán megjelent interjúban.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a lapnak nyilatkozva „megrendelésként” értékelte, hogy az EBESZ teljes körű megfigyelői missziót küld az április magyarországi választásra. Kifejtette, januárban húsz Magyarországon tevékenykedő, „Soros György által finanszírozott szervezet” tette nyilvánvalóvá, hogy ezt a megfigyelést rendeli meg az EBESZ-től. Közölte, nem bánják, ha jönnek a megfigyelők, szívesen megmutatnak nekik bármit, nincs titkolnivalójuk, „ármánykodásra sem kell számítaniuk”. Azt kérte az EBESZ-től: "a létező eljárásrendnek megfelelően objektívan végezze tevékenységét, lehetetlenné téve a kettős mérce használatát".

A teljesség kedvéért azért tegyük hozzá: Magyarország a második európai uniós tagállam, ahová az EBESZ teljes körű, és nem korlátozott választási megfigyelési missziót tart szükségesnek. A nemzetközi megfigyelők arra is kíváncsiak lesznek, hogy a kampányt kíséri-e szavazatvásárlás és a szavazók megfélemlítése.

Kovács Zoltán beszélt arról is, hogy az áprilisi magyarországi választás - mint minden tagállami választás - nagy hatással lesz az Európai Unió működésére, hiszen a tagállamok demokratikusan megválasztott politikusai azok, akik a legfontosabb szerepet játsszák az unió intézményeinek munkamegosztásában. Hozzátette, nemcsak Magyarországnak, hanem Közép-Európának is kulcsfontosságú lesz az április választás, ez a 60-80 milliós tömb ugyanis ma már alternatívát képez az unión belül a brüsszeli politikával szemben.

Az államtitkárt kérdezték a Magyar Nemzetben februárban nyilvánosságra hozott Skype-beszélgetés-részletekről, amelyeket több, „Soros Györgyhöz kötődő szervezet” egy-egy képviselőjével folytattak le. A Demokrata összegzése szerint az interjúalanyok "beismerték, hogy valóban kettős mércével mérik általában a jobboldali, polgári kormányzást, ellentétben a szocialista, liberális erők tevékenységével". Kovács Zoltán a kormánylapnak azt mondta, ilyen mondatok nem hangozhatnak el magukat függetlennek, mértékadónak és a társadalmi ügyekért, a felvilágosodásért dolgozó szervezetek vezetőinek, résztvevőinek vagy a velük beszélő újságíróknak a szájából. Szerinte a magyar kormánynak elsősorban az a feladata, hogy a lehető legtöbb fórumon, felületen értesítse polgárait a "valóságról". Elmondása szerint bíznak abban, hogy a magyar választók nem ostobák, hazugsággal nem téveszthetők meg és a végén a valóság alapján ítélik meg a Fidesz-KDNP politikai tevékenységének értékét, és döntenek arról, hogy a jövőben is ez a kormány irányítsa-e Magyarországot.

Nos, ami a hazugságokat és a valóságot illeti, a Népszava is beszámolt arról, hogy a kormánypárti Magyar Nemzet nagy valószínűséggel egy igen jól felépített kamusztorit tálalt az olvasók elé. A külföldi tudósítók és kormánykritikus civilszervezetek lejáratását célzó propagandaanyagokban közölt videók gyanús körülmények között készültek, készítői kamuprofilokkal szervezett álláshirdetések feladásával kerültek kapcsolatba több magyarországi szakemberrel. Belőlük aztán hamis állásinterjúkon keresztül igyekeztek olyan nyilatkozatokat kiszedni, amelyek összevágva, manipulálva egybeesnek a Fidesz narratívájával. Úgy tudni, titokban felvett, többórás videóanyagokból vághatták össze a néhány perces lejáratóanyagokat. A kormánylap ezután az "ismeretlen email-címről" elküldött felvételeket az alapvető újságírói normákra fittyet hányva, az érintettek megkérdezése nélkül, az anyag hátterének bárminemű utánajárását mellőzve lehozta.

Az áprilisi országgyűlési választások tisztasága számottevő mértékben azt követően kérdőjeleződött meg, hogy a Fidesz novemberben egy salátatörvénybe csempészve átvitt egy törvénymódosítást, amelynek értelmében a fiktív lakóhely létesítése vagy az abban való közreműködés nem lesz többé büntethető, vagyis gyakorlatilag legalizálta a voksturizmust. Az ellenzék megtámadta a törvényt az Alkotmánybíróságon, azonban az hétfőn elutasította a panaszt.

Ugyanakkor tegnap írtunk arról, hogy a Fidesz-KDNP a névrokonokkal is trükközik: a somogyi 1-es választókerületben például az összellenzéki jelölt, Varga István névrokona mellett a 2019-es kaposvári polgármester-választás ellenzéki jelöltjével, Horváth Ákossal azonos nevű indulónak is ajánlásokat gyűjtenek a körzetben, hogy a kamujelöltekkel megosszák a szavazatokat. 

A testület elutasította a jogállamisági mechanizmus ellen benyújtott magyar és lengyel  keresetet. Most már nincs kibúvó, elindulhatnak az első jogállamisági eljárások az uniós pénzeket lenyúló és az igazságszolgáltatási rendszert kisajátító kormányok ellen.