Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Tudományos Akadémia, hogy hatósági eszközökkel fojtsanak el egy tudományos vitát. A testület a többi között ezzel reagált a Favipiravirral kapcsolatos helyzetre. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) ugyanis rémhírterjesztés miatt feljelentést tett, miután több újság is idézett olyan tudományos eredményeket és véleményeket, miszerint a magyar járványkezelésben használt favipiravir antivitális szer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Az akadémia mostani közleménye a helyes eljárásra is kitért, miután a téma szakembereit összehívva egyetlen ülésen konszenzusra jutottak a vitatott vírusellenes szer ügyében. Eszerint ennek a gyógyszernek a fertőződést követő 7–10 napon, a tünetek megjelenését követő 5 napon belül van haszna. Ekkor a betegek többsége még otthon van, ezért csak az ehhez igazodó antivirális terápia jöhet szóba.
Az Akadémia közleménye úgy fogalmaz: „A betegség elején van értelme az antivirális terápiának. (…) Jelenleg Magyarországon a favipiravir az egyetlen elérhető, otthoni kezelésre alkalmazott szer. Több tudományosan ellenőrzött közlemény szerint a korai favipiravirkezelés csökkentette a fertőzöttekben a vírusterhelést, így gyorsította a gyógyulásukat. Ugyanakkor 2021. végére több tanulmány jelent meg, amely szerint nagyobb számú betegen végzett vizsgálatokban a favipiravirkezelés nem bizonyult kellően hatékonynak. A szakirodalom alapján a favipiravir antivirális hatékonysága korlátozott, függ a kezelés megkezdésének időpontjától és időtartamától, valamint az alkalmazott dózistól. Ebből kiindulva számos szakember sürgeti a favipiravirkezelés felváltását új antivirális szerek bevezetésével”.
Arról is írtak, hogy „az otthoni antivirális kezelés új lehetőségei a molnupiravir és a paxlovid, melyek a megjelent vizsgálati eredmények alapján a favipiravirnál alacsonyabb dózisokban hatékonyabb kezelést tesznek lehetővé. Magyarországi megjelenésüket követően az otthoni antivirális kezelésben fel kell váltaniuk a favipiravirt, ezért hazai elérhetőségük biztosításával egyidejűleg a terápiás protokollok módosítására lesz szükség.”
Az állásfoglalásukat elküldték az OGYÉI és az erőforrás tárca vezetőinek. Egyúttal emlékeztettek: a tudomány természetéből fakad a kételkedés, a vita, aminek – különösen egy eddig ismeretlen, új jelenség feltárása során – nem szabad gátat szabni, ugyanakkor megfelelő helyet és keretet szükséges neki biztosítani. A Magyar Tudományos Akadémia kész erre, és kéri hozzá a tudományos közösség, az OGYÉI és a kormányszervek együttműködését.”
Jogerősen pert nyert Csernavölgyi István, a székesfehérvári kórház egykori, jogellenesen menesztett főigazgatója. A Győri Ítélőtábla összesen 28 millió forintot ítélt meg neki. Csernavölgyit a koronavírus-járvány első hullámának idején, 2020 áprilisában menesztette Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter.
A kórházvezetőnek azért kellett távoznia, mert intézménye megcsúszott az elhunytakra vonatkozó adatszolgáltatással. Elbocsátása egyben figyelmeztetés is lehetett a többi kórházi vezetőnek. (Csernavölgyi mellett távoznia kellett Cserháti Péternek is az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet éléről. Ott az volt a főigazgató menesztésének indoka, hogy nem elég gyorsan űrítették ki az épületeket a covid-betegek fogadására.)
A mostani ítéletben a bíróság kimondta: Kásler Miklós és minisztériuma olyan nyilatkozatokat tett, amelyek arra utaltak, hogy az adatszolgáltatáson kívül is hibázott a főigazgató, holott ilyesmi nem történt. A másodfokú bíróság – a törvényszék ítéletével szemben – úgy döntött, hogy a felperes sérelemdíjra tarthat igényt a jogellenes munkáltatói felmondás miatt.
