Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője videóüzenetben jelentette be, hogy „feladatai végeztével” több katonai egységük visszaindult laktanyáiba az ukrán határ közeléből. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter erre azzal reagált, hogy ezt akkor hiszik majd el, ha látják, de ha valóban így lesz, akkor azt a deeszkaláció jelének fogják tekinteni. Volodimir Zelenszkij elnök szóvivője szerint óvatosan fogadják a bejelentéseket, mert a csapatokat ugyanilyen gyorsan vissza is lehet vezényelni állásaikba.
Washingtonban arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt napokban is érkeztek új orosz alakulatok a válságövezetbe. A Krím félsziget egyik használaton kívüli katonai repülőterén például felbukkant hatvan helikopter, Belaruszban folytatódik a nagyszabású hadgyakorlat, Oroszország nyugati részén pedig több laktanyánál mozgás látszik, az egységek konvojba fejlődve kelet felé indulnak. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az nyilatkozta, hogy orosz részről egyelőre nem látszanak a feszültség enyhítésére utaló jelek. Moszkva jelezte, hogy nem vesz részt az EBESZ ukrán kezdeményezésre összehívott tanácskozásán, ahol választ kellene adnia arra, miért telepített csapatokat a határ mentén.
Vlagyimir Putyinnal folyatott moszkvai tárgyalását követően Olaf Scholz jó jelnek nevezte a csapatkivonások hírét és azt mondta, reméli, ezt újabbak követik. „Bármilyen nehéz és komoly is a helyzet, nem vagyok hajlandó kijelenteni, hogy reménytelen” – mondta a német kancellár. A Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat 2 földgázvezetékre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hazája elkötelezett az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás mellett. Washington és Kijev azt szeretné, ha a teljesen kész és gázzal feltöltött Északi áramlat 2 nem lépne üzembe, de ezt Scholz egyelőre nem hajlandó kijelenteni.
Berlin közben egyes hírek szerint megkezdte az alternatív beszerzési lehetőségek feltérképezését, mert ha háború törne ki, akkor leállhatnak az orosz szállítások. Utóbbiakról Putyin elnök is szólt, azt mondta, hogy évtizedek óta nem volt bennük semmilyen fennakadás és Németország a jelenlegi piaci ár harmadáért-ötödéért kapja a gázt. Mint emlékezetes, Orbán Viktorral tartott sajtótájékoztatóján is hasonló érvvel élt, ám erről lapunk akkor megírta, hogy tényszerűen nem igaz.
A sajtótájékoztató másik lényeges mozzanataként Putyin azt mondta, most kell egyszer s mindenkorra megoldani az ukrán NATO-tagság kérdését. Számára nem kielégítő az a nyugati felvetés, hogy egyelőre úgysincs a dolog napirenden, mert szerinte volt rá példa, hogy az észak-atlanti szövetség nem tartotta be Oroszországnak tett ígéreteit. Arra is utalt, hogy decemberi követeléseikre nem kaptak konstruktív választ, azok ugyanis csak együtt, csomagban érvényesek, márpedig a leglényegesebbeket, a NATO keleti bővítésének lezárását és az 1997-es állapot visszaállítását a nyugat elutasította.
A válság fenyegető fejleményeként Putyin arról beszélt, hogy Ukrajna népirtást folytat saját állampolgárai ellen. A duma az elnöknek és a külügyminisztériumnak is továbbította a luhanszki és donyecki „népköztársaságok” függetlenségét elismerő határozat tervezetét. Kijevi és nyugati vélemények szerint ez lehet az első lépés a 2014 óta de facto orosz ellenőrzés alatt álló területeknek a Krím-félszigetéhez hasonló annexiója felé. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nemzetközi jog megsértésének nevezte a függetlenség esetleges elismerését. Oroszországnak az EU-hoz rendelt nagykövete, Vlagyimir Csizov a brit Guardiannek nyilatkozva azt mondta, hogy egy kelet-ukrajnai provokáció esetén fenntartják maguknak az ellentámadás jogát.
Közben a lázas diplomáciai tevékenység sem hagyott alább : az EBESZ soros elnökségét képviselő Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter Moszkvában orosz kollégájával, Szergej Lavrovval találkozott, Joe Biden amerikai elnök Boris Johnson brit kormányfővel, Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig Lavrovval beszélt telefonon. Minden alkalommal a további tárgyalások szükségességéről esett szó, az Egyesült Államok azonban Kijevből a Lengyelországhoz közeli Lvovba költöztette erősen leépített nagykövetségét. Az amerikai hírszerzés információinak komolyságára lehet következtetni abból is, hogy Izrael Ukrajna sürgős elhagyására szólította föl állampolgárait. A magyar diplomácia egyelőre kitart Kijevben, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig megígérte kanadai kollégájának, hogy háború esetén Budapest segítséget nyújt a kanadai állampolgárok távozásának megszervezésében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki eddig következetesen csillapítani igyekezett a háborús félelmeket, hétfőn este nyolcperces tévéüzenetben fordult a lakossághoz. Ebben egységre szólított fel a fenyegető veszéllyel szemben és azt mondta, hogy az ország hadserege erős, képes megvédeni Ukrajnát. Egy fricskával az ukrán egység ünnepének nyilvánította február 16-át – amikorra a múlt heti amerikai információk az orosz támadás megindulását jósolták.
