A levelet a Magyarországon élő 40 ezer fős kínai közösség nevében írták Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesternek. Ebben sajnálatuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy a Fudan kínai egyetem létrehozásának ügye is bekerült az április 3-ai országgyűlési választások előtti „politikai csatározásba”.
Mint írják, nekik, kínaiként az anyaország elvárásainak is meg kell felelniük, ezért „rossz érzés töltötte el őket” amiatt, hogy az egyetem környékén található utcaneveket „az anyaország politikai gondolkodásával nem összeegyeztethető” módon változtatták meg. „Mivel ismerjük az anyaország reakcióit az ilyen, belügyekbe való beavatkozásnak tekinthető politikai reakciókra, félelmünk egyre nő, hogy a Magyarország és Kína közötti gazdasági kapcsolatok rossz irányba fognak fejlődni” – fogalmaztak.
A levél írói végül azt kérték a Baranyinak címzett levélben, hogy „gondolják át az utcanevek által okozott és kialakult helyzet előnyeit és hátrányait, és amennyiben lehetséges, a Kínát sértő változtatásokat módosítsák".
A polgármester a Facebook-oldalán ismertetett válaszában afelől biztosította a kínai közösséget: a következményeket már bejelentésük előtt alaposan megfontolta, és arra jutott, hogy előnyei jelentősek, hátrányai viszont elenyészőek, ha egyáltalán vannak.
„Ferencvárosban négy utcát neveztünk át, négy, Kínát érintő rendkívül fontos téma kapcsán. Az emigrációba kényszerített és valamennyi elnyomott tibeti buddhistát képviselő Dalai Lámáról, az utóbbi időben már tömegesen internált ujgur mártírokról, a hongkongiak egyre drámaibban eltiport szabadságáról, valamint a vallásszabadságért folytatott küzdelem szimbolikus alakjáról, Hszie Si-kuang katolikus püspökről” – emlékeztetett Baranyi, aki úgy vélekedett: valamennyi közterület-átnevezés szolidaritást fejez ki az üldözöttekkel, egyúttal kiállás az egyetemes emberi szabadságjogok, így a Magyarországon élő kínaiak jogai mellett is.
A polgármester úgy fogalmaz: „Önök jól látják: ez az akció valószínűleg nem jött volna létre a Fudan egyetem magyar központjának tervei nélkül”. Megjegyzi továbbá, hogy „a mi pénzünkből megvalósítani készült Fudan-fejlesztés durván sértené az itt élők érdekeit, hozzátéve, hogy véleménye e kérdésben minden felmérés szerint megegyezik a magyarok jelentős többségének véleményével.
Baranyi egyúttal úgy érvel: az átnevezésekkel nem Kína belügyeibe avatkozunk be, hanem megvédjük saját érdekeinket, elsősorban „a magyar állam korrupt vezetőivel”, másodsorban a kínai érdekkörök belügyekbe való beavatkozásával szemben.
A polgármester végül boldog kínai holdújévet kívánt az itt élő közösségnek.
