A líbiai polgárháború kiújulása fenyeget, miután megkétszereződött az észak-afrikai ország vezetésével megbízott miniszterelnökök száma.
A kelet-líbiai Tobrukban ülésező képviselőház csütörtökön szavazott bizalmat Fathi Basaga volt belügyminiszternek. A törvényhozók olvasatában az egységkormányt vezető Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh arra kapott felhatalmazást, hogy levezényelje a választásokat, és hiába maradt el a december 24-ére kitűzött voksolás, a mandátuma lejárt. Az érintett másképp vélekedik, szerinte tavaly februárban hivatalba lépett átmeneti kormánya másfél évre szóló megbízatást kapott a 2020-as béketárgyalásokon. A miniszterelnök egy tévéinterjúban kifejtette: csak azután kíván távozni, hogy felügyelete alatt megrendezték választásokat, s azon dolgozik, hogy erre júniusban sor kerüljön. A képviselőház ennél óvatosabb, a demokratikus átmenetről elfogadott ütemterv alapján 14 hónapon belül hívnák az urnákhoz az embereket.
A választásokról szóló ígéretek leginkább a Nyugat szólnak. A konfliktus kulcsszereplőinek zöme azzal próbálja elnyerni a külföldi hatalmak támogatását, hogy azt bizonygatja: ő elkötelezett a népakarat majdani érvényre juttatása iránt, míg ellenfelei éppen ennek meggátolására törekszenek. Az elmúlt évek viszont arra engednek következtetni, hogy egyetlen befolyásosabb politikus vagy hadúr sincsen Líbiában, aki valóban érdekelt lenne a demokratikus átmenetben.
A nemzetközi legitimációért folytatott küzdelemben egyelőre Dbeibeh áll a legjobban. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő csütörtök este megerősítette, hogy a világszervezet továbbra is őt tekinti miniszterelnöknek, a nyugati országok pedig már előzetesen a jelenlegi kormányzat helyén maradását szorgalmazták a káosz elkerülése végett. A szomszédos Egyiptom ugyanakkor üdvözölte Basaga kormányfői kinevezését, ahogyan a kelet-líbiai felkelők hadvezére, Halifa Haftár tábornok is, aki még decemberben paktált le egykori ellenségével.
Líbiában a következő heteket minden bizonnyal Dbeibeh és Basaga küzdelme fogja meghatározni. Feletébb baljóslatú fejlemény, hogy csütörtök hajnalban állítólag merényletet kíséreltek meg az előbbi ellen - igaz, egyelőre csak a kormányfő közvetlen környezetéből származó, meg nem erősített híresztelésekről van szó.
Egyáltalán nem kizárt azonban, hogy a politikai csatározások fegyveres konfliktushoz, sőt, akár a polgárháború kiújulásához is vezetnek. Pesszimista forgatókönyvek szerint hasonló helyzet állhat elő, mint 2020 nyara előtt, amikor civilek ezrei estek áldozatul a rivális nyugat- és kelet-líbiai vezetéshez hű milíciák területekért, az erőforrásokért és hatalomért folytatott harcának.
