Ausztria;Sebastian Kurz;

- Peter Thiel, a populista üzleti zseni

Az Egyesült Államok egyik legsikeresebb, politikai ambíciókat is tápláló, új konzervatív üzletembere, Peter Thiel márciustól egyik cégénél alkalmazza a volt osztrák kancellárt, Sebastian Kurzot. Önmagát már idén a washingtoni kongresszusban szeretné látni.

Kiszáll a ma már Meta Platformsnak nevezett, de a világ által mindmáig Facebooknak hívott világcég felügyelőbizottságából Peter Thiel német származású amerikai milliárdos. Az 55 éves üzletember volt az első, aki 2004-ben a jövőbe látott, és ötszáz millió dollárral beszállt a társasági világhálót működtető cégbe, hogy aztán az összeg több, mint kétszeresével szálljon ki belőle. A pénzt aztán máshol forgatta, de részvétele a cég legmagasabb fórumában megmaradt.

Politikai szempontok vezérelhették a döntést, az idén esedékes kongresszusi választásra koncentrálna, s a volt amerikai elnök, Donald Trump elképzeléseit erősíteni. Hogy ez pénzadományt, s két republikánus szenátorjelölt fejenként 10 millió dolláros anyagi megtámogatását jelenti-e, vagy saját politikai pályáját egyengetné, ezt még nem tudni.Az 1967-ben Frankfurtban született, de már egyévesen az USÁ-ba került pénzember Trump 2016-os elnökválasztási kampányában roppant aktív volt, egymillió dollárt fizette be Trump számlájára, kortesbeszédet is tartott mellette. Állítólag azért, mert adótrükkjei miatt pánikszerűen félt egy esetleges demokrata győzelemtől. A Trump-siker után bekerült az elnök tanácsadói testületébe, s nagytekintélyű Szilícium-völgyi emberekkel hozta össze Trumpot. Zseniális szimatú befektetőnek tartják őt a gazdaságban és a politikában, már 1998-ban társalapító volt – Elon Muskkal – a PayPal nevű, internetes pénzátutalással foglalkozó cégben. 2002-ben kiszállt belőle, 1,5 milliárd dollárral vastagabban. (Ma már benne van a leggazdagabb 400 amerikait jegyző Forbes-listában, vagyonát hol 2,7 milliárd dollárra, hol 7,2 milliárdra becsülik.) 2019 elején Palantir Technologie néven, többedmagával, szoftvercéget alapított, amely elsősorban hatóságoknak, szervezeteknek segít adattömeget feldolgozni.

A cég szoftverei nagy hasznára vannak az egyes titkosszolgálatok terror elleni harcában, az adatvédők azonban nem ennyire lelkesek a vállalkozástól. Az immár az amerikai hadügyminisztériumtól rekordnagyságú, több, mint 800 millió dolláros megrendelést kapott Palantir helyett, egy sokkal kevésbé ismert cégnél, a Thiel Capitalnal kapott politikai stratégaként évi egymillió dolláros megbízást a kancellárságáról tavaly lemondani kényszerült osztrák Sebastian Kurz, aki politikus korában is rajongott Thielért. Rossz nyelvek szerint Thiel ezzel az exkancellár egész Európára kiterjedő telefonkönyvét vásárolta meg.A homoszexualitását nyíltan vállaló, házasságban élő Thiel nagyszerű sakkozó, benne van a világ legbefolyásosabb személyeit tömörítő Bildenberg Konferencia elnökségében. Egyre extrémebb világfelfogása ellenzi a demokráciát, elavultnak ítéli a versenyt, szerinte a világot nagyon okos vállalkozók kezébe kell adni, sajtószabadságra semmi szükség. Trump elképzeléseivel rokonszenvezik, de az újraválasztásán iparkodó Trump személye nélkül. Viszonyuk az utóbbi hónapokban erősen kihűlt. De a Mark Zuckerberg iránti lelkesedése töretlen, fiatalkori önmagát látja benne: intelligens, törtető, aki egy remélt sikerért képes minden szabályt áthágni. 

Árulkodó telefonok

„Miért nem fojtja már valaki ezt a boszorkányt a Dunába? Valószínűleg azért, mert megmérgezné a folyót Passautól a Fekete-tengerig.” A durva kérdés, amelyet sms-ben küldött el egy osztrák néppárti hivatalnok 2016-ban Michael Kloibmüllernek, a belügyminisztérium akkori kabinettfőnökének, Alev Korun zöldpárti képviselőnőre vonatkozott, egy parlamenti felszólalása után. Ausztriát az utóbbi években politikusi mobiltelefonok tartják lázban, letöröltnek vélt, titkosnak szánt sms-üzenetek megfejtésével.


Még mindig tart a pénzügyminisztérium egykori vezető beosztású embere, Thomas Schmid a telefonjának megfejtése, amely Kurz tavalyi lemondásához is vezetett. Michael Kloibmüller mobiljához szövevényes módon jutottak. A belügyminisztérium egykori magasrangú embere öt éve egy minisztériumi kiránduláson két beosztottjával Tullnban kenuzott, az egyik beosztott rosszul mozdult, mindhárman a vízbe pottyantak, mobiltelefonjaikkal együtt. Kloibmüller a használhatatlaná vált telefont leadta az osztrák titkosszolgálat egyik technikai illetékesének hivatalos megsemmisítésre. Ám az illető nem előírásszerűen járt el, eladta a készüléket egy magándetektívnek. A mobilt életre keltették, tartalmát most tárták a nyilvánosság elé.


Rosszul jött ki belőle Johanna Mikl-Leitner alsó-ausztriai miniszterelnök, volt belügyminiszter, aki mára az ÖVP egyik legbefolyásosabb politikusa. Kiderült, hogy egy 2016-os sms-ben az osztrák szociáldemokrata pártot, csőcseléknek, alja népnek nevezte. A pontos megnevezés azért nehéz, mert Mikl-Leitner egy régi bécsi szót (Gsindl) használt az évtizedeken át koalíciós partnerként az ÖVP-val együttműködő politikai szervezet leminősítésére. A jövőre tartományi választásokra készülő Alsó-Ausztria nagyasszonya nem jött zavarba, a héten kiállt a nyilvánosság elé és hitelt érdemlő indulattal ítélte el saját szavait. Nem csattant ekkorát, de akár komolyabb következménye lehet annak a „megfejtésnek”, amely az ÖVP mai parlamenti frakcióvezetőjéről szól. Kloibmüller „emlékiratai” szerint a Felső-Ausztriából származó August Wöginger két ízben is földijeinek karrierjét egyengette, magyarán interveniált az érdekükben, s egyikük a protekció révén nála alkalmasabb jelöltet szorított ki. Wöginger – felfújtnak mondható – ügyében a Gazdasági- és Korrupciós Ügyészség nyomoz, amely kezdeményezte a politikus parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését. 

A brit kormányfő egy hét múlva befejezettnek készül nyilvánítani a pandémiát. Újabb fotó-bizonyítékok, rendőrségi akciók és John Major beavatkozása még kisiklathatják túlélését.