A következő három év magyar uniós költségvetésében 30 százalékos tanári bérfejlesztést tervez a kormány, és ehhez jönnek még a nemzeti források - nyilatkozta Gulyás Gergely miniszter, nem sokkal azután, hogy – a szakszervezetek végleges összesítése szerint - összesen mintegy 27 ezer pedagógus, szakképzési oktató és oktatási dolgozó vett részt a január végi kétórás figyelmeztető sztrájkban.
A kormány már a tanárok tiltakozó munkabeszüntetése előtt többször hangoztatta: 2023-tól terveznek nagyobb mértékű béremelést az oktatási ágazatban. Azonban konkrétumokról eddig egyszer sem esett szó. Most sem sok, de legalább látjuk, mivel tervez az Orbán-kabinet. A kérdések ugyanakkor sokasodnak. Ennyi elég ahhoz, hogy csillapodjanak a kedélyek?
Kérdés az is, uniós támogatásokat lehet-e egyáltalán bérfejlesztésre fordítani. Vagy keresnek valamilyen kiskaput, amit el lehet adni béremelésként? Ahogy legutóbb, a 10-nek hazudott, de valójában csak 9 százalékos pótlékemelés esetében tették, a pedagógus bértáblát és az alapbéreket pedig továbbra is érintetlenül hagyták. Vagy arra számítanak, hogy az ostoba kormányzati politika miatt az EU valóban elzárja Magyarország irányába a pénzcsapokat? Így legalább lehetne mutogatni a gonosz Brüsszelre, hogy miattuk nincs a magyar pedagógusoknak rendes fizetésük. Az Orbán-kormány ártatlan.
Ami Gulyás szájából elhangzott, egyelőre nem több egy ragadós mézesmadzagnál. Pont ugyanolyan ígéret, mint amit 2013-ban tettek, vagyis hogy a mindenkori minimálbérhez kötik a tanárbérek számítási alapját. És amit bármilyen magyarázat nélkül azonnal megszegtek, mert úgy tartották jónak. Ezért számolják a tanári fizetéseket még mindig a 2014-es minimálbér alapján. Ha valóban bérfejlesztést szeretne a kormány, ezen kell változtatni. És ehhez Brüsszelre sem kellene várni.