Az 1940-es évek közepén a kétszikű gyomnövények ellen kifejlesztetett 2,4-D - azaz a 2,4-diklórfenoxiecetsav - már a vietnámi háború hírhedt agent orange (narancssárga hatóanyag) nevű lombozatirtójának is egyik alkotórésze volt, de azóta is világszerte folyamatos a használata a mezőgazdaságban és a házak körüli füves területeken, kertekben. Bár a 2,4-D népszerűsége egy időre visszaesett a glifozáttartalmú Roundup nevű szer előretörése következtében, de ismét előtérbe került az annak ellenálló gyomok megjelenése miatt. Jelenleg 600 körüli azoknak a mezőgazdaságban és a ház körül alkalmazott szereknek a száma amelyben a 2,4-D jelen van.
Egy új, reprezentatív, az egész USA-ra kiterjedő tanulmány szerint ma már három amerikai emberből egyben kimutatható szinten van jelen a hatóanyag. A George Washington Egyetem kutatói 14 395 hat évnél idősebb ember mintáit vizsgálták meg, a növényvédőszer biomarkereinek nyomait keresték és 2001-2014 közötti mintákkal hasonlították össze. Ahogy nőtt a 2,4-D népszerűsége, úgy nőtt a mennyisége a mintákban is, a 2001-2002-ben a vizsgált emberek 17,1 százalékában mutattak ki magas értéket, egy évtizeddel később már 39,6 százalékában. Ez azért is veszélyes, mert egyelőre keveset tudni az egészségügyi hatásairól, de a belsőelválasztású mirigyekre, a hormonháztartásra bizonyosan rossz hatással van, és tudott az is, a terhesség alatt és a kisgyermekkorban különösen kockázatos jelenléte.
"További kutatások szükségesek annak kimutatására, milyen egészségügyi hatásai vannak a 2,4-D-nek. A gyerekek és más veszélyeztetett csoportok többféle vegyszernek is ki vannak téve, amelyek összeadódva fejtik ki hatásukat”
- mondta Melissa Perry, a tanulmány vezető szerzője a Guardiannak. A 2,4-D használata 67 százalékkal nőtt 2001 és 2020 között és az elkövetkezendő években további terjedése várható a viszonylag újonnan kifejlesztett Enlist Duo nevű szernek köszönhetően is, amely ráadásul glifozátot is tartalmaz, és így különösen alkalmas a használata olyan ültetvényeken, ahol a kultúrnövény, például a szója és a gyapot genetikailag módosított, tehát elviselnek egy kétszikűekre szakosított gyomirtót. Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag-szakértője lapunknak elmondta, hogy a 2,4-D-t Magyarországon is engedélyezett, széles körben használják, gabonafélék esetében, de dísz- és sportgyepeken is. Mivel hormonkárosító hatású, az EU 2009-es növényvédőszerekre vonatkozó rendelete szerint már 2014-től ki kellett volna vonni a forgalomból, de még sok országban jelen van.
Nálunk 1990 és 2015 között végeztek olyan vizsgálatokat, amelyekből kiderült, a felszíni vízminták 80 százalékában jelen volt, tehát gyakorlatilag az egész országban. A kiváltására - vagyis gyomirtására - nem is annyira más szerek lennének alkalmasak, sokszor egyszerű emberi munka alkalmazása is megtenné, aminek ismerjük korlátait. De segítene a kevesebb húsfogyasztás is, hiszen a növények nagy részét ma már takarmányozási célból termesztjük, és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet szerint valójában biogazdálkodással, tehát mesterséges növényvédők nélkül is elegendő élelmiszernövényt tudnánk termeszteni. Az uniós előírások is arra irányulnak, hogy ha lehetséges, a veszélyes szerek kiváltása ne más vegyszerekkel történjen.
2,4-D – a kétszikűek gyomirtója
A 2,4-D az egyik legszélesebb körben használt általános növényvédő szer kétszikű gyomok ellen. Bár elhanyagolható akut mérgező hatással rendelkezik, hosszútávú hatásai kockázatot jelenthetnek. A vizsgálatok azt mutatják, hogy toxikus a szemre, pajzsmirigyre, vesére, mellékvesére, petefészekre és herére nézve, sőt növelheti a Parkinson kór és a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának az esélyeit. A hormonrendszert is károsítja. A klórfenoxi gyomirtókat lehetséges rákkeltő anyagként tartják számon.
