– Egy zacskó tökmagon több a haszon, mint egy liter üzemanyagon, már akkor is, ha nem fagyasztják be az árát – fakadt ki Gábor, egy külső-somogyi falu benzinkútjának tulajdonosa. – Most pedig éppenséggel két forint mínuszban vagyok minden egyes eladott literrel. Reggel volt nálam egy környékbeli mezőgazdasági vállalkozó, elvitt ezer liter dízelt, így hát mínusz kétezerrel nyitottam a napot…
Jövő kedden jár le a kormány által november 15-én három hónapra elrendelt üzemanyagár-befagyasztás, amely maximum 480 forintban határozta meg a 95-ös benzin és a normál gázolaj árát. A benzinkutak üzemeltetői attól tartanak, hogy az áprilisi parlamenti választások miatt továbbra is érvényben marad a rendelkezés, ami sokuk számára végzetes lehet.
– Normális esetben 30 forintos árréssel dolgozunk, ebből fizetem a két alkalmazottat, rendelek üzemanyagot, fizetem a kút rezsijét és próbálom eltartani a családomat – folytatta a benzinkutas. – Amikor elrendelték az árstopot, az első két hétben nem jelentett gondot, ugyanis éppen elindultak visszafelé a nagykereskedelmi árak. Január elejétől viszont elkezdődött a drasztikus drágulás, ami az előrejelzések szerint folytatódik, s már átbillentünk mínuszba. Az a szerencse, hogy az árbefagyasztás éppen a mezőgazdasági munkák végére esett, így az igazi nagyfogyasztóim, a környékbeli gazdák éppen az elmúlt három hónapban álltak le. De a múlt héten már elkezdődtek a tavaszi munkák, s jönnek szépen sorban megint. Aminek normál esetben örülök, de most éppenséggel csak a veszteségem növelik. Ha így marad minden a kormány részéről, s tovább nőnek a beszerzési árak, akkor már csak hetekig tudok nyitva tartani.
Ha egy benzinkutas bedobja a törülközőt, elvileg a Mol veszi át üzemeltetésre a töltőállomást. A somogyi kúttulajdonos szerint ebben az esetben bizonyosan bekerülne a hírekbe, mert ő bizony nem hajlandó átadni a saját kútját. – Az általam felépített boltban az én benzinemet akarják árulni?! – jegyezte meg felháborodva. – Na, erre kíváncsi leszek…
Persze bezárhat átalakításra vagy felújításra hivatkozva – ahogyan tette azt a kulcsot bedobó három kút üzemeltetője is –, s akkor megússza, hogy elvegyék tőle a töltőállomását, ám így komoly problémát okozna a környező gazdáknak. Úgy száz mezőgazdasági céget szolgál ki a falusi kút, akad olyan vállalkozó, aki 100 ezer liter gázolajat vesz évente.
– Néhányan már most is lemorzsolódtak – tette hozzá a kúttulajdonos. – Korábban ugyanis havi elszámolásban voltam velük, de az árbefagyasztás miatt át kellett térnem a hetire, legyen annyi bevételem, hogy egyáltalán rendelni tudjak üzemanyagot. Ha február 15. után marad minden a régiben, akkor viszont már napi fizetést kell, hogy kérjek. A gazdák ezt viszont nem fogják tudni megoldani, vagyis elveszítem őket, és bizonyos, ha normalizálódik a helyzet, egy részük utána sem tér majd vissza. Ha viszont bezárok, akkor mehetnek tankolni a Balaton-partra, Szántódra, Földvárra vagy Zamárdiba, esetleg Tabra. Ami mind komoly pluszköltség számukra.
Hasonlóképpen lemondóan várja a jövő keddig esedékes döntést Koczor András, a hetesi töltőállomás tulajdonosa. A kút jellemzően szintén gazdákat szolgál ki, ha valamilyen indokkal ideiglenesen bezárnának, a traktoroknak be kellene zötyögniük Kaposvárra, ami rengeteg idő, s persze üzemanyag.
– mondta. – A mostani beszerzési árak alapján a benzin úgy 515, a dízel 530 forint lenne normális esetben. És arra kényszerítenek, hogy én fizessem a veszteségem, de azt sem engedik, hogy bezárjak a saját kontómra. Persze az sem olyan egyszerű, hogy a Mol átveszi a kutamat, hiszen minden jog az én nevemre szól, a NAV, a különféle hatósági engedélyek, a pénztárgép. Vagyis nem úgy megy, hogy idejön valaki és másnaptól átveszi az üzemeltetést. Inkább két-három hét múlva. És persze rá kell költeni többmillió forintot.
A hetesi kút megpróbálja minimalizálni a veszteségeit, az egyetlen alkalmazottat az új évvel elküldték, de így is egyre nagyobb mínuszba kerülnek.
– Persze ez nemcsak a mi bajunk, országosan nagy a gáz – tette hozzá Koczor András.
ami komoly ellátási gondokhoz vezet majd. Az Alföldön sokszor 40-50 kilométerre vannak egymástól a nagy kutak, s a falvakban csak „mezítlábas” vállalkozókat találni. Mi egyelőre kénytelenek vagyunk tartani magunkat, mert rengeteg gazdát kiszolgálunk, soknak szállítunk, s nem tehetjük meg velük, hogy üzemanyag nélkül maradjanak, hiszen akkor parlagon maradnak a földek.
Megnövekedett forgalomról számoltak be a Balaton-parti benzinkutak: a sztráda mellettieknél jellemzően 30-50 forinttal drágább volt az árbefagyasztásig az üzemanyag, mint egy átlagos töltőállomáson, azaz a 480 forintos egységár miatt megnőtt a forgalmuk, hiszen az autósoknak mindegy volt, hol tankolnak.
– Amíg a beszerzési ár nem volt magasabb, mint az eladási, addig a sok kicsi sokra megy alapon még jól is jártunk – mondta az egyik benzinkút üzemeltetője. – Január közepétől viszont látszott, meg kell húzni a nadrágszíjat, így el kellett küldeni két embert, ami a többieknek értelemszerűen több munkát jelent. Ha tovább mennek fölfelé a beszerzési árak, nem tudom mi lesz, ugyanis nem lehet folyamatosan leépíteni, valakinek ki is kell szolgálni a vevőt. De miből fizessem a béreket, ha nincs bevételem, sőt, a tartalékomból kell belerakni a kasszába?