Óriásit nőtt a vasúti kábellopások száma a télen, főleg a Keleti pályaudvar környékén visszajáró vendégek a tolvajok – írja a hvg.hu. A MÁV a vagyonvédelmi dolgozók átcsoportosításával próbálja elérni, hogy figyeljék a veszélyeztetett szakaszokat, miközben a rendőrséggel a felderítésben tudnak együttműködni. Tavaly átlagosan minden egyes lopás közel 850 ezer forintos kárt jelentett a cégnek.
A kábellopások okozta késések tekintetében a helyzet még rosszabb: míg tavaly 175 vonat késett, összesen 1720 percet, addig az idén – a MÁV január közepén közölt adatai alapján – 315 járat késett, összesen 3210 percet.
A késések időtartama azért nőtt már majdnem a tavalyi teljes éves duplájára, mert a tolvajok most nem csak kis forgalmú pályaszakaszokon próbálkoznak, hanem visszajáró vendégek lettek a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között. Az idei 11 kábellopás közül 7 is ott történt meg, márpedig ha ott baj van, akkor vonatok tucatjai késnek. A Keletinél történt hét eset közül három csak pár perces késéseket okozott, négy viszont komolyabb késésekhez, járatkimaradásokhoz vezetett.
A legsúlyosabb eset január 17-18-án történt: 17-én este kábellopás miatt nem jutott áramhoz a Keleti pályaudvar biztosítóberendezése, emiatt az este háromnegyed hét utáni vonatok szinte mind késtek, volt olyan, vidékről érkező vonat, amely csak Rákosig mehetett el ahelyett, hogy beengedték volna a Keletibe, és több járatot törölni is kellett. Hajnalban, miközben a helyreállítási munkák folytak, valaki újra megrongálta a vezetéket, hogy kábelt lopjon, így aztán csak kora délután állhatott vissza a vasút a menetrend szerinti közlekedésre.
Az említett szakaszon kívül a Sülysáp és Tápiószecső közötti szakaszon is jártak tolvajok, ott az idén kétszer lopták el a transzformátorállomást.
A tavalyi kábellopások 11 millió forintjába kerültek a vasúttársaságnak. Ez – mint azt a lap megjegyzi – bár nagy összeg, nem jelent nagyobb érvágást egy ekkora cég gazdálkodásában, sokkal komolyabb problémának számít viszont az, hogy az utasoknak mekkora kellemetlenséget jelent a késés.
A MÁV összesítése szerint 2014 előtt 500-600 kábellopás történt évente, ami miatt gyakorlatilag napi rendszerességgel fordultak elő problémák a közlekedésben. Azóta éves szinten nagyjából húsz alatt van ez a szám, azonban most félő, hogy 2022-ben rosszabb lesz a helyzet.
A gyors javulás oka, hogy 2014 márciusában életbe lépett az új fémtörvény. Innentől kezdve az olyan anyagok, mint például a vasúti alkatrészek, trafóházak, villanyoszlopok fémhulladéka, antennák, közlekedési táblák, vagy épp csatornafedelek, nem csak akkor kerülnek be a nyilvántartási rendszerbe, amikor a fémkereskedelmi telepek leadják a jelentésüket, hanem már a leadó személyétől kezdve nyomon követhető az anyag mozgása. A leadás előtt kötelező bejelenteni a szándékot a helyi fémkereskedelmi hatóságnál, és csakis akkor lehet legálisan felvásárolni a fémhulladékot, ha a hatóság arra írásos engedélyt ad. Az új szabállyal azt sikerült elérni, hogy a fémtelepeken ne akarják átvenni az olyan anyagot, amely nem szabályos körülmények között érkezik (aki még ezek után is lop, az valószínűleg vagy külföldön próbálja eladni, vagy abban bízik, hogy a vevője tud trükközni.)
A lap nem kapott választ a MÁV-tól a kérdésre, hogy mi állhat a lopások növekvő száma mögött. Annyit közöltek: a vasúttársaság biztonsági szervezete és a rendőrség szorosan együttműködik a kábellopásokkal kapcsolatos események felderítése terén, amit kiemelt feladatként kezelnek. Elmondták továbbá: amennyiben szükséges, áttervezéssel, átcsoportosítással oldják meg, hogy ott legyen vagyonvédelmi jelenlét, ahol épp szükség van rá.
