Azok a Petőfi-rajongók, akik az első híradások idején azt gondolták, most akkor jó két éven át lehet örülni és ünnepelni a (közvélekedéshez képest lényegesen színesebb) oeuvre-t, mindjárt le is higgadtak valamelyest: az emlékév kiemelt programjai a következő tanévhez igazodva, vagyis a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti időszakban valósulnak meg.
Hogy mindez magas nívón történjen, annak biztosítékát a kormány abban látta, hogy a (tágabb értelemben) Petőfire szánható pályázati forrásokat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) két új, ideiglenes kollégiuma kezelje.
Háromszor három
A „sikeres és célzott pályáztatási folyamatok érdekében” a Kulturális Alap csakhamar létre is hozta a a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumot és a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumot. Mindkét testületet a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd vezeti. Nem mintha nem lenne elég dolga így is: miniszteri biztosként ő felel az irodalmi közgyűjtemények, a nemzeti könyvtár és a magyar könyvszakma integrált fejlesztéséért, és a tavaly szeptemberben jelentős ingatlantulajdonnal, valamint 600 millió forintos állami tőkével kitömött Magyar Kultúráért Alapítványt kuratóriumának is ő az elnöke, hogy a könnyűzenére szánható magyar állami források egésze fölötti diszpozícióról ne is beszéljünk most.
A kormány a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül összesen 9 milliárd forintot különített el az emlékév céljaira. Ebből 3 milliárd forint jut a kárpát-medencei magyar közgyűjtemények „Magyar Géniusz”-programjára, amelynek szakmai koordinációját a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) látja el. Ugyancsak majdnem 3 milliárd forint jut az irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújulására, ezt a munkát a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete (MIRE) irányítja majd. A harmadik 3 milliárdot pedig meghívásos, nyílt és egyedi támogatásokon keresztül osztja szét az NKA PS200 Ideiglenes Kollégiuma. Ezt a folyamatot szintén egy szakértői csoport segíti, amelynek tagjai között találunk történészeket, pedagógusokat és muzeológusokat, hogy a lehető legtöbb szempont érvényre juthasson.
Több mint kilenc
Összességében azonban jóval több mint 3x3 milliárdot költ az állam a bicentenárium apropóján. A Népszava úgy értesült, hogy Demeterék a Nemzeti Művelődési Intézettel (NMI) közösen, úgymond "remélt forrásbővülés alapján" elindítják a Petőfi Klubokat, amelyek 2022-ben száz, 2023-ban kétszáz vidéki városban szolgáltatnak majd kulturális programokat. A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) által lebonyolítandó támogatások is a Petőfi-bicentenáriumot szolgálják majd – ezen felül az NKA egyéb kollégiumai is csatlakoznak majd a Petőfi-bicentenáriumhoz a pályázati kiírásaikban.
S ez még mindig nem minden. Tavaly júniusban Demeter azt mondta, hogy a Petőfi-emlékév kapcsán megújul a PIM állandó kiállítása, és a Károlyi-palotát is átalakítják. A Népszava megtudta: a közelmúltban lezárult az utóbbira irányuló közbeszerzés, még februárban átadják a palotát a kivitelezőknek, a tervek szerint november végéig be is fejeződnek a munkálatok. Közben megújulnak a PIM közönségforgalmi terei, és megvalósul Demeter régen dédelgetett terve is: a Károlyi-palota udvarát összenyitják a Károlyi-kerttel.
Már az egész Kárpát-Medencét bejáró Petőfi-buszra is kiírták a közbeszerzést, a tervek szerint 2022 szeptember elején ez a „járat” el tud indulni. Az új állandó Petőfi-tárlat azonban sajnos nem készül el az emlékév startjára: majd csak valamikor az év végén lehet pogácsát majszolni a száraz rozéhoz a verniszázson.
Mostok vagy sohák
Bár úgy volt, hogy már augusztusban megjelennek az első nyílt pályázati kiírások a Petőfi-bicentenáriumról, erre végül csak októberben került sor, és a meghívásos pályázati felhívások közül eddig szintén csak egyet hirdettek ki, január végén. (Ez utóbbit kifejezetten az Országos Közgyűjtemények Szövetsége számára írta ki az ideiglenes kollégium.) A java tehát még bőven hátravan.
A nyílt pályázatok első körében kilenc pályázó részesül(t) összesen 910 millió forintos támogatásban – derült ki a december végi eredményhirdetésből. Amely nem volt híján az érdekességeknek. A lakitelki Népfőiskola Alapítvány A költő visszatér című Kárpát-medencei programsorozat megvalósítására például 90 milliót kap az NKA-tól – az alapítvány kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor fideszes képviselő, az Országgyűlés alelnöke. A helyzet pikantériáját fokozza, hogy a pályázatot kiíró Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumnak tagja az a Závogyán Magdolna is, aki amúgy a lakitelki alapítvány tulajdonában lévő Nemzeti Művelődési Intézet Nkft. ügyvezetője, s aki korábban kultúráért felelős helyettes államtitkárként is dolgozott.)
Majdnem 69 millióból ölthet képregény-alakot Az apostol című elbeszélő költemény a Képregény Manufaktúra Kft. jóvoltából, A helység kalapácsából pedig a Coopera Művészeti Nkft. készíthet opera-feldolgozást – legalábbis nyertek rá 142 millió forintot.
De annak a Tulipántündér Film & Event Productions Kft.-nek is jutott szerény 130 millió, amely legutóbb a tavaly augusztus 20-ai, Andrássy úti felvonulás szervezésével vétette magát észre. Gurulós turulszobrok helyett ezúttal zenés színházi produkciót készítenek, Most vagy soha! címmel. Most vagy soha! Petőfi – ez lesz a címe a Myspace Produkció Kft. zenés filmadaptációjának is; Lutter Imre műsorvezető-előadóművész-producer cége 70 milliós támogatást kap a célra.
És ahogy két hete a Népszava is megírta: minden idők legmagasabb állami támogatással készülő magyar filmje ugyancsak a megfelelő pillanat megragadásának fontosságára emlékeztet. A Nemzeti Filmintézet filmszakmai döntőbizottsága 4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg a Most vagy soha! című film számára, amelynek forgatókönyvírója Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk, producere Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip, operatőre Dobos Tamás, rendezője pedig Lóth Balázs lesz. A 106 naposra tervezett forgatás áprilisban kezdődik több ezer statiszta, és mintegy 200 megszólaló szereplő közreműködésével. A főszereplőkről egyelőre nincs hír. A premier jövőre lesz.
