A kérdéssel a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) és a MÁV START Zrt. is a Fővárosi Törvényszékhez fordult, így egyelőre inkább csak beszélgetésnek nevezhető a sztrájktárgyalás, amelynek első fordulóját hétfőn tartották. Barsi Balázs, a MOSZ elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a találkozón mindössze abban állapodtak meg, hogy folytatják az egyeztetést. A MÁV csoport kommunikációs igazgatósága délután kiadott közleményében alaptalannak, jogszerűtlennek és felelőtlennek minősítette a sztrájkot hirdető szakszervezet követelését, arra hivatkozva, hogy a jelenleg érvényes hároméves bérmegállapodást az azt aláíró érdekvédők is lezártnak tekintik, és az a MÁV-Start kollektív szerződésének részeként működik, így nem lehet ellene jogszerűen fellépni.
A nagyjából 2500 MÁV-Startos mozdony- és motorvonatvezető 80 százalékát tömörítő szakszervezet február 2-án megtartott küldöttközgyűlése hozott döntést a sztrájk meghirdetéséről, arra hivatkozva, hogy tavaly nem volt béremelés az 56 ezer dolgozót alkalmazó MÁV-csoportnál, az elszabadult infláció miatt így szerintük minden vasutasnak csökkent a reálkeresete. A mozdonyvezetőket képviselő szakszervezet számítása szerint valamennyi mozdony- és motorvonat vezetőnek bruttó 545 ezer forint járna az éves keresetveszteség kompenzálására, ám az állami mamutvállalat nem akar fizetni egy fillért sem. A MÁV vezetése szerint a mozdonyvezetők bruttó havi átlagkeresete 2021-ben meghaladta a 700 ezer forintot, szakszervezetük azonban arra figyelmeztet, hogy ez az összeg akár 30-40 százalékkal is kevesebb, mint amit egy mozdonyvezető a vasúti magántársaságoknál kereshet. Ennek következményeként folyamatosan csökken a MÁV-nál a mozdonyvezetők száma, munkatársaik túlterheltek és kimerültek.
Barsi Balázs lapunknak hangsúlyozta, hogy amikor évekkel ezelőtt megkötötték a MÁV-START kollektív szerződését, az átszervezések miatt ők éppen egy másik vasútvállalathoz, a MÁV-Trakció Zrt-hez tartoztak, ami azóta beolvadt a MÁV-START Zrt-be. A munkáltató álláspontja szerint ennek ellenére nincs aláírási joguk és így elegendő beleszólásuk a munkavállalókat érintő alapvető kérdésekbe. Mindent összevetve nincs tehát egyszerű dolga a bíróságnak, amikor a tervezett mozdonyvezetői sztrájk jogszerűségéről kell döntenie.
