A választások előtt már aligha kezdődik el a XI. kerületi Dobogóra tervezett szuperkórház építése, holott a beruházás levezénylésével megbízott Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott a projekt négy évvel ezelőtti bejelentésekor még abban bízott, hogy 2023-ra már át is adják. Tavaly pedig váltig állította, hogy idén tavasszal elkezdődik a 223 ezer négyzetméter alapterületű Dél-budai Centrumkórház építése, amely – a tervek szerint 2026-tól – 1,2 millió embert lát majd el.
A dátum korántsem volt véletlen. A beruházás nagyobb részét a koronavírus-járvány káros hatásainak csökkentésére létrehozott uniós helyreállítási alapból kívánta előteremteni az Orbán-kormány. A 330 milliárdos becsült költségből 260 milliárdot teremtették volna elő a helyreállítási alap 2500 milliárd forintos keretéből. (A 330 milliárd korántsem a teljes költség, az oda vezető utak építése, illetve a közösségi közlekedés fejlesztése eleve külön forrásból valósul meg.) A helyreállítási alapból azonban csak olyan projekteket lehet finanszírozni, amelyek 2026-ig lezárulnak. Márpedig annak egyre kisebb az esélye, hogy az 1200 ágyas dél-budai egészségplázát 2026-ra tető alá hozzák. Ráadásul Orbánék hónapok óta eredménytelenül egyezkednek Brüsszellel, így még az alapból pontos tervek nélkül is megkapható előleghez sem juthatott hozzá Magyarország.
A szuperkórház valójában vegyes funkciójú egészségpláza lesz, ahol a 850-900 ágyas felnőtt- és a 300 ágyas gyermekkórház mellett többek között lesz étterem, kávézó, üzletek, oktatási centrum, óvoda és 10-15 magánellátási részleg is. Létrehoznak egy 1700 férőhelyes autóparkolót, sőt a tervek szerint lesz két helikopterleszálló is. A létesítmény teljes egészében „okos” lesz beleértve az üzemeltetést és az orvosszakmai rendszereket is. A Brüsszelnek készült tervezet szerint a projekt fizikai megvalósítása 2022 első negyedévétől 2026 első negyedévéig tartott volna. Ám erre már semmi esély. A rekordösszegű, nettó 8,25 milliárdos tervezői szerződést még a szuperkórház megvalósítására 720 millió forintos vagyonnal létrehozott DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. írta alá az M-Teampannon építészirodával. (A DBC Zrt. igazgatóságának elnöke azóta is Bedros J. Róbert, a testület tagja Kocsisné Márkus Szilvia, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető felesége.) A megvalósítás azonban már a Beruházási Ügynökség feladata, míg a közlekedési tervezést a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központra (BFK) bízták. Utóbbi tavaly le is bonyolította az úthálózat tervezői tenderét, ám a szerződéskötésre egészen az év végéig kellett várni, mivel nem volt meg rá a Főmterv Zrt. által kialkudott 465 millió forint. A kiviteli tervek így várhatóan 2023-ra készülhetnek el.
Nem sokkal lesznek meg előbb az épület tervei sem, miközben a hatóságok „akadékoskodását” eleve kizárta a kormány. Tavaly májusban ugyanis nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította – így gyorsítópályára tette – a beruházást. Hét nap múlva meg is lett a környezeti engedély, méghozzá úgy, hogy az ügyben eljáró Pest megyei kormányhivatal előzetes hatástanulmány készítését sem látta indokoltnak, holott a több egymásba kapcsolódó, többszintes épületből álló gigalétesítmény kétségtelenül hatással lesz a környezetére. Természetvédők amiatt aggódnak, hogy a szuperkórházat gyógy- és keserűvízkutak védőövezetében építik fel. A környékbeliek pedig azért csodálkoznak, mert a metróépítésből származó feltöltés előtt száraz lábbal nem lehetett átkelni a mezőn.
Az építési engedélyt február első napjaiban adta ki a fővárosi kormányhivatal különösebb hezitálás nélkül.
A kiviteli tervek két részre bontva készülnek el, hogy az erre alapuló kivitelezési tendert is két részre bontva írhassák ki. Így az épület föld feletti tervezése alatt már áshatják az alapokat, készülhet a mélygarázs. A mélyépítési kivitelező kiválasztását célzó tendert már ki kellett volna írni, sőt le is bonyolítani ahhoz, hogy idén tavasszal valóban megkezdődhessen az építkezés. De könnyen lehet, hogy a HÉV-járműtenderhez hasonlatosan a kormány vezérelte Beruházási Ügynökség úgy dönt, hogy a választások előtt már nem fut neki.
A bécsi szuperkórház mindenesetre intő példa: a hasonlóan ultramodern, de feleekkora egészségügyi létesítmény átadása 6 évet csúszott, közben ügyészségi nyomozás indult korrupció gyanúja miatt, a végső ár pedig az eredeti másfélszeresére 1235 millió euróra (432 milliárdra) nőtt. Ha ez nálunk is így lenne, akkor legkorábban 2028-ra készülhetne el a kórház 500 milliárd feletti költséggel.
