Az, hogy egyre több a biztató hír új, súlyos betegségeket gyógyító eljárásokról, nyilván nem független a számítógépes technikák fejlődésétől, ami a vizsgálatokat és az adatok feldolgozását is alaposabbá, gyorsabbá teszi. A mesterséges intelligencia segítségével óriási mennyiségű adathalmaz dolgozható fel rövid idő alatt. Bár az új módszerek nem feltétlenül egyszerűek és olcsók, de bíztatók. Néhány újdonságot gyűjtöttünk össze.
Kiegyensúlyozott immunrendszerre van szükségünk
A világjárvány kapcsán hirtelen mindannyian az immunitás fontosságáról beszélünk. A Covid-ból felépült emberek természetes immunitásáról és a vakcináktól kapott immunitásról beszélünk. De ha többet beszélünk róla, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy jobban megértjük. Az immunrendszerünk az agy után szervezetünk legbonyolultabb alkotórésze, így nem csoda, hogy tévhitek sora él róla. Az egyik legközkeletűbb, hogy elérhető az erős, szupertöltött-immunrendszer. Az interneten készítmények sora kapható, amelyek állítólag ezt segítik: a misztikus amazonasi gyökerektől a fehérjeporokon át a multivitaminokig. Azonban nem szupererős, hanem kiegyensúlyozott immunrendszerre van szükségünk, amely kordában tartja az összes különböző rendszert, amely a nyirokrendszeren keresztül fejti ki hatását. Ez kiterjedt erekből áll, amelyek szinte az összes szöveten áthaladnak, és lehetővé teszik a nyiroknak nevezett folyadék áramlását, amit a vértől eltérően, nem egy szivattyúval - a szívvel - mozgat a szervezet, hanem az ereken keresztül aktiválódik, amikor izmainkat használjuk. Fő feladata a fertőzések és a betegségek, köztük a daganatos megbetegedések elleni védelem. Körülbelül 600 nyirokcsomó van a testben, amelyek fertőzés hatására megduzzadnak, a nyirokfolyadék, baktériumok vagy más sejtek felhalmozódása miatt. Idegen anyagokat, például baktériumokat, vírusokat vagy gombákat vizsgálnak a nyirokcsomókban az immunsejtek: tízféle fajtájuk milliárdjai keringenek a nyirok- és a véráramban és nagyon hatásosan képesek elpusztítani az ellenséges betolakodókat, eltávolítani a “hullákat” a szervezetből, begyógyítani a sebeket. Semmi szükség erősítésükre, már csak azért sem, mert senki sem tudja melyik fajtából hány sejt és milyen aktivitási szinten kell ahhoz, hogy a rendszer megfelelően működjön. Egyelőre nincs tudományosan bizonyított módszer az immunrendszer feltöltésére egy szuperélelmiszer vagy tabletta révén. És ha lennének, nagyon veszélyes lenne orvosi felügyelet nélkül használni őket.
Az emberek az egyszerű, gyors megoldásokat részesítik előnyben, de az egészség nagyon unalmas dolgokon múlik, amelyeket hallani sem akarnak. Edzés, kiegyensúlyozott étrend és csökkentett stressz. Mindannyian tudjuk, hogy ezek jók nekünk, de nem akarjuk megtenni. A jó immunrendszer kialakítása nem egyszerű feladat, kiegyensúlyozott étrend, testmozgás, csökkentett stressz az alapja. A milliárdnyi sejtet megfelelő táplálékkal, vitaminokkal kell jóllakatni. A rendszeres, akár visszafogott mozgás segíti a védekező fehérjéket és az immunsejteket, hogy eljussanak rendeltetési helyükre. A stressz hatására pedig események olyan láncolata indul meg szervezetünkben, amely ezt a bonyolult folyamatot gátolják.
Mégis van, hogy egyes emberek gyakrabban fáznak meg, lesznek influenzások, mint mások. Nem vagyunk egyformák. Fontos szerepet játszanak az életmódbeli különbségek. Van, aki dohányzik, vagy nem táplálkozik megfelelően, mint mások. Lehet, hogy nagyon megterhelő munkája van, vagy olyan, amely vírusoknak teszi ki. És ott van a genetika. Mindenki egy kicsit más. Lehet, hogy az egyik ember jobban küzd a vírusok ellen, a másik pedig a baktériumok ellen.
Egy teszt, négy kockázatszűrés
Az Eve Appeal és az Európai Kutatási Tanács együttmüködése keretében sikerült négy, a nőknél jelentkező daganatos megbetegtedést - a mell, a petefészezek-, a méh és a méhnyakrákot -, illetve a rájuk való hajlamot egyetlen rutin kenetvételével megállapítani - olvasható a Nature folyóiratban megjelent cikkben. Az Eve Appeal az Egyesült Királyság adományokból működő szervezete, amely a nőknél kialakuló rákfajta kutatását és a velük kapcsolatos ismeretek tudatosítást tűzte ki célul. A tudósok 242 petefészekrákos nőtől és 864 egészségestől vettek méhnyak-sejt mintákat, és 14 ezer epigenetikai változás alapján azonosítottak egy egyedi DNS-jellemzőt, amelynek alapján ki lehet mutatni vagy meg lehet jósolni a méhnyakrákot. (Az epigenetika azzal foglalkozik, hogy az örökölt tulajdonságok érvényesülésére hogyan hatnak a környezeti hatások, vagyis a DNS-ben kódolt tulajdonságok, hajlamok az egyén élete során konkrétan hogyan jelennek meg.) A petefészekrák felelős a nőgyógyászati daganatokkal összefüggő halálozások legnagyobb részéért. Jelenleg a petefészekrákok 75 százalékát késői stádiumban diagnosztizálják, amikor a daganatok már elterjedtek. A betegség korai felismerése javíthatja a kezelési eredményeket. Fiatalabb nőknél a rákra való hajlam korai felismerése esetén meg is akadályozható annak kialakulása: ,,Az új tesztelési eljárás forradalmi előrelépés lehet, különösen ha azokról a megbetegedésekről beszélünk, amelyeket korai fázisban rendkívül nehéz kimutatni” - mondta Athena Lamnisos, az Eve Appeal igazgatója.
Egy terápia páciensei, akik „meggyógyultak a rákból”
Két egykori betegben, akik tíz éve részesültek egy forradalmi immunterápiában - amelynek során elpusztították bizonyos rákos sejtjeiket - még mindig megtalálhatók a rákpusztító immunsejtek, betegségük visszatérésének jele nélkül. Az eredmények azt sugallják, hogy a CAR T-sejt-terápia hatásosnak bizonyult bizonyos vérrákok esetében, de használata szilárd szövetekben nem egyszerű, mert azokban a rákos sejtek fehérjékből és sejtekből védőfalat építenek maguk köré. Bár a T-sejtek nem túl jók a rákos sejtek leküzdésében, mert azok jó technikát fejlesztettek ki megtévesztésükre, de a CAR-technológiával, amelynek során genetikailag módosítják őket, hogy felismerjék és elpusztítsák a rákos sejteket - ez sikerülhet. A kísérletek során a CAR-sejtek nagyon hatásosak voltak, olyanoknál fordították vissza a betegséget, akiknek már csak hónapjaik voltak hátra, de hosszútávú hatásuk még nem ismert. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói, Carl June és kollégáinak a Nature-ben most megjelent cikke szerint két beteg, aki krónikus limfocitás leukémiában - ami a leggyakrabban előforduló vérrákfajta - szenvedett, 2010-ben kapott CAR T-sejtes kezelést és akkor a betegség minden jele és tünete eltűnt, mind a mai napig egészséges. Igaz, a terápia nem mindenkinél és minden rákfélére alkalmazható és nagyon munkaigényes, valamint drága, de June szerint a költségek csökkenhetnek a jövőben.
