Jelenleg összesen 113 olyan afgán állampolgár tartózkodik az országban, akiket tavaly nyáron menekítettek ki Kabulból, miután éveken át segítették a kinti magyar kontingenst – olvasható ki a Belügyminisztérium kérdéseinkre küldött válaszából. Noha a tárca elárult egy számot, ebből valójában nem derül ki egyértelműen, hogy hány kimenekített afgán segítő és családtagja van még Magyarországon.
Azt ugyanis két hét alatt, legalább fél tucatszor feltett kérdéseinkre sem árulta el valamiért a tárca, hogy csak az afgán felnőttek számát közölte, vagy a gyerekekkel együtt vannak itt ennyien. Ennek azért van jelentősége, mert tavaly a gyerekek és a felnőttek számát külön adta meg a tárca, így most nehéz összevetni ezt a számot a korábbi adatokkal. A kormányzat tavalyi közléseiből az biztosan tudható, hogy összesen 180 gyereket menekítettek Magyarországra. Az érintett felnőttek számát viszont nem adták meg egyértelműen, de a belügyi tárca korábbi közlései szerint ők legalább 115-en legfeljebb 210-en voltak.
Mindez azt jelenti, hogy ha a tárca most a felnőttek és a gyerekek együttes számát adta meg, akkor a múlt nyáron érkezett afgánok legalább fele elhagyta az országot, amint lehetősége nyílt erre. Ezt erősítheti, hogy a menekültek sorsát egyengető szervezetek csak néhány családról és alig húsz érintettről rendelkeznek információval.
Négy család integrálását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mintaprojektként végzi. További 20 afgán állampolgár ügyében a Magyar Helsinki Bizottság jár el – mondta lapunknak Zádori Zsolt, a jogvédő szervezet sajtóreferense. Zádori Zsolt szerint tudható: sokan továbbálltak már Nyugat-Európába. Mint mondta, egyrészt azért mentek el többen, mert sokan beszélnek angolul, magyarul viszont kevésbé, ráadásul jelentős afgán közösségek élnek nyugaton, többeknek rokonaik is vannak ott.
– Másrészt a magyar állam nem nyújt számukra megfelelő integrációs segítséget – mondta Zádori, aki szerint a magyar kormány büszkén hirdette, hogy kimenekített több száz, a háborúban kifejezetten a magyar katonákat segítő, ezért valódi veszélyben lévő afgánt a családjaikkal együtt, Magyarországon viszont már nem adták meg nekik a kellő támogatást.
Ez a támogatás – mint arról lapunk korábban elsőként beszámolt – a kezdetektől hiányzott. A Magyar Helsinki Bizottság sajtóreferense felidézte: az érintettek számára az lett volna a legjobb, ha menekült státuszt kapnak, ez indokolt is lett volna, hiszen épp a kormány mentőakciója bizonyította, hogy életük veszélyben forgott, mégsem ez történt. A menekültek végül csak tartózkodási engedélyt kaptak, ami gyengébb védelmet jelent a menedékjognál. Zádori hozzátette: "a kormány elzárkózása miatt most is csak nemzeti letelepedési engedélyhez juthatnak, akik kérik. A többség így is tett, és szerencsére meg is kapják.”
Ez az úgynevezett nemzeti letelepedési engedély szintén kedvezőtlenebb a menedékjogi védelemnél.
Zádori szerint a magyar kormány igyekszik elkerülni, hogy menedékjogot adjon a kimenekített afgánoknak, mert azzal a saját menekültellenes retorikájával menne szembe: el kellene ismernie a valóságos helyzetet, hogy igenis vannak védelemre szoruló üldözöttek.
