;

Fidesz;ellenzék;Zala megye;választás 2022;

- Ellenzéki várostrom készül Zalában, és már tudják, hol kell megszólítani a szavazókat

Ott kell lenni a falusi kocsmákban, a boltokban és a templomok előtt, szavazók nélkül ugyanis nehéz lesz elhozni a három megyei választókerületből kettőt.

Erős vára Zala megye a kormánypártoknak, akad olyan választókerület, ahol 1994-ig kell visszalapozni a naptárban fideszes vereséget keresve. Mindezek ellenére az idén mégsem tűnik előre lefutottnak a voksolás, a három kerületből egyben valós győzelmi esélyekkel indul harcba a közös ellenzéki jelölt. Egy másikban bármi megtörténhet, a harmadikban viszont nagyjából akkora meglepetést okozna, ha nem a kormánypárti induló nyerne, mintha a megye büszkesége, az egerszegi futballcsapat megnyerné a labdarúgó NB I-et, vagy ha nem a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. nyerne helyben valamilyen sokmilliárdos tenderen.

Számozás alapján a harmadik, az ellenzéki esélyeket tekintve viszont első a nagykanizsai központú választókerület, ahol a múlt alapján is lehet keresnivalója az ellenzéknek, a helyiek korábban ugyanis hol jobbra, hol balra voksoltak, legalábbis 2010-ig: háromszor MSZP-s, egyszer-egyszer MDF-es, illetve kisgazda jelöltet juttattak a T. Házba, az azóta lezavart három választás viszont már könnyed Fidesz-diadalt hozott. Cseresnyés Péter ITM-államtitkár 2014-ben 50, négy évvel később 39, 2018-ban pedig közel 48,79 százalékkal jutott a parlamentbe. Ám éppen legutóbbi eredménye adhat bizakodásra okot az összellenzéki körökben, hiszen, ha a mai szövetségesek már négy éve is csak egyetlen jelöltet állítottak volna szembe vele, elvileg nyertek volna, ugyanis a hatpárti összefogás jelöltjeire 49,63 százaléknyi voks érkezett. Növelheti a kormányváltásban bízók optimizmusát, hogy 2019-ben az önkormányzati választáson Kanizsán megégett a Fidesz-KDNP: az ellenzék a 10 egyéni körzetből hatban diadalmaskodott, s még úgy is többségbe került a közgyűlésben, hogy a polgármesteri címet – köszönhetően egy első blikkre álcivilnek tűnő jelölt indulásának – megtartották a kormánypártok.

Forrásaink szerint a megyei jogú városban áprilisban is nyer az ellenzéki összefogás, Cseresnyés Pétert ugyanis érdekérvényesítésben gyengének tartják Kanizsán, ahol a helyieket felháborítja, hogy a szomszédvár-megyeszékhely Zalaegerszegre mennyi fejlesztési pénz és projekt érkezett-érkezik, 

ezzel szemben náluk a Modern Városok Program megannyi ígéretéből csak a sportcsarnok épült meg, az is az eredeti ár csaknem duplájáért, lebutított formában. Szintén kivágta a biztosítékot, hogy a sikeres keszthelyi lobbinak köszönhetően az M9-es autópálya is elkerüli majd a várost, noha eredendően Nagykanizsánál keresztezte volna az M7-est, amivel a város logisztikai központtá avanzsált volna.

- Igazi „titánember” – jellemezte a pozícióból pozícióba vitorlázó Cseresnyést egy helybéli középkorú férfi. – Tudja, az a típus, akit, amikor új helyet keresnek neki, azzal passzolják át: ti tán tudtok kezdeni vele valamit.

Cseresnyésnek ennek ellenére biztos a pozíciója a Fideszben, a helyiek szerint leginkább annak köszönhetően, hogy valamilyen rokona Kövér László házelnök feleségének – ami könnyen lehet, hogy klasszikus helyi legenda, ugyanis erre vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem találtunk. Mindenesetre az államtitkár lecserélése nem merült fel – pedig Orbán Viktor 25 helyen változtatott 2018-hoz képest az egyéni körzetekben –, s nem is mondható esélytelennek, ugyanis a kistelepüléseken (akad belőlük jó néhány a 82 településes körzetben) pártjához hasonlóan erős, amire így, a kampány közeledtével rá is játszik, szinte naponta ad át vagy avat fel néhány százezres vagy egy-kétmilliós projekteket.

Riválisának, az ellenzék színeiben induló DK-s kanizsai önkormányzati képviselőnek, Horváth Jácintnak ilyen lehetőségek nem adatnak meg, kampánycsapatával a körzet minél többszöri bejárásában bízik, s reméli, sikerül megötszöröznie 2018-as, 9,96 százalékos eredményét.

- A falvakban sem reménytelen a helyzet, sokan bejárnak a városba dolgozni, vásárolni és szembesülnek vele, hogy nem olyan idilli a helyzet, mint ahogyan a kormánypropaganda harsogja

 – állította egy neve elhallgatását kérő ellenzéki aktivista, aki szerint sok múlik majd azon, mennyire sikerül közvetlenül kapcsolatba lépni a falusi szavazókkal. – Meg kell érteni, csak úgy tudjuk őket megszólítani, ha ott leszünk a kocsmákban, a boltok és a templomok előtt, s elmagyarázzuk az embereknek, hogy hazudik a megyei lap, hazudik az m1 és a Kossuth Rádió.

Ilyesfajta talpalásra kényszerül a zalai 1-es, zalaegerszegi központú körzetben Horváth párttársa, Csidei Irén is, pedig ismertsége megyeszerte sokkal nagyobb kanizsai kollégájánál, ugyanis a megyei kórház korábbi igazgatójaként sokat szerepelt a helyi sajtóban. Riválisa, a fideszes Vigh László viszont ma is a megyei lap sztárja, a zalai megyeszékhelyen csak Átadó Laci-ként emlegetett képviselő ugyanis szinte kifolyik az újságból, mely minden lépéséről szolgaian hírt ad. Persze ennek akadnak árnyoldalai is, hiszen előfordult, hogy országos visszhangot kiváltva összekötőútként avatott fel egy 1,5 kilométeres, porlepte útfélét. Forrásaink szerint Vigh az előttünk álló kampányban is a kisebb településekre fókuszál majd, sőt, olyan állítást is hallottunk, hogy a Fidesz-KDNP tulajdonképpen feladja Zalaegerszeget, abban bízva, a körzet másik 75 településén simán kompenzálják majd a megyeszékhely ellenzéki többségét.

A korábbi voksolások alapján nem is ok nélkül bíznak ebben kormányoldalról, hiszen a rendszerváltás után előbb az SZDSZ, majd az MSZP jelöltje győzött Zalaegerszegen, 1998 óta viszont csak a jelenlegi kormánypártoknak termett babér: előbb Gyimesi Endre, majd 2014-től Vigh László hozta a kerületet a Fidesznek, legutóbb már simán 50 százalék feletti eredménnyel. Az elmúlt négy évben ráadásul Egerszeget a kormány is a tenyerén hordozta, dőltek a milliárdok Palkovics László miniszter szülővárosába. Ennek ellenére a helyi ellenzéki összefogás bizakodó, ugyanis szerintük négy év alatt sokan kiábrándultak a Fideszből, s pláne Vighből.

- Egyre többen ajánlják fel a segítségüket – állította egy aktivista –, jönnek szórólapozni, vállalkozók pedig anyagi támogatást adnak a kampányhoz. Úgy tűnik, lesz elég ember, hogy akár többször is „lejárjuk” a falvakat, ami hozhat plusz szavazatokat. Más kérdés, hogy a falvakban nemcsak a propagandasajtó miatti torz tájékozottsággal, de sokszor a polgármesterekkel és a jegyzőkkel is meg kell küzdeni, ugyanis kevés kivétellel mind a Fidesznek kampányolnak: a kistelepüléseken tökéletesen működik a kormány, illetve a kormánypárti képviselők cukor vagy korbács elve. Van, akinek előnyöket ígérnek, s akadnak, akiket megfenyegetnek. A pályázati támogatásokkal, közmunkával simán sakkban lehet tartani a falvakat.

Éppen ezért élte meg sikerként az ellenzék, hogy Márki-Zay Péter összellenzéki miniszterelnök-jelölt legutóbbi zalai fórumain még a kisebb városokban is százak vettek részt. Úgy vélik, ez is mutatja, hogy sokaknak elegük van a jelenlegi rendszerből és változást akarnak.

Párharcok ZalábanKormánypárti / Ellenzéki 1. választókerület (Zalaegerszeg) Vigh László / Csidei Irén 2. választókerület (Keszthely) Nagy Bálint / Elekes István 3. választókerület (Nagykanizsa) Cseresnyés Péter / Horváth Jácint

A propaganda és a hűtőszekrény

Ha hibernálnának és csak 50 év múlva olvasztanának ki, akkor is a Fideszre szavaznék! – jelentette ki egy idős hölgy immáron egy Keszthely melletti faluban, s ezzel nagyjából le is írtuk, milyen esélyekkel várja az áprilisi választásokat a zalai 2-es körzetben Elekes István, az ellenzéki összefogás jelöltje. Cserszegtomaj momentumos polgármestere ugyan 2019-ben a névleg független, elvileg kormánypárti faluvezetéssel szemben már bebizonyította, komoly ellenszélben is lehet győzni, ám az országos porondra kilépve jóval nagyobb a feladat.

A keszthelyi központú választókerület húsz éve az MDF-ből a Fideszbe teleportált Manninger Jenő hitbizománya, korábban is csak egyszer – az 1994-es nagy szocialista feltámadáskor – tudott nyerni a baloldal, előtte-utána jobboldali képviselőkben hittek a helyiek. Manningerben például legutóbb több, mint 55 százalékuk, s vélhetően az idén is hasonló fölénnyel diadalmaskodna, ha indulna. Ám 66 évesen úgy döntött, hátrébb lép, így a megüresedő mandátumáért Keszthely fideszes polgármestere, Nagy Bálint indul harcba. Őt forrásaink klasszikus fidelitasos karrieristaként emlegették, aki Manninger táskahordozójaként emelkedett ki a helyi kormánypárti ifiből, hogy aztán 2019-ben beleüljön a balhéi miatt hátravont párttárs, Ruzsics Ferenc polgármesteri székébe. Forrásaink hozzátették, sokat elmond Nagyról, hogy feljelentette elődjét, akit amúgy alpolgármesterként hűen szolgált. A balatoni városban amúgy 2019 óta sem csitultak az indulatok, a városvezetés sorozatosan adja a muníciót az ellenzéknek például a tópart NER-oligarchák általi beépítésével, illetve több helyi projekt befuccsolásával.

Ennek megfelelően Keszthelyen jók az összefogás esélyei, más kérdés, hogy a mandátum sorsa a körzet 99 további településén dől el, ahol vajmi kevés az esély, hogy átmennek az ellenzéki hívószavak. Az aprófalvakban ugyanis az országos és helyi propagandasajtó az úr. Ahogyan egy helyi aktivista lapunknak fogalmazott: az emberek jobban hisznek a köztévének, mint a hűtőszekrényük tartalmának.

Az ágazatnak a pandémia, illetve a finanszírozási problémák miatt kialakult csődközeli válsága százezrek ellátatlanságával fenyeget.