Kiemelt figyelem kíséri az intézkedés ausztriai következményeit, hiszen több európai állam is fontolgatja a kötelező oltás bevezetését. De a politikai vezetést mindenhol óvatosságra inti a viszonylag magas társadalmi elutasítás, és mindenekelőtt a járványszkeptikus, oltásellenes csoportok erősödése, amihez a szélsőjobboldal mind aktívabb támogatást nyújt. Ma már reális kérdés, vajon a közeljövőben komoly politikai tényezővé válhatnak-e ezek a mozgalmak.
Fontos tisztázni, vajon az oltásellenes csoportok a konkrét járványhelyzetre reagálnak csupán, vagy valamilyen általánosabb elégedetlenséget jelenítenek-e meg? Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint a járványkezeléssel szembeni protestálás egy tágabb és erősödő társadalmi trendbe illeszkedik, amelynek legfontosabb jellemzői az elit- és szakértőellenesség, a csökkenő bizalom a tudományban, a politikai és szakintézményekben, köztük az egészségügyben. „Jellegzetes posztigazság (post-truth)-jelenségről van szó, ahol nem számítanak a tények – állítja az elemző. – A jelző a Brexit-népszavazás és Trump felemelkedése idején terjedt el, mindkét kampányban fontos szerephez jutott a hazugságokat is elfogadó személyes hit. A közösségi média elterjedésével mind nagyobb terepet kapnak az alternatív világmagyarázatok, amelyek nem igényelnek tudományos megerősítést. Hirdetői és elfogadói döntően a középosztály tanultabb tagjai közül kerülnek ki, akik úgy érzik, van annyi kompetenciájuk, hogy maguk értelmezzék a jelenségeket.”
Az Egyesült Államokban volt oltásellenes mozgalom a koronavírus előtt is. Sokan azt várták, a világjárvány vet majd véget neki. Ehelyett kiterjesztette, és erősebben jelent meg Európában is. „Amerikában a szövetségi-tagállami viszony, a központi kormányzattal szembeni ellenszenv a politikai kultúra része. Európában erősebb a központi állam hagyománya, tekintélye, de itt is fokozódóban iránta a bizalmatlanság” – mutat rá Mikecz Dániel.
Szabadságjogok határán
De miért épp a szélsőjobboldal kapcsolódik össze az oltásellenes szerveződésekkel? Elvégre, mint azt a politológus megjegyzi, fellépésükben megjelenik egy libertárius érvkészlet is, benne az egyén szabadságának hangsúlyozása, az oltatlan kisebbség diszkriminációjának elutasítása. Csakhogy a bizalmatlanság a legtöbb nyugati országban a neoliberális állammal, annak intézményrendszerével, médiájával, szellemi hátterével szemben alakult ki. Működését összeesküvés-elméletek keretében írják le.
Ez a közös nevező a jobboldallal. „Látni kell továbbá, hogy az új jobboldali pártok nagyon rugalmasak, gyorsan reagálnak a társadalmi jelenségekre. Könnyen érthető magyarázatot kínálnak rájuk, keretet tudnak adni az elégedetlenségnek – hangsúlyozza Mikecz Dániel. – Elméletileg a baloldal is labdába rúghatna, de kapitalizmuskritikáját hagyományosan tudományos apparátussal fejti ki, amivel máris elismer valamit a fennálló hivatalos normákból. Így aztán hiába mutat rá a gyógyszergyárak profitéhségére, mikor a szélsőjobb narratívában a gyógyszergyárak, az állam, az orvosok, kutatók álnok együttműködése jelenik meg. Ez lényegében a rendszer, a hivatalos világ totális elutasítása.”
Százezres a táboruk
Mennyiben illeszkedik az általános képletbe a hazai oltásellenes mozgalom? Győri Lóránt szociológus, a Political Capital elemzője részt vett egy több hónapos nemzetközi kutatásban, amely során a magyar oltásellenes szerveződések átalakulását vizsgálták. Az eredményeket novemberben adták közre Istrate Dominikkal.
A vizsgálat tanulságos összefüggéseket tárt fel. „Az oltásellenesség korábban is elterjedt volt kontinensünkön, Kelet-Európában 20 százalékot is elért olykor – mutat rá Győri. – A Covid-járvány új mozzanatokkal járult hozzá fölerősödéséhez. Részben a kínai titkolódzás miatt, 2020-ban keveset lehetett tudni a járvány eredetéről, a fertőzés kialakulásáról, lefolyásáról. Nem volt elég egészségügyi adat a szakértői konszenzus kialakításához. Infodémia, egyidejű információbőség és -hiány alakult ki, a közegészségügyi válságkezelés bizalmi deficittel küzdött. Az emberek elkezdtek a közösségi médiában, marginális médiaforrásokban is információkat keresni.
A Globsec Trends 2020-as felmérése alapján a magyarok 21 százaléka vált fogékonnyá a járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletekre. Ebbe a vákuumba nyomult be az oltásellenes mozgalom Gődény György vezetésével.” Az elemző értékelése szerint építkezésük ritka sikeres volt. Létrehoztak egy több tucat Facebook-csoportból, honlapból álló médiahálózatot, amellyel egy legalább százezres online követőtábort érnek el. Ennek része az Orvosok a tisztánlátásért platform, amely egészségügyi végzettséggel rendelkező, alternatív gyógyászattal foglalkozó „szakértőket” tömörít. Arra sem kellett sokat várni, hogy Gődény megalapítsa a Normális Élet Pártját.
Vállvetve a szélsőjobbal
Győri Lóránt hangsúlyozza: az oltásellenesség és a szélsőjobboldaliság között nincs közvetlen kapcsolat. Gődény sem tekinthető szélsőjobboldalinak. Más kérdés, hogy mozgalma először olyan összeesküvés-elméleteket vett át, amelyek szélsőjobbos, Nyugat-ellenes platformokon jelentek meg. „Ilyen volt, hogy Bill Gates és Anthony Fauci, a járványügyi védekezés vezetője pénzügyileg érdekelt a pandémiában, hogy hatalmi körök mesterséges vírust szabadítottak a világra. Gődényék mozgósító erejük miatt kezdték használni ezeket a konteókat, majd áttértek annak hangoztatására, hogy a járványhelyzet mögött politikai cél van: egy világbirodalmi diktatúra létrehozása.”
Lényegében az utóbbi állítás teremt közös platformot a szélsőjobboldallal. Hiszen a Mi Hazánk Mozgalom szerint is új világrend kialakítása zajlik. És bár a szervezet látszólag csak a kötelező oltás ellen lép fel, a konteó teljes oltásellenességet sugall, hiszen megkérdőjelezi a járvány tisztán egészségügyi jellegét. Mégsem beszélhetünk szövetségről Gődényék és a Mi Hazánk között. „Valójában inkább vetélytársai egymásnak – állítja Győri Lóránt. – Ugyanazért az anti-establishment közönségért küzdenek. Bár vetélkedésük egyben növeli is ezt a tábort, amiért részben a kormány és az ellenzék is felelős, mert egymást támadják a járványkezelés során, és nem figyelnek az oltásellenes mozgalmakra. A Mi Hazánk egyébként kényszerűségből fordult a járványkérdés felé. A Fidesz-kormány ugyanis rátette a kezét több szélsőjobbos témára. Ilyen a migrációval kapcsolatos xenofóbia, és pár konteó Brüsszel birodalmi törekvéseiről, Soros hálózatáról.”
Pár fontos százalék
Lesz-e idehaza komolyabb politikai következménye az oltásellenességnek? Győri Lóránt úgy látja, az oltásellenes mozgalmak a koronavírus-járvány alatt mindenhol megújultak és radikalizálódtak, táboruk szép számú szavazatot hozhat az őket hol támogató, hol nézeteiket átvevő, főleg szélsőjobboldali pártoknak. „A hazai választáson is fontos szerepet játszhat a tematika – véli az elemző. – Az újabb felmérések szerint a lakosság 50-60 százaléka nem támogatja a kötelező oltást, a kérdés tehát átvágja a pártpolitikai törésvonalakat. Ebbe a széles választói halmazba könnyen betalálhatnak az átfogóbb oltásellenes üzenetek is. Ugyan csak néhány százaléknyi szavazat sajtolható ki a témából, de előfordulhat, hogy épp ezeken múlik majd a Mi Hazánk parlamentbe jutása, vagy akár a Fidesz győzelme.”
Jelenleg már csak politikai okokból sincs realitása a kötelező oltás bevezetésének. Győri szerint azonban a választások után napirendre kerülhet a kérdés: „Változóban a politikai kalkuláció. A járvány valószínűleg nem ér véget a közeljövőben, az oltásellenes csoportok fenntartásait is figyelembe vevő toleráns kezelésének egyre nagyobb a gazdasági ára. Ha az össztársadalmi érdek egyértelműen a kötelező oltás felé mutat, a kisebbségi érvelés nem lesz tartható.”
