;

Heti abszurd;

- Heti abszurd: A gyalázás nem tűr halasztást

A vagyonnyilatkozatok éjszakáját ünnepeltük a héten, mint minden évben, most is kénytelenek vagyunk asszisztálni a színjátékhoz, amiből kiderül, vezető politikusaink olyan szegények, hogy szervezhetjük nekik a gyűjtést csirke far-hátra. Ősi magyar néphagyomány, hogy semmi se legyen a nevünkön, mindent át kell íratni a gyerekünkre, vejünkre, az anyósunk macskájára, nehogy feltűnjön a vagyongyarapodás. Még kínos kérdéseket tennének fel, hogy miből. Vagy mi miért nem offshore-ozhatunk, ha nekik szabad?

Egyszerűbb előadni a Tesco-gazdaságos A hattyú halálát meg a Kincs, ami nincset, amiről mindenki tudja, hogy nettó hazugság. Ha másból nem is, hát a kormánytagok sokmilliós karóráiból, amiket az Átlátszó összegyűjtött. Persze lehet, hogy valaki lízingelt Opel Astrával jár, csak hogy vehessen a miniszteri fizetéséből (meg a bruttó 326 ezer forintos őstermelői bevételéből) egy agyaggödröt meg egy 1,5–8 millió forintos Breitling Bentley Chronographot, ami Nagy István agrárminiszternek csak az egyik órája a sok közül. Biztos ő is ajándékba kapta, mint Varga Judit a Cartier-t, nincs itt semmi látnivaló, és semmi ok a pánikra, ez a gödör nem olyan, mint a Madagaszkár 2-ben a halógödör, amibe a zsiráfok eltemették magukat, a végüket várva. Mibe, hogy a Warner Media ezt előbb vetetné le a netről, mint a CÖF miniferis gyalázókampányát, de legalább már tettek lépéseket, még ha meglepően sokáig is tartott. Bárki feltesz a netre tíz másodpercnyi szerzői jogsértő anyagot, máskor úgy csapnak le rá, mint a NAV az ellenzéket támogató vállalkozókra.

Sztrájkoltak hétfőn a pedagógusok, a kormány hátradől, minden rendben, még nem haltak mind éhen. Azért rájuk küldték a Megafonnal megtolt Deák Dá­nielt, hogy lesajnálja a szerinte kudarcba fulladt sztrájkot, meg belekössön a Telex által fotózott sztrájkoló pécsi tanárnő kék hajába és Freeszfe-s maszkjába. A maszk politikai állásfoglalásként értelmezhető, lehet a propagandista céltáblája. De a kék haj? Talán felidézte az elemzőben az Adèle élete című, Arany Pál­mát nyert filmet, melyben egy barna és egy kék hajú színésznő leszbikus párt alakít?

Ha már művészet, mindenki megnyugodhat, nem fogják Conchita Wurstra átnevezni a XV. kerületi Csokonai Művelődési Központot, amire hivatalos javaslatot nyújtott be egy kerületi fideszes képviselőnő, ám a közgyűlés napirendre se vette. A botrány azért tört ki, mert Szalay Kornél Géza fideszes önkormányzati képviselő végignézte a művelődési központ újranyitását ünneplő előadást, és gyorsan átlátta, hogy az homoszexuális propaganda. Két jelmezből jött erre rá: az egyik egy férfi színész által viselt, fél oldalról férfi, fél oldalról női ruha, a másik egy színésznő kockás rövidnadrágja. Félreverte a harangokat, az LMBTQ-lobbi támadja Rákosmente kulturális bástyáit. Az egyébként konyhaművészetről szóló darab készítői aztán a gyengébbek kedvéért elmagyarázták, hogy a félig férfi, félig női jelmez egy só- és borstartó figurát, a rövidgatya meg a Zoom-meetingeken szokásos Donald kacsázást idézi meg, ahogy a többi szereplő is felül jelmezt, alul mackót, cicanadrágot visel. Itt kellett volna behúzni a szájkosár fékjét, erre képviselőtársa, Mihály Zoltánné beadta a névmódosítási előterjesztést, hogy fullba nyomják a kretént.

„Csokonai nevének a gyalázása nem tűr halasztást” – írta sürgősséggel beadott indítványában. Látszik is, mert ezt a mondatot nem gondolta át, mintha épp halaszthatatlan gyalázásra buzdítaná képviselőtársait, akiket egy platformra tett a „hozzájuk közel álló” Conchita Wursttal.

A férfiak női ruhában, vagy a nők férfi ruhában, angolul a cross-dressing nem számított mindig ilyen súlyos közerkölcs elleni vétségnek, Hatsepszut egyiptomi fáraótól Marlene Dietrichen és Latabár Kálmánon át a menyasszonyi ruhát húzó Dennis Rodmanig sok híres ember vállalta már be, az előadóművészetbe pedig végképp belefér. Vajon a képviselők Tony Curtisre és Jack Lemmonra is ráhívnák a rendőrséget, amiért a Van, aki forrón szeretiben nőnek öltöztek? „Több lett volna a művészet benne, ha a szakállas és bajszos bácsira fél menyasszonyi ruha helyett sárga ruhát, négy kereket és villogót, valamint hótoló lapátot raknak... Az legalább karantén idején is télen szórta a sót! Ennyit a lopakodó baloldali LMBTQ-lobbiról!” – írta maga alá kommentben még Szalay képviselő, sütkérezve a hirtelen támadt reflektorfényben.

Az e heti Sajtóklubban aztán 18 percen át kimaxolták a gyalázást, Bencsik „Hugyos Gergőnek” nevezte Karácsony főpolgármestert, akit szerinte ki kell tagadni az emberi civilizációból, mert azt találta mondani, „a XXI. században egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni a szenteltvíztartóba egy templomban”, ezzel verbális erőszakot követett el egy keresztény szimbólumon. Rákontrázott a Karácsonyt „Fütyőkének” hívó mediaworksös Néző László, aki felvázolta, nyírségi gyerekként tudhatná, ha ilyet mond, és megjelenne Nyírkarászban a vasárnapi mise után, nekrológot kéne írni róla. „Az igazi lénye ennek az aljas, nyomorult senkiházinak ebben a félmondatban ott rejtezik. Ez az, amire nincs bocsánat. Nincs bocsánat!” – őrjöngött Bayer. Csakhogy rendes keresztények nem tennének ilyesmit, a tízparancsolat is tiltja, hogy a templomból kijőve agyonverjék felebarátjukat. Aki amúgy nem is pisilhetett bele a szenteltvíztartóba, az a drága kormányunk volt, aki építkezik a Városligetben.

Kevés magyar filmet vesz fel óriási kínálatába a Netflix, az egyik figyelemre méltó újdonság Grosan Cristina 2021-es bemutatkozó nagyjátékfilmje, A legjobb dolgokon bőgni kell, mely keser­édes humorral vetíti elénk a mai harmincasok belső világát. A rangos Szarajevói Filmfesztiválon debütált vígjáték főhőse, Maja helyzete többszörösen nehezített: teljes munkaidős „felnőtt” állást kell keresnie, anyjával fárasztó a kapcsolata, a barátjával meg összeköltözik, holott egyáltalán nem biztos benne, hogy ezt akarja. Az aradi születésű rendezővel arról beszélgettünk, miért van a mai harmincasoknak ennyi gondja, ahelyett, hogy élveznék a fiatalságukat.