Rákay Philip: két világ néz farkasszemet a kultúrában is, ahogy április 3-án

Senki ne gondolja, hogy a filmünkben Petőfi egyszer csak diszkréten előhúz majd egy narancsot a zsebéből, és mondjuk véletlenül békemenetnek nevezi a helytartótanácshoz hömpölygő tömeget – védekezik jó előre Rákay Philip, a bicentenáriumra, azaz Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára, 2023-as bemutatóval tervezett film kreatív producere az Indexnek nyilatkozva.

A fideszes megmondóember, akit egy elsőfokú bírósági ítélet szerint lehet „kormányjobbágynak” nevezni, az interjúban azon túl, hogy nyomatékosan beszél arról, hogy ő soha nem volt Fidesz-tag, és a „direkt napi politikának” semmi köze nem lesz a Most vagy soha! című filmhez, erőteljesen beleáll a napi politikába:

„Két világ néz farkasszemet egymással a kultúrában is, pont úgy, ahogy április 3-án, az országgyűlési választásokon.”

Rákay azon a kérdésen, hogy miként sikerült elnyerniük 4,5 milliárd forintot, a magyar filmtörténet eddigi legnagyobb támogatását, megpróbál gyorsan túllendülni, hivatkozva az egyre nagyobb drágaságra, az emelkedő költségekre. Elismeri, nominálisan ez a legnagyobb összeg, de reálértéken szerinte nem. A 2016-ban készült Kincsem című filmre hivatkozik, hogy az összesen 3 milliárdba került, de – mint fogalmazott – „annyiért ma már nem lehet” leforgatni egy filmet. A film maga, mint vázolta, látványos lesz, sőt, minden lesz itt, még a Nemzeti Múzeum egy részét is újra kell építeniük:

„Nem fordulhat elő, hogy ne lássunk egy nagytotált arról, ahogy a tízezres tömeg skandálja az ifjakkal a Nemzeti dalt. (...) Több mint száz nap forgatás, hatezer jelmez, sok ezer kellék, statiszták tömegei, lovak, kutyák, szürkemarhák. ”

A producer hangsúlyozta, hogy rengeteg fiktív szálat építenek be a történetbe, s a huszonéves „srácokon”, a márciusi ifjakon kívül, akik „szeretik az életet, a lányokat, szeretnek jókat enni, inni, verselni, politizálni” egy titkosrendőr is Petőfiék nyomába ered majd. A titkosrendőri szál azonban igencsak áthallásos lehet, amire Rákay Philip rá is erősít, üzenve a bírálóinak:

„A cinizmus csimborasszója, hogy éppen azok kiáltanak most skandalumot, s beszélnek rólam a rendszer kiváltságosaként, akik évtizedeken keresztül a kommunista időszak bűnös, kontraszelektált világának jogfolytonosságából merítették a filmes kapcsolatrendszerüket.”

Az interjú ezen a szakaszon Rákay-féle történelemórává válik. Arról beszél, hogy szerinte az egész úgy kezdődött, hogy a szovjet hatalomátvétel után a magyar társadalom polgári, nagypolgári, arisztokrata vezető rétegét lefejezték, s beköszöntött a négy elemit végzett pártkáderek és a disznópásztorból lett miniszterek fojtogató világa.

„ A mai tiltakozók egykori tanárai, mentorai még a Rákosi-, majd a Kádár-korszak kinevezettjei voltak”– fogalmazott.

Rákay Philip arra is kitér, hogy őt magát hatalmas méltánytalanságok érik, s a balliberális értelmiség megítélése szerint az „ősbűnt” azzal követte el, hogy 2002-ben kiállt „a patrióta, konzervatív értékrend mellett a Kossuth téri nagygyűlésen”.

„Addig a napig az akkor szinte száz százalékig balliberális médiavilág a tenyerén hordozott, kis túlzással minden évben, minden médiadíjat megnyertem. (...) Másnap kvázi mindenhonnan kirúgtak, és tehetségtelen senkiházi lettem a szemükben”– panaszkodott tovább.

Arra a felvetésre, hogy Rákay egyben fideszes influenszer is, akinek a Megafon tavaly százmillió forint fölötti összeggel támogatta a posztjait, azt válaszolta, hogy „Zuckerberg elvtársat támogatja a Megafon a Facebook-hirdetésekre elköltött összegeken keresztül, nem engem”.

Hozzáfűzte:

„Egyébként pedig »úri passzióból« patrióta véleménymondó volnék. (...) Azért tértem vissza öt év közéleti hallgatás után, mert az igazságérzetem nem hagyott nyugodni.”

- Rákay Philip: két világ néz farkasszemet a kultúrában is, ahogy április 3-án

A 4,5 milliárdos állami támogatással készülő Petőfi-film producere szerint az ellene tiltakozók tanárai a Rákosi- és a Kádár-korszak kinevezettjei voltak.

„Nálunk a legfontosabb a háttér volt”