Győzelem esetén valóban miniszternek szegődne?
Minden erőmmel az ellenzéket és a változást támogatom, mert azt gondolom, katasztrofális irányba viszi az Orbán-kormány az országot, de nem vágyom el Budaörsről, itt szeretnék dolgozni a következő években is. Ugyanezt mondtam akkor is, amikor négy éve Karácsony Gergely kért hasonló feladatra.
Most mire kérte fel pontosan Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt?
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöksége felkérésére tavaly októberben kiváló szakemberek elkészítettek egy tanulmányt, amely értékeli a települések helyzetét, és megfogalmazza, milyen lenne egy ideális állapot az önkormányzatok számára. A szövetség elnökségében együtt dolgozunk Márki-Zay Péterrel, aki látta, hogy aktív szerepet vállaltam a tudósokkal való együttműködésben csakúgy, mint az anyag vitájában, megtapasztalta, hogy az elmúlt harminc évben polgármesterként szerzett tudásomra alapozó érveim hatnak a nyilvánosságra is. Ezért kért fel arra, hogy koordináljam az önkormányzati területről folyó egyeztetéseket a pártok és az érdeklődő polgármesterek között is.
Beleértve akár fideszes városvezetőket is?
Elvben igen, hiszen a megszólalásaik alapján Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármesternek, vagy Schmidt Jenőnek, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége fideszes elnökének sem tetszik, hogy nincs tényleges szabadsága a helyi önkormányzatoknak. Biztos vagyok benne, ha ők kértek volna fel független szakértőket, hasonló tanulmány született volna, mert teljes önkormányzati reformra van szükség mind a feladatellátás, mind pedig a finanszírozás terén.
Az említett tanulmányból lett az összefogás önkormányzati programja?
Nem teljesen, de ez az anyag összhangban van vele, egyfajta keretet ad a javaslatainknak, amelyek átlátható, kiszámítható, hosszú távú jövőképet vázolnak fel a településeknek. Azt mondjuk, ki kell építeni egy intézményesített egyeztető fórumot az önkormányzatok és a kormány között, hogy ne születhessen a településekre vonatkozó jogszabály a velük történt előzetes egyeztetés nélkül. Az is biztos, hogy nem akarunk revansot venni azokon a fideszes vezetésű városokon, amelyeket most kivételezett előnyökhöz juttat a jobboldali kormány. Ugyanakkor evidens, hogy a kárvallott településeket kártalanítani kell.
Hogy hangzik az ellenzéki diagnózis, mi a legnagyobb baj az önkormányzati rendszer mostani állapotával?
Ha az állampolgároknak bármilyen gondjuk van: átépítenék a házukat, egészségügyi vagy szociális ellátásra lenne szükségük, gyámügyet intéznének, vagy nem jó a helyi iskola, kátyús az út, rögtön a helyi önkormányzathoz fordulnak és nem értik, hogyan lehetséges, hogy ott nem kapnak segítséget. Nehéz elmagyarázni, hogy a kormány elvette a településüktől az önrendelkezés jogát, megszüntette az autonómiáját, az ellátásokat központosította, a felsőbb szinteken pedig minden kérés csak utálatos feladat, az ügyintézők nem érzékenyek az egyéni bajokra, ezért nem is kreatívok a megoldásukban. Sok feladatot tehát vissza kellene adni a településeknek, de úgy, hogy hosszú távon kiszámítható finanszírozás alapozza meg az önálló gazdálkodásukat.
Az utóbbi hónapokban mást sem hallottunk, mint hogy milyen pénzeket, adókat volt el a kormány az önkormányzatoktól. Ugyanakkor a február közepéig elkészítendő idei költségvetésekbe nem tervezhetnek be hiányt. Hogy oldják meg ezt a feladatot?
Budaörstől szolidaritási hozzájárulás címén több mint hárommilliárd forintot vesznek el, elvitték a gépjárműadót, csökkentették az iparűzési adót. Egész Európában példa nélküli, hogy ennél kisebb összeget kapunk a kötelező feladataink ellátására, vagyis mi befizetünk a központi költségvetésbe. Ez minden önkormányzatokra vonatkozó jogszabállyal, még a mostani kormánypártok által megszavazott alaptörvénnyel is szembe megy. Ráadásul a megszorítások ugyan minden települést érintenek, de az a mostani rendszerben pofára megy, hogy mennyit kap vissza egy önkormányzat - az ellenzéki vezetésű nagyvárosok többnyire semmit. Ennél is nagyobb baj, hogy az elvont pénzek nem segítik a leszakadó térségek településeinek felzárkózását. De a kérdésére válaszolva: gyakorlatilag képtelenség normális költségvetést tervezni, a polgármestertársaim többsége szerint ez megoldhatatlan feladat.
Mivel lehet pótolni a kiesett bevételeket?
Pótolni nem lehet, de másokhoz hasonlóan mi is a fejlesztésekre, felújításokra félretett pénzeinket használjuk ma már a működési költségeink kiegészítésére, fedezésére, tehát éljük fel a saját jövőnket. Próbálunk kihasználni minden pályázati és hitel lehetőséget is.
Az önkormányzatok a 2011 utáni adósságkonszolidáció óta csak állami engedéllyel vehetnek fel hitelt, a hírek szerint mégis megint túl sok a tartozásuk. Szükség lehet újra az adósságok állami rendezésére?
Évekig még a legalapvetőbb fejlesztésekre, például a városi fűtőmű távvezetékeinek mindenképpen szükséges cseréjére sem vehettünk fel hitelt, pedig a befizetett lakossági díjak nem fedeznek egy ekkora kiadást. Amikor aztán nőni kezdett az állami elvonás és kezdett fogyni a településeken a felhasználható pénz, a kormány rájött, hogy nagy baj lesz, visszaüt, ha a lakosság nem kap – a példánknál maradva - fűtést és meleg vizet, ezért aztán elkezdték engedélyezni a hiteleket. Egyelőre azonban nem érdemes az önkormányzatok hitelállományának konszolidálásáról beszélni, hiszen az egész államháztartás rettenetes állapotban van. Mintha azért hagyná most kiömleni a pénzeket a Fidesz, hogy bukás esetén a megszorításokra kényszerülő mostani ellenzékre mutogathasson, de bárki nyeri is az áprilisi választást, utána nagyon nehéz időszak következik. Nagyon szigorú fiskális politikára lesz szükség, mert a mostani elképesztő inflációt meg kell fékezni, a forintot stabilizálni kell és el kell indulni az államháztartási hiány csökkentése felé.
De hogyan lehet stabilizálni az önkormányzatok pénzügyi helyzetét?
Azonnal meg kell szüntetni a cinikusan szolidaritási hozzájárulásnak nevezett elvonást és az elmaradott térségek felzárkóztatását központi forrásból kell megoldani. A gépjárműadó eredeti célja, hogy abból a települések úthálózatát, közlekedését lehessen működtetni és fejleszteni, tehát ezt fokozatosan vissza kell adni az önkormányzatoknak. Első évben a 25 százalékot, másodikban már a felét és így tovább. Ugyanez a helyzet a helyi iparűzési adóval, amit azért fizetnek be a vállalkozások, mert munkájuk terheli a környezetet, a helyi közösséget. Azokkal értek egyet, akik szerint a személyi jövedelemadó egy részét is vissza kell adni a településeknek, de ennek arányáról az államháztartási és önkormányzati finanszírozási reform és a feladatok, hatáskörök helyretétele után érdemes beszélni. Ami biztos, hogy a feladatok ellátását fedező tisztességes normatív finanszírozás kell, a rosszabb helyzetben lévő településeknek pedig többletpénzt kell adni. Szükség van az önkormányzatok alkalmazásában dolgozók bérének megemelésére, mert tarthatatlan, hogy egy ötven éves, 27 éve a közszolgálatban dolgozó mérnök kevesebb mint 300 ezer forintos bruttó bért kaphat a bértábla alapján, miközben a kormány törvényben kötelezi az önkormányzatokat a polgármesterek bérének megemelésére.
Ez morális veszteség?
A Fidesz egymás elleni gyűlöletre uszít, az emberek lelkében súlyos torzulásokat ér el és ehhez felhasznál minden eszközt, média felületet. A mostani ellenzék szemére lehet vetni, hogy eközben úgy tesz, mintha egy demokratikus jogállamban lennénk, tisztességes akar maradni, az ellenzéki önkormányzati médiumokban elvárás a kiegyensúlyozottság és ezen nem is akarunk változtatni.
Biztos, hogy fenn kell tartani 3200 önkormányzatot Magyarországon?
Egy jó ideig még igen. Biztos, hogy vissza kell adni az önrendelkezés jogát minden önkormányzatnak, ezt, mint alapjogot rögzíteni kell az alkotmányban, mert minden településnek joga van dönteni a saját sorsáról, ügyeiről. Ha pedig egy kisebb település önmagában nem tud ellátni minden feladatot, nem képes működtetni iskolát, közműveket, akkor össze kell fogni, társulásokat kell alakítani. Ez önkéntes döntés legyen, de alapvető feladatoknál ki lehessen mondani: ha egyedül nem tudod megoldani, akkor kötelező társulnod másokkal, mert a lakosság nem maradhat ellátatlan. Ha ezek a társulások már jól működnek, utána – valószínűleg évtizedek múlva - lehet azon gondolkodni, hogyan tudnak még szorosabban együttműködni a települések egymással.
Szükség van a megyékre?
Ebben nem értünk teljesen egyet a szakértőkkel, akik azt mondják, hogy erre a középszintre szükség van a magyar önkormányzati rendszerben. Az biztos, hogy a megyék mára kiürültek, politikai elfekvőkké, kifizetőhelyekké váltak, ha maradnak is, új funkciót kell találni nekik, de ennek részleteiről még tart az egyeztetés. Adhatnának szakmai segítséget a településeknek, kistérségi szinten nem fenntartható intézményeket működtethetnének. A járások feleslegesek. Települési önkormányzatokra, térségi önszerveződésekre és törvényességi felügyeletre van szükség, de politikamentes hivatalokkal.
