A Reuters hírügynökség cikke szerint Xiomara Castrót férje, Manuel Zelaya oldalán, egy zsúfolásig telt stadionban iktatták be. Az elnök beszédében ígéretet tett arra, hogy csökkentik a közép-amerikai ország súlyos adósságterhét. Hondurasban ezenkívül kihívást jelent a mélyen megosztott politikai elit, továbbá az, hogy a közép-amerikai ország diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Tajvannal, ami feszélyezi a viszonyát Kínával.
Az amerikai alelnök gratulált Castrónak „demokratikus” győzelméhez. Az ünnepséget követő találkozón Harris együttműködésre tett ígéretet a migráció, a gazdasági fejlődés és a büntetlenség elleni küzdelem területén, egyúttal üdvözölte Castro tervét, miszerint az ENSZ segítségét kéri egy korrupcióellenes bizottság felállításához. Az alelnök ígéretet tett arra, hogy további több százezer, koronavírus elleni védőoltást küldenek Hondurasnak, továbbá 1,3 millió dollárt bocsátanak rendelkezésre ottani egészségügyi és oktatási intézmények számára. Castro Twitter-bejegyzésében köszönte meg az amerikai kormánynak, hogy támogatásáról biztosította Hondurast.
Kína viszont felháborodottan reagált. A tajvani ügyekkel foglalkozó kínai hivatal úgy foglalt állást: az Egyesült Államoknak tényleges lépéseket kellene, hogy valóra váltsa ígéreteit, miszerint nem támogatja Tajvan függetlenségét, és nem kellene a tűzzel játszania Tajvan ügyében.
Castro beiktatásával véget ért az előző államfő, Juan Orlando Hernández nyolc évig tartó elnöksége. Az egykor amerikai szövetségesnek számító Hernándezt immár azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy korrupciós bűncselekményekben vett részt, és kábítószer-kereskedőkkel állt kapcsolatban. Az amerikai kongresszus egyik tagja, Norma Torres képviselő vádemelést szorgalmaz Hernándezzel szemben, továbbá kiadatását javasolja. Egy amerikai bíró egyébként tavaly életfogytig tartó és további 30 év börtönbüntetésre ítélte Hernández testvérét kábítószer-kereskedelem miatt.
A Reuters megjegyzi: bár Harrist azzal bízták meg, hogy a közép-amerikai migrációs hullámot kiváltó okokkal foglalkozzon, látogatására olyan időben került sor, amikor Joe Biden elnök népszerűsége csökken az Egyesült Államokban, bevándorlási stratégiájának megvalósítása pedig akadozik. Az amerikai tisztségviselők mind az illegális migráció megfékezése, mind annak érdekében akarnak együttműködni Hondurassal, hogy további nemzetközi támogatást szerezzenek Tajvan számára a kínai befolyással szemben.
