„Minden emelkedik, csak a fizetésünk nem!” – skandálták a tüntetők Párizsban, ahol a szervezők szerint 20 ezren, a rendőrség szerint 8800-an tüntettek. A legjelentősebb szakszervezet, a CGT szerint országosan több mint 150 ezren vonultak utcára, a belügyminisztérium adatai szerint 89 ezren voltak.
A fővárosi felvonuláson a baloldali elnökjelöltek közül a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon, a Zöldeket képviselő Yannick Jadot és a kommunista Fabien Roussel is a tömeggel vonult.
Az Ipsos közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint, amelyet a France Inter közrádió ismertetett, a franciak 42 százaléka szerint a vásárlóerő stagnálása, az egyenlőtlenségek növekedése és a társadalmi mobilitás okozta szociális válság a legfontosabb probléma Franciaország jövőjét illetően, és ez lehet az elnökválasztási kampány legfőbb témája, annak ellenére, hogy a baloldali jelölteknek jelenleg nincs esélyük bejutni a második fordulóba.
Kedden, alig tíz héttel az elnökválasztás előtt a párizsi kormány bejelentette, hogy adókedvezmény formájában pénzügyi támogatást nyújt mintegy 2,5 millió háztartásnak, csütörtökön pedig arra emlékeztetett, hogy ősz óta mintegy 15 milliárd eurónyi támogatással kompenzálta az üzemanyagárak emelkedését. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés (RN) elnökjelöltje szerint viszont semmit nem tett a kabinet, s emiatt franciák milliói kerültek nehéz helyzetbe az üzemanyagárak folyamatos emelkedése emiatt.
Az úgynevezett sárgamellényes mozgalmat szintén az üzemanyagárakra kivetett adó emelkedése váltotta ki. Az elitellenes állampolgári tiltakozássorozat 2018 novemberben kezdődött a résztvevők által igazságtalannak tartott szociális- és adópolitika ellen. A sárgamellényesek szombatonként tüntettek rendszeresen személyesen „a gazdagok elnökének” tartott Emmanuel Macron elnök és kormánya reformintézkedései ellen a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban.
A mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat, majd a 2019 május végi európai parlamenti választások után a kormányzat módszerváltást, nagyobb szociális érzékenységet, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést is hirdetett.
Hivatalos adatok szerint a franciák vásárlóereje az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett a gazdasági növekedésnek és a szociális és adópolitikának köszönhetően. A gazdasági tárca adatai szerint Emmanuel Macron 2017-es elnökké választása óta a háztartások bruttó jövedelme 8 százalékkal, a vásárlóereje pedig 4-6 százalékkal emelkedett. Ezt azonban nem egyformán érezték meg a családok. A lakhatási adó fokozatos kivezetése és a szociális járulékok csökkentése elsősorban a magánszektorban dolgozóknak és a középosztálynak kedvezett, míg a legszerényebben élők életszínvonala inkább romlott, elemzők szerint a dohánytermékek és az energiaárak adóinak emelése miatt.
