;

korrupció;eladás;lakás;vásárlás;Schadl György;

Csak a VII. kerületben közel 300 millió forint értékben vásárolt ingatlant a már letartóztatott férfi

- Villámgyorsan bizniszelt a lakásokkal Schadl György, nincs remény a visszaszerzésükre

Erzsébetváros polgármestere csaknem teljesen kizártnak tartja, hogy a végrehajtói kar elnöke által megvett önkormányzati ingatlanok visszakerülhetnek a kerületekhez.

Egyetlen percet se akar elvesztegetni Niedermüller Péter erzsébetvárosi ellenzéki polgármester a főváros új, az V. és VII. kerület ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló eseti bizottságának elnöke. Már felvette a kapcsolatot Budapest főjegyzőjével, a jövő hét elején pedig megkezdik a munkát Pikó András józsefvárosi és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel, valamint az V. kerületből „kölcsönvett” két ellenzéki önkormányzati képviselővel, Szigeti Flórával és Kovács Alex Gáborral, akik nem tagjai a Fővárosi Közgyűlésnek.  

– Nagyon sajnálom, hogy a közgyűlés egyetlen kormánypárti tagja sem vállalta a bizottsági munkát, holott az ellenzéki polgármesterek készséggel részt vettek a Fidesz által szorgalmazott másik eseti bizottság, a Városháza-ügyet vizsgáló testület munkájában. Hiába kapacitáltam erre külön is Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi fideszes polgármestert, nem állt kötélnek – mondta Niedermüller Péter, aki szerint ezek után aligha várható, hogy az V. kerület vezetése különösebben kooperatív lesz a két érintett kerület ingatlanértékesítési gyakorlatának feltérképezésében.

Az ügy megértéséhez érdemes felidézni: letartóztatták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, Schadl Györgyöt, mert a gyanú szerint összesen több mint 800 millió forintot fogadott el végrehajtóktól a kinevezésükért. Ebben társa és segítője lehetett Völner Pál, aki igazságügyi államtitkárként összesen 83 millió forint kenőpénzt kaphatott a kinevezések elintézéséért Schadltól. A rtl.hu derítette ki később, hogy Schadl 2016 és 2020 vége között legalább tizenkilenc lakást, üzlethelyiséget, telket vagy pincét vásárolt meg. Ezek közül tíz önkormányzati tulajdonból került hozzá. Schadl a VII. kerületi ingatlanokat még a választás előtt, a városrész kormánypárti vezetése idején vette meg. Az V. kerület – ahol szintén vásárolt ingatlant Schadl – régóta fideszes irányítású. Az ár több helyen is a piaci tarifáknál kedvezőbbnek tűnt.

Niedermüller nem hiszi, hogy Schadl vaktában vásárolt volna lakásokat Erzsébetvárosban csaknem 300 millió forint értékben, így választ szeretne kapni arra a kérdésre is, hogy kik és milyen minőségben és formában tájékoztatták,

illetve hívták fel a figyelmét az ingatlanokra. Vajon ő járta végig ezeket az ingatlanokat vagy más tette meg ezt helyette? Egy súlyos korrupciós ügy gyanúsítottjának ingatlanügyleteinél sokkal nyomatékosabban kell utána néznünk a döntéshozatal körülményeinek – válaszolta a Népszava kérdésére a bizottsági elnök. A folyamatok feltárása érdekében Erzsébetváros volt polgármestere Vattamány Zsolt, illetve az V. kerület volt és jelenlegi vezetője, Szentgyörgyvölgyi Péter mellett meghallgatásra hívná az érintett önkormányzati képviselőket, a vagyonkezelő cégek vezetőit, illetve az értékesítésben résztvevő ügyintézőket is. De azzal is tisztában van, hogy a fővárosi vizsgáló bizottság nem nyomozó hatóság, így csak kérhet, el nem rendelhet semmit, így tevékenysége az együttműködésen alapul.

Erzsébetváros polgármestere csaknem teljesen kizártnak tartja, hogy a végrehajtói kar elnöke által megvett önkormányzati ingatlanok visszakerülhetnek a kerületekhez. Mint mondja, ezek egy részén Schadl néhány nap múlva túladott, a megmaradtakat pedig most lefoglalta az ügyészség. Ezek visszavételére még akkor is kevés az esély, ha Schadlt elítélik, vagyonát pedig elkobozzák. De a bizottsági elnök szerint még sok minden kiderülhet, ami sokban árnyalhatja a képet.

Niedermüller hangsúlyozta, hogy a cél nem csupán a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart vezető, súlyos korrupciós gyanúba keveredett Schadl ingatlanvásárlásainak feltérképezése, hanem egy átfogó látlelet készítése az érintett kerületek ingatlanértékesítési gyakorlatáról. Beleértve ebbe a pályázati kiírásokat, ezek nyilvánosságát, a döntéshozatalt megalapozó dokumentumokat, az ingatlanok előzetes értékbecslését, de kitérnek majd arra is, hogy a pályázati határidők megfelelő hosszúságúak voltak-e, az eljárások megfelelően szolgálták-e a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményét, illetve az elővásárlási jogot a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás szabályai szerint biztosították-e az érintetteknek, köztük például a fővárosi önkormányzatnak.

Ingatlanmentés máskéntMeglehetősen sajátosnak látszik az V. kerületi ingatlaneladási gyakorlat a fővárosi önkormányzat szerint is. A tavaly novemberben meghirdetett belvárosi ingatlancsomagok esetében például az V. kerület által megbízott ügyvédi iroda rendkívül hiányos tájékoztatást nyújtott és azt is nagyon lassan. Az ügyvédi iroda tavaly novemberben küldte el első tájékoztató levelét a tervezett eladásokról, majd a főváros részleteket firtató kérdéseit azzal zárta rövidre januárban, hogy elégedjenek meg a közöltekkel, a jogszabályok szerint nem kell több információt adniuk, holott néhány ingatlanról még a legfőbb paramétereket, például alapterületet sem közölték. Mindez azt eredményezte, hogy a főváros a január 26-i közgyűlés előtt nem tudott élni elővásárlási jogával, holott több ingatlan esetében is feltűnően alacsony áron keltek el az ingatlanok – magyarázta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki szerint ez az eset a belvárosi ingatlan-eladások lakmuszpapírja.

 A „Tiéd a Belváros” frakció tagjai ugyanis még tavaly szeptemberben le akarták vetetni az ülés napirendjéről a nem lakás célú helyiségek elidegenítési eljárásáról szóló előterjesztést, de az ülést vezető Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester a javaslatról szóló szavazást addig ismételtette – összesen három alkalommal kellett voksolniuk – amíg az ellenzéki indítványt elutasította a testület. A fideszes többségű testület egyébként nem szavazta meg az ellenzéknek az ingatlanügyek kivizsgálását célzó bizottság létrehozásáról szóló javaslatát sem.

Niedermüller azt szeretné, ha az általa vezetett bizottság átvizsgálná a 2019 októbere előtti V. és a VII. kerületi ingatlaneladásaira vonatkozó teljes iratanyagot a kerületi vagyonkezelő cégek értékesítési javaslataitól kezdve a kerületi tulajdonosi, pénzügyi, elidegenítési bizottságok és képviselő-testületek döntésein át a pályázatok kiírásáig, elbírálásáig. Külön figyelmet kíván szentelni az értékbecslés szempontrendszerére, valamint a pályázatok meghirdetésére és a nyilvánosság biztosítására is.

Az V. kerületben például bevett gyakorlat, hogy a pályázati felhívások alig néhány napig olvashatóak a polgármesteri hivatal honlapján és csupán a kerületben megjelenő fideszes kétheti lapban hirdetik meg. A Schadl által megvett egyik belvárosi irodát például egy 15 ingatlanból álló csomaghoz csapták hozzá utólag.  

A megvételről szóló befektetői tájékoztatót alig öt napon át lehetett megvásárolni az ügyvédi irodában, ami a gyakorlatban 20 órát jelentett, mivel az iratok megvételére naponta 10 és 14 óra között volt lehetőség,

így is szűkítve az érdeklődők körét. Aki pedig nem tudta megvenni a csomagot, az ajánlatot se adhatott be. Így kevéssé meglepő, hogy Schadlon kívül más nem is pályázott a Városház utcai ingatlanra – ismertetett a belvárosi ingatlanértékesítés „működési rendjét” Kovács Alex Gábor, a „Tied a Belváros” közös ellenzéki frakció V. kerületi önkormányzati képviselője. A politikus egyébként panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, mivel a belvárosi önkormányzat testületi ülésén történt szabálytalanságok miatt tett közérdekű bejelentését a Fővárosi Kormányhivatal nem is vizsgálta.

A „Tiéd a Belváros” frakció tagjai ugyanis még tavaly szeptemberben le akarták vetetni az ülés napirendjéről a nem lakás célú helyiségek elidegenítési eljárásáról szóló előterjesztést, de az ülést vezető Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester a javaslatról szóló szavazást addig ismételtette – összesen három alkalommal kellett voksolniuk – amíg az ellenzéki indítványt elutasította a testület. A fideszes többségű testület egyébként nem szavazta meg az ellenzéknek az ingatlanügyek kivizsgálását célzó bizottság létrehozásáról szóló javaslatát sem.

Siófoki trükközésA letartóztatásban lévő Schadl György az rtl.hu listája szerint Siófokon is vásárolt egy ingatlant. A nyomozati anyag alapján a 444 azt írta, hogy Schadl-nak Siófokon is volt egy különös ügylete: nem szabályosan építkezett, a probléma megoldását pedig félmillió forintos korrupcióban látta. Az erről szóló beszélgetés is lehallgatták, e szerint Schadl egyik kollégája ajánlott be egy építésügyi szakintézőt a Somogy Megyei Kormányhivatalból, aki tud segíteni az ügy elrendezésében. A Somogy Megyei Kormányhivatal a 444-nek azt írta: „A kormányhivatal az építésügyi eljárással kapcsolatos szabálytalanságot megállapította, emiatt az érintett ügyintéző kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntette.”

A szakszervezetek szerint hazugsággal és törvénysértő kijelentésekkel próbálja hitelteleníteni a pedagógusok hétfőre szervezett sztrájkját a kormány. Közben egyre többen támogatják a pedagógus szakszervezetek törekvéseit.