Év elején jelentette be Beke Zsolt, a szlovákiai Dunszt kulturális, irodalmi portál vezetője, hogy a megjelenéshez szükséges anyagiak hiányában a portál kénytelen felfüggeszteni tevékenységét. A Dunszt nem egy portálocska volt a sok közül, öt éves fennállása alatt a független, autonóm művészet és irodalom összmagyar méretekben is meghatározó fórumává vált. Megszűnése azért is döbbenetes, mert elméletileg a határon túli magyar kultúra soha nem részesült ekkora anyaországi támogatásban, Szlovákiában pedig működik az előző kormányzat alatt létrehozott Kisebbségi Kulturális Alap (KKA), melynek feladata a kisebbségi kultúra finanszírozása lenne. Csakhogy a politika mindkét oldalon szép lassan mindent lenyúlt, az olyan független médiatermékek pedig, mint a Dunszt, itt is, ott is kilógnak a sorból.
Hétvégén, a magyar kultúra napján Kárpát-medence szerte ünnepeltek a kisebbségi magyar közösségek is. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a marosvásárhelyi rendezvényen arra buzdította hallgatóságát, hogy „a cselekvő nemzet évében” – a NER nemzetpolitikai vezetése így nevezte el 2022-t - közösen védjék meg az eddig elért eredményeket. Hogy melyek ezek az eredmények? „Az elmúlt 12 évben közösen építettük fel és erősítettük meg a külhoni magyarság megtartó intézményeit az élet minden területén: a politikában, a kultúrában, az oktatásban, az egyházakban, a sportban, a gazdaságban, megerősítettük a közösségeket és a közösségek közötti kapcsolatrendszert” - fogalmazott az államtitkár.
Valóban sok minden megerősödött, bőven jutott magyar költségvetési pénz külhoni magyar kultúrára is, csakhogy elsősorban – Demeter Szilárd kormánybiztos 2017-es elhíresült interjújában használt kifejezéssel élve – „az irodalmi elit Nagykörúton kívül élő részére”. Nem panaszkodhattak a Kárpát -medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) ösztöndíjasai, de az elit irodalomnak aligha nevezhető, a magyarországi és szomszédos államokbeli NER-lapok havi mellékleteként megjelenő Előretolt Helyőrség sem. Ez idő alatt milliárdokból épült magyar kormányközeli médiabirodalom Szlovákiában és Romániában (előbbiben a Pro Média Alapítvány zászlaja alatt). A legrangosabb szlovákiai magyar kulturális portálra azonban nem jutott, mert az szellemiségében - a támogatók értékítélete szerint - a „Nagykörúton belüli” irodalmat képviselte.
Beke Zsolt a Népszava kérdésére elmondta, hogy a Bethlen Gábor Alaptól egyetlen fillért sem kapott a Dunszt, a Nemzeti Kulturális Alaptól 2020-ban 700 ezer, 2021-ben pedig egymillió forintot nyertek el. Érdekes módon az NKA ismeretterjesztői kollégiumától érkezett a pénz, a szépirodalmi kollégium nem találta támogatásra érdemesnek az egyik legnívósabb magyar irodalmi portált.
A budapesti kulturális-irodalmi támogatásokról mindent elmondanak az arányok. Az Előretolt Helyőrség az induláshoz 2017-ben 1,4 milliárd forint kormányzati támogatást kapott, és bár azóta sem önálló lapként, hanem a NER-produktumok mellékleteként jelenik meg, a szlovákiai rész évi másfél millió euróval (360-os árfolyammal számolva mintegy 540 millió forinttal) gazdálkodhat. Állítólag. Merthogy a határon túli támogatásokat igen nagy köd fedi, azokat nemzetközi oknyomozó projekteknek sem sikerült eddig teljes mértékben feltérképezni.
Annyi biztos, hogy a 2017-től létező Pro Media Alapítvány indulását eleve 1,5 millió euróval támogatta a magyar költségvetés, Puskás Attila ügyvezető igazgató pedig nyilvánosan mondta ki, hogy az alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy „kiegyenlítsék a Felvidék egyoldalú médiatérképét, és a konzervatív értékek hangja is hallható legyen a szlovákiai médiában”. Az alapítvány 2018-tól működteti a ma7.sk hírportált és a Magyar7 nyomtatott hetilapot, a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül 2020-ig 1,5 milliárd forint támogatásban részesült.
A külhoni támogatásoknak azonban csak egy része történik a BGA pályázatokon keresztül, az igazán nagy pénzeket pályázat nélkül, a Miniszterelnökséghez tartozó, Potápi államtitkár vezette nemzetpolitikai államtitkárságra beérkező egyedi kérelmek alapján osztják ki. 2020-ban például a nemzetpolitikai célú támogatások 92 százalékát tették ki az egyedi kérelmek alapján jóváhagyott támogatások - összesen 117 milliárd forint. Így jöhetett létre az az abszurd helyzet is, hogy miközben a kevés olvasóval rendelkező, auditálást nem is vállaló Magyar7, vagy az Előretolt Helyőrség nem szűkölködik, addig a legnagyobb példányszámú szlovákiai magyar napilap, a 14-15 ezres Új szó, vagy a 19 ezres Vasárnap hetilap tíz éve nem részesült magyar kormányzati támogatásban.
A NER sajátos határon túli kulturális támogatáspolitikájának viszont egyenesen jelképe lehetne a Kárpát -medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft (KMTG) honlapja, ahol a 2015-ben kormányhatározattal létrehozott, közpénzből gazdálkodó szervezet a következőt teszi közzé: a KMTG költségvetése „nem releváns”.
A szlovákiai Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) is pályázati úton osztja szét a szlovák kormánytól normatív alapon, az adott kisebbségi közösség számával arányosan kapott költségvetési támogatást. A Dunszt a KKA-tól 2020-ben 40 ezer eurót, 2020-ban 32 ezret, 2019-ben 30, 2018-ban 25 ezer euró támogatást kapott.
A dunszt.sk nem adta fel teljesen. Beke kérdésünkre elmondta – az újrakezdés lehetőségét meghagyják, a szövegek elérhetőek maradnak, a honlap nem áll le.
Nem békét hoz a Békemenet
Az április 3-i magyarországi választás minden bizonnyal még sok belső feszültséget szül az egy éves vajúdás után tavaly ősszel, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Híd-Most és az Összefogás összeolvadásával létrejött egységes szlovákiai magyar párt, a Szövetség berkeiben. A több mint tíz éven át egymással versengő MKP és Híd azért kényszerült összefogásra, mert a 2020. februári választáson a korábban Bugár Béla vezette Híd-Most párt is kiesett a pozsonyi törvényhozásból, a szlovákiai magyarság végképp parlamenti érdekképviselet nélkül maradt. Az MKP 2010 óta parlamenten kívüli párt volt, ennek ellenére az Orbán-kormány csakis ezt tartotta partnernek, a többségi-kisebbségi együttműködés szükségességét hirdető magyar-szlovák vegyes párt Híd-Most-ot kizárta a nemzeti együttműködés rendszeréből, nem tekintette magyar képviseletnek. A tűz-víz kényszerkoalíció úgy alakult meg, hogy az alapító pártok saját arculatukat megőrizve, platformként működnek az egységes párton belül, az ideológiai különbségeket és egyéb megosztó kérdéseket a közös cél érdekében háttérbe szorítják.
Az egyik ilyen megosztó kérdés épp az Orbán-kormányhoz való viszonyulás. Éppen ezért, a párt elnöke, Forró Krisztián nyilvánosan beszélt arról, hogy a Szövetség nem tervez bekapcsolódni a magyarországi választási kampányba. Más határon túli pártok, mint például az RMDSZ vagy a vajdasági VMSZ nyíltan buzdítják híveiket a voksoláson való részvételre, bonyolítják az ottani regisztrációt és az állampolgársági ügyintézést. A Szövetség eddig ilyet nem tett, már csak azért sem, mert a szlovákiai magyarok körében sokkal árnyaltabb az Orbán-kormány megítélése. Az MKP platform viszont január elején felhívást tett közzé, amelyben arra kérte szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az Orbán Viktor által március 15-re meghirdetett budapesti Békemeneten, „szimbolikus módon” így fejezzék ki támogatásukat "Orbán Viktornak és a nemzeti kormánynak".
A felhívás azonnali vihart kavart. Forró úgy nyilatkozott a szlovákiai magyar médiának, hogy a Szövetségen belül tiszteletben tartják a nézet- és véleménykülönbséget, bárkinek joga van részt venni vagy távol maradni a Békemenettől, a párt egysége nem ezen múlik. A parameter.sk azon kérdésre viszont, hogy ugyanez lenne a véleménye, ha egy másik platform történetesen a magyarországi ellenzék mellett állna ki, Forró csak annyit válaszolt: „Eddig nem láttam jelét annak, hogy lenne ilyen igyekezet".
„Szerintünk, ha komolyan gondoljuk, hogy minden szlovákiai magyart szeretnénk megszólítani, akkor tudatosítanunk kell, hogy Szlovákiában nem minden magyar szimpatizál a Fidesszel”, nyilatkozta a Népszavának Rigó Konrád, a Híd platform elnöke. A volt kulturális államtitkár hangsúlyozta, hogy a Híd biztosan nem tesz hasonló felhívást és nem tartja jó ötletnek az ilyen jellegű elköteleződést. „A magyarországi politika nem lehet az origó számunkra, ezzel együtt mindent megteszünk, hogy a Szövetség képes legyen ezen felülemelkedni”.
A Békemenet ügye azonban csak az egyik a nyilvánosságra került belső feszültségek közül. Az MKP platform elnöke, az Orbán-kormánnyal jó viszonyt ápoló Berényi József, a magyar kormányzati támogatásokból működő felvidek.ma portálnak adott interjúban már azt is kifejtette, hogy „el kell gondolkodni egy platformok nélküli Szövetségen”. Ez már magának a közös pártnak a létét, létrehozásának alapelveit kérdőjelezi meg.
Szlovákiai magyar forrásaink szerint a magyar parlamenti választás mindenképpen hatással lesz a Szövetség jövőjére. Úgy vélik, hogy ha Orbán Viktor alakít újra kormányt, akkor a Híd és a platformok Szövetségen belüli órái meg lesznek számlálva. A párt jelenlegi formátumában csak egy ellenzéki győzelem esetén marad életben.
