Az orosz védelmi tárca kedden közzétett egy videót, amelyen Iszkander típusú, rövid hatótávolságú, a hangsebesség hatszorosával repülő, nukleáris robbanófej célba juttatására is alkalmas rakétákkal gyakorlatozó katonák láthatók. Egy sor másik, a Csendes-óceántól a Fekete-tengerig, az ukrán és moldovai határig tartott azonnali hadgyakorlat mellett ez volt a válasz a Pentagon hétfő esti bejelentésére, miszerint az Egyesült Államok emelt szintű harckészültségbe helyez 8500 amerikai katonát, akiket akár öt napon belül telepíthetnek a NATO keleti tagállamaiban. Az amerikaiak egy része a NATO 40 ezres, soknemzetiségű „reagáló erejéhez” tartozna, ám ennek aktiválásáról egyelőre még nem határoztak. A közös katonai erőt éppen az Ukrajna elleni 2014-es agresszió nyomán növelték az addigi kétszeresére.
Vlagyimir Putyin szóvivője szerint Moszkva mélységes aggodalommal tekint az Egyesült Államok lépéseire, jóllehet az amerikai bejelentésnek nincs diplomáciai következménye, mert azon a fronton most úgysincs fejlemény. Dmitrij Peszkov a Nyugatot tette felelőssé a feszültségért, mintha nem orosz csapatok fenyegetnék Ukrajnát. Putyin a következő napokban mindenesetre telefonon tárgyal Emmanuel Macron francia államfővel, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is beszélni fog. Az orosz elnök közben „szívélyes és gyümölcsöző” megbeszélést folytatott Miguel Díaz-Canel kubai államfővel, akivel áttekintették a stratégiai partnerség „különböző aspektusait”. Korábban orosz részről felvetették, hogy a NATO keleti terjeszkedésére válaszul esetleg Kubába és Venezuelába telepítenének katonai egységeket. Erre vonatkozóan most nem közöltek új fejleményt.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn mintegy 80 perces videókonferencián egyeztetett Ursula von der Leyennel, az EU Bizottsága és Charles Michellel, a Tanács elnökével, továbbá Emmanuel Macronnal, Andrzej Duda lengyel államfővel, Boris Johnson brit, Olaf Scholz német, Mario Draghi olasz kormányfővel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. A Fehér Ház szerint a résztvevők egybehangzóan aggodalmukat fejezték ki az orosz csapatösszevonások miatt és támogatásukról biztosították Ukrajnát. Az amerikai törvényhozás két házának vezetői felkérték a Fehér Házat, hogy valamennyi képviselőnek és szenátornak nyújtsanak bizalmas tájékoztatást a helyzetről. Erre legkorábban valószínűleg a jövő héten kerülhet sor. Akkor annyival tisztább lesz a kép, hogy Oroszország addigra megkapja az Egyesült Államok és a NATO írásos válaszait korábban közzétett követeléseire.
Az amerikai sajtó nem zárja ki, hogy az orosz igényeket várhatóan elutasító válaszok tartalmazhatnak majd a feszültség enyhítését célzó, például a támadó fegyverek telepítésének korlátozására vonatkozó ajánlatokat. Egyelőre azonban az látszik, hogy senki sem akar engedni, nehogy gyengének látsszon. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter előre figyelmeztetett, hogy Kijev nem fogadna el olyan, a feje fölött születő egyezséget, amely engedményekre kényszerítené. Bár egyetértett azzal, hogy Washington nem túlozza el a háborús veszélyt, ismét korainak nevezte, hogy csökkentsék az amerikai diplomaták létszámát. Szerinte Oroszország éppen az ilyen, Ukrajnát destabilizáló fejleményekben érdekelt és Putyin a katonai fenyegetéssel „saját magát lőtte lábon”. A miniszter ezzel együtt lát még rá lehetőséget, hogy a arcvesztés nélkül elkerüljék a háborút - de azt nem mondta meg, hogyan.
