Az Eiffel Műhelyházat többszöri halasztást követően hivatalosan tavaly októberben adták át, azt gondolnánk, hogy ezután megszűnt az építési terület az egykori járműjavítóban. De ez egyáltalán nincs így, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója a hatalmas épületkomplexum olyan traktusába kalauzol minket, ahol egyelőre még az építkezésé a főszerep. Megállunk az egyik új, még készülő próbaterem előtt, ezt a háziszínpadot, ahol állítólag már másfél hét múlva próbálnak, a februárban kilencvenedik születésnapját ünneplő Szinetár Miklósról nevezik el. Minden színpad, terem kapott nevet, ezzel is szeretnék az Operához kötődő jelentős személyiségek emlékét ápolni, illetve élők esetében, mint például Szinetár, ezzel a gesztussal elismerni azt, amit az opera műfajáért tettek (így történt az egykori főügyelővel, Krasznai Jánossal is, az ő 90. születésnapján). De nem ez lesz az első próbaterem a házban, működik már kettő, és készül még négy. A próbaterem-építési kedvet a főigazgató azzal indokolja, hogy az Andrássy úti Operaházban, amelyet a felújítás után márciusban kap vissza az intézmény, nincs annyi próbaterem, amely párhuzamosan ki tudná szolgálni a megcélzott európai első vonal minőségét. Az építkezést jelenleg az Opera saját erőkkel is végzi, a belső építészetet már az intézmény színpadi műszaki, illetve a gondnoksághoz tartozó szakemberei fejezik be. Így a főigazgató szerint takarékoskodnak is, mert ezért a munkáért nem kell külsős cégeknek fizetniük. Kiderült ugyanis a Covid-időszak alatt, hogy az építkezések befejező fázisait díszletmunkások is meg tudják oldani, ha a munkaidejük és -terhük azt lehetővé teszi.
Átsétálunk a készülő zeneterembe, mert a tervek szerint a Jókai utcai zenekari, illetve énekkari próbatermet átadják majd a Magyar Rádió zenekarának és énekkarának, így, ha ez a terem az Eiffelben elkészül, akkor itt próbál majd az Opera zenekara. Közben különböző munkagépeket kerülgetünk. A Ferencsik János karmesterről elnevezendő zeneterem hangvetőit is az Opera maga gyártja, ilyeneket egyébként az Eiffel már működő Bánffy színháztermében, a Hevesi háziszínpadon és a Fricsay Ferenc karmester nevét viselő stúdióban is felszereltek. Újabb készülő próbaterembe érünk, ezt Mikó András korábbi főrendezőről nevezik majd el, ez helyettesíti majd a Jókai utcában elvesztett másik termet. Nem kell más, mint hajópadló meg függöny a falakra és már kész is van, legalábbis nyárig, jegyzi meg a főigazgató.
Még nincs vége a készülő termeknek, ahová épp érkezünk, ez balett-terem lesz, amit Jan Ciepliński lengyel táncos, koreográfus, balettpedagógusról neveznek el, aki a Magyar Állami Operaházban tíz évet dolgozott. Eddig az Eiffelben lévő balettelőadások előtt a művészek csak a színpadon tudtak melegíteni, akadályozva a díszletezést, ha ez a kisebb terem is elkészül, akkor ez is változik. Az Ybl palota felújítása idejére a balettnek külső helyszínen béreltek próbaterem-komplexumot, a visszaköltözéskor a balettegyüttes az Operaházban a korábbi termei mellé kap egy újat, ami korábban festőműhelyként működött. Az új próbateremsor utolsó darabja a Békés András rendezőről elnevezett háziszínpad lesz. Ide is, akár csak a Szinetár terembe, díszleteket is be tudnak építeni. Zsinórpadlás nincs ugyan, mégis komplett módon lehet majd próbálni itt is a főigazgató szerint. Újabb tágas térben a második számú festőterem lesz majd, itt is tudnak a későbbiekben díszleteket gyártani. A terem szélén húzódik egy bár nagyon keskeny, de hetvenhárom méter hosszú folyosó, amely raktári célokat szolgál majd, ide költözhet az irattár, illetve hangszerraktárként is működhet majd. Aztán bekukkantunk az Eiffel tornatermébe, ahol a mostani helyhiány miatt jelenleg is próbálnak.
Átérünk a már működő 1-es festőműhelybe, amely hatalmas, a szakemberek épp a készülő balettbemutatóhoz, a Mayerlinghez festenek egy erdőt. Ez a tér másfélszer akkora, mint az Operaházban a díszletfestők által korábban birtokolt terek összege. Ókovács szerint ezekre a hatalmas méretekre azért van szükség, mert európai szintű, minőségi produkciókat szeretnének létrehozni, ahhoz pedig a háttérbázisnak elegendő helyet kell kapnia. „Ez nem azért van, mert túlhajtjuk a biciklit, hanem mert igényesen akarunk működni” – teszi hozzá Ókovács Szilveszter, azokra a bírálatokra is reagálva, hogy az Opera túl sok bemutatót tart, és ezzel a saját alkalmazottait is túlterheli. Levezeti, hogy az idei bemutatók többsége az előző két covidos évadról csúszott át, csak névleg premierek. A felújított Operaház nyitóelőadását, a Hunyadi Lászlót Ókovács Szilveszter rendezi, a produkció díszleteit és jelmezeit is itt készítik.
Átsétálunk az Eiffel Műhelyház varrodájába. A női jelmezműhely vezetője Cs. Tóth Gyöngyi fogad minket. Készülnek a Hunyadi László és a Mayerling jelmezei. A részlegen 16-an dolgoznak, a jelmezműhelyekben összesen 72-en. A dolgozók a műhelyben családi képeket tettek ki, míg a falakat jelmezrajzok borítják. Cs. Tóth Gyöngyi azt mondja, nem könnyű fiatal szabászt találni a műhelybe, mert amit itt kell csinálni, azt iskolában nem lehet megtanítani. Minden tervező egyedi darabot szeretne, és ennek az igénynek nem könnyű technikailag megfelelni, ezért is akarja az Opera a műhelyeit a duális képzési rendszerbe integrálni.
Átmegyünk a jelmeztárba. A látvány gigantikus. A raktárban ötvenezer fogason tárolják a Magyar Állami Operaház jelmezeit. A felső sorokban lévő ruhákhoz targoncák segítségével lehet hozzájutni. Az akasztók alján egy ládában tárolják az adott jelmezekhez tartozó kiegészítőket, például a lábbeliket. Klein Szabolcs, a tár vezetője elmeséli, hogy filmekhez és színházi produkciókhoz is szoktak tőlük jelmezeket kölcsönözni, persze ennek megvan az ára.
Továbbmegyünk, megnézzük a további működő épületrészeket, a színháztermet, a fogadócsarnokot, a kiállítótereket, a már korábban átadott próbatermeket és nem utolsó sorban az Ottrubay oázisnak elkeresztelt relaxáló teret, ahol a tetőtérben zöld növényzet és nyugágyak várják a megfáradt művészeket, szakembereket egy kis pihenőre. Nem szóltunk még eddig a területen lévő, eddig fel nem újított, önálló műemléki állomásépületről, amely operastúdiónak és kamarateremnek is ad majd helyet, ahol fiatal operaénekeseknek tartanak négy szemeszteres nemzetközi posztgraduális képzést. Mivel az épület munkálatai a következő hetekben elindulnak, a tervek szerint jövő ősztől már startolhat a képzés.
A Kőbányai úti, eddig több mint 32 milliárd forintba került Eiffel Műhelyházat fokozatosan lakják be, a látogatók pedig épülettúrákon fedezhetik fel a részleteket. Néhány órányi bejárás után azt kell mondanunk, érdemes.
