Oroszország követelése, miszerint a NATO vonja ki a külföldi erőket, a technológiát és a fegyvereket, Bulgáriára és Romániára is vonatkozik, mivel ezek az országok nem voltak tagjai a NATO-nak 1997-ben – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium újságírói kérdésekre válaszolva a követeléssel kapcsolatban, hogy a felek térjenek vissza az 1997-es helyzethez, amikor aláírták a NATO és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatokat szabályozó alapokmányt.
Románia és Bulgária 2004-ben lépett be a NATO-ba, Magyarország pedig 1999-ben.
Az oroszok nyilván nem szeretnék, hogy NATO-erők kavarjanak a Fehete-tenger térségében, de nem sokkal azután, hogy felröppent a hír, a bukaresti külügyminisztérium közleményben jelezte, elfogadhatatlannak tartja az orosz követelést. A szófiai vezetés szintén elutasította, amit Oroszország akar – Bulgária szuverén állam, és már régen eldöntötte, hogy NATO-tagállam lesz – jelentette ki pénteken Kiril Petkov bolgár miniszterelnök a parlamentben.
A megismételt orosz követeléssel egy időben Antony Blinken amerikai külügyminiszter Genfben egyeztet orosz hivatali kollégájával, Szergej Lavrovval az Ukrajnával kapcsolatban kialakult válságról, igaz, a felek jelezték, nem számítanak áttörésre a tárgyalásokon. Mint arról a Népszava is beszámolt korábban, mindeközben állítólag brit és amerikai fegyverek áramlanak Ukrajnába.
A TASZSZ orosz hírügynökség jelentésében emlékeztetett arra, a tárca decemberben tette közzé az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciavállalási, valamint az Oroszország és az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti biztonsági intézkedésekről szóló megállapodás tervezetét.
Oroszország és a NATO 1997 májusában írta alá az említett alapokmányt, amelyben megerősítették, hogy „nem tekintik ellenségnek egymást”, és mechanizmust hoznak létre az egyeztetések, a koordináció és a közös cselekvés céljából.
Spanyolország vadászbombázókat ajánlott fel Bulgáriának, elrettentés gyanánt a kelet-európai orosz behatolással szemben, illetve előrehozta a jövő hétre annak időpontját, amikor is a haditengerészet Blas de Lezo nevű fregattja csatlakozik a NATO-nak a Fekete-tengeren járőröző állandó flottájához – adta hírül az El País. Margarita Robles spanyol külügyminiszter azonban hangsúlyozta, a kormány a feszültség csökkentésére és a válság diplomáciai rendezésére törekszik.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyébként február 1-én találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
