Huszadikára sok helyen minden hónapban elfogy az a munkaidőkeret, amelyen belül az orvosok ügyeletre kötelezhetők, attól kezdve már lényegében szívességet tesz az, aki vállalja a szolgálatot. Ezért Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára szerint vagy az ellátóhelyek számát kell csökkenteni vagy az ügyeleti díjak megemelésével vonzóvá tenni a túlórázást az orvosok számára.
Az újévtől az érdekeltek sokszori sürgetésére óránként bruttó 6000 forintban határozta meg a kormányzat az orvosok ügyeleti alapdíját. Ennél 15-, 30-, 45 százalékkal kaphatnak magasabbat azok, akiknek a munkakörük bonyolultabb, nagyobb szaktudást kíván vagy megterhelőbb. Csakhogy az újra szabályozás után is előfordul, hogy 20-30 éve pályán lévők ügyeleti óradíja alacsonyabb, mint a normál műszak órabére. Minél idősebb és tapasztaltabb valaki, annál alacsonyabb az ügyeleti díja az órabéréhez képest. Az új tábla szerint a 15 évnél régebben praktizálók 2-6 ezer forinttal is kisebb óradíjat kaphatnak az ügyeletben végzett plusz munkáért. Az önként vállalt ügyeletben pedig ugyanez a különbözet két-három ezer forint is lehet.
Svéd Tamás szerint az ügyeleti rendszer új finanszírozása további korrekcióra szorul. Mint mondta: „Az ügyeletekre nem az orvosoknak és nem az egészségügyi dolgozóknak van szüksége, hanem a betegeknek. Az egészségügyi dolgozók igen jelentős része nagyon szívesen tartózkodna éjszaka a saját ágyában és a hétvégén pedig töltené az időt a családjával, utazással, vagy bármi mással. Ám, ha ehelyett arra akarjuk őket rávenni, hogy benn legyenek az intézményekben, akkor annak ára van. A korrekt ellentételezés pedig ott kezdődik, hogy ezért ne kapjon kevesebbet a nappali munkadíjánál az az ügyeletes orvos, aki hajnali négykor a műtőben állva, vagy a sürgősségin fogadja és ellátja a beteget" - fogalmazott a MOK titkára.
Svéd Tamás szerint ahhoz, hogy itt egy működő egészségügy legyen, még számos dolgot meg kellene változtatni. Hozzátette: bár a kormány jelentősen növelte az orvosi béreket, s ez egyfelől segítette a rendszer életben tartását, de nagyon sok új, kezelendő feszültséget is okozott. Jelen pillanatban is egy széttagolt, eklektikusan működő rendszerben kell helytállni. Miközben nincs elég se orvosból, se egyéb szakdolgozóból. A működőképesség megőrzése érdekében vagy szűkíteni kellene az ellátóhelyek számát, és racionalizálni, központosítani a szolgáltatásokat, vagy ha ez nem megy akkor a kevés számú dolgozót kellene rábírni arra, hogy a szabadidejük terhére további ügyeleteket vállaljanak éjszaka és a hétvégén. Ha az ígéret szerint folytatódik az orvosi béremelés akkor ez a probléma is újratermelődik, hiszen a most megállapított ügyeleti díjak még inkább alatta lehetnek a normál óradíjnak. Ugyanis nincs semmiféle garancia arra, hogy a továbbiakban értékkövető lesz a most meghatározott ügyeleti díj. Svéd Tamás kérdésünkre elmondta: a kamara által kért korrekciók forrásigénye 20-30 milliárd forint lenne.
