;

választás;roma;ORÖ;

- Január utolsó napján jön el a romáknak az igazság pillanata

Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta Polt Péter legfőbb ügyésznél Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. Arról is tájékoztatta képviselőtársait, hogy egyúttal feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen „hűtlen kezelés és más bűncselekmények alapos gyanúja” miatt.

Népszava három, decemberben készült hangfelvételt ismertetett a közelmúltban. Ezek tanúsága szerint Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, valamint Farkas Félix szerződéseket kínált azoknak az ORÖ-s képviselőknek, akik a kormánypárti Lungo Drom frakciószövetségének tagjai. A kormánybiztos kijelentései miatt Hadházy Ákos független parlamenti képviselő már feljelentést tett. Agócs János feljelentése arra a Farkas Félix-féle felvételre vonatkozik, amelyet időrendben először, december 7-én rögzítettek: ezen a találkozón Sztojka Attila kormánybiztos még nem vett részt (a másik kettőn már igen).

Ahogyan arról beszámoltunk, az ORÖ novemberi közgyűlése Farkas Félix, a Lungo Drom és a Fidesz jelöltje helyett Agócs Jánost választotta a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetőjévé. Ezt követően felpörögtek az események. A Lungo Drom előbb a Fővárosi Törvényszékhez, majd – miután a törvényszék elutasította a panaszt – az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság kacifántos érveléssel megsemmisítette a választás eredményét.

Időközben a Lungo Drom többséget szerzett az ORÖ-ben: gyaníthatóan nem függetlenül azoktól a szerződésektől és ígéretektől, amelyekről az említett hangfelvételen Sztojka Attila és Farkas Félix is beszélt. Az egyik rendkívüli közgyűlésen a Lungo Drom szövetsége – a kormánybiztos instrukcióinak megfelelően – új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) fogadott el. Ennek révén létrejött egy széles jogkörrel felruházott, az elnök mozgásterét jelentősen csökkentő bizottság.

Agócs János állítja, hogy törvénysértő döntés született. Az ORÖ elnöke ebben az ügyben Budapest Főváros Kormányhivatala fellépését kérte, de eddig nem járt eredménnyel. Agócs János ezért belső vizsgálat lefolytatását kezdeményezte: 

elmondása szerint a kormányhivatal „összejátszik a Lungo Drommal, miközben a jogsértő határozatokkal szemben nem tesz semmit”.

Ebben a hónapban két közgyűlést is tartanak az ORÖ-ben. Az elsőn az szmsz módosítása lesz a téma, a másodikon pedig megismétlik az Alkotmánybíróság által eltörölt választást a roma nemzetiségi listáról. Szoros küzdelem várható, az erőviszonyok kiegyenlítettek – közölte kérdésünkre Agócs János. Az ORÖ elnöke továbbra is fenntartja, hogy győzelme esetén nem elégszik meg a szószólói tisztséggel, célja a teljes jogú parlamenti mandátum megszerzése.

Emlékeztetőül: a nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik bejelentkeztek a kisebbségi névjegyzékbe. Azok viszont, akik ebben a névjegyzékben szerepelnek, nem szavazhatnak pártlistára. Jelenleg 33 ezren vannak a roma névjegyzékben, ennyivel kevesebben szavaznak majd pártlistára. Agócs János korábban azt nyilatkozta, szeretné elérni, hogy összesen 60 ezer roma regisztráltassa magát. Csak éppen vészesen fogy az idő, most már – mondta lapunknak – beérné 40 ezerrel is.

A törvényi határidők alapján az ORÖ-nek január 31-ig van lehetősége dönteni a nemzetiségi lista összetételéről. Az erről szóló közgyűlést az utolsó napon, január 31-én rendezik. 

Ha ez nem sikerül, vagy utólag az Alkotmánybíróság ismét megsemmisíti az eredményt, akkor a magyarországi cigányságnak az elkövetkező ciklusban semmilyen képviselete nem lesz az Országgyűlésben: se szószóló, se parlamenti képviselő.

A határozatok nem jogerősek, három napon belül felülvizsgálat kérhető ellenük a Kúriánál.