Orsós Teréz;

- Orsós Teréz emlékére

Orsós Teréz 1956. június 16-án született egy beás cigány nagycsaládban. Apja az első házasságából 6, anyja előző kapcsolatából 3 gyereket hozott magával. A szülők házasságából további 6 gyermek született, és Teri volt a legkisebb a családban. Komlón, a Kossuth aknai cigány telepen laktak. Teri elmondása szerint mellőzött gyerekként élte mindennapjait. Már serdülő korában párkapcsolatba menekült: a hetedik osztály elvégzése közben szerelembe esett egy odavalósi fiúval, aki az iskolát és a festést is abbahagyatta vele.  

Mert az általános iskola évei alatt Koltai Magdolna tanárnő Komlón elindított egy rajzszakkört a roma gyerekeknek, hogy ily módon ösztönözze őket az iskolába járásra. A tanárnő szárnyai alá vette a kislányt, zsírkrétát, pasztellkrétát adott a kezébe, és arra kérte, hogy a cigányok életéről, kultúrájáról készítsen képeket. A telepen sokan művésznőnek szólították, de Teréznek a gúny sem esett rosszul, hiszen úgy érezte, hogy ami a lapról visszatekint rá, az már művészet. “Felszabadított, hogy festhettem” - mondta. Megnyerte az Országos Gyermekrajz Versenyt, aranyoklevelet kapott és balatoni jutalomüdülést, 12 éves volt, amikor Pécsett kiállítást rendeztek a képeiből. Világversenyeken is első helyezést szerzett, mint akkoriban többen is a Koltai-tanítványok közül.

A rendszerváltást Teri hat gyerekkel, férfi és tartásdíj nélkül élte meg. A kicsiket nem tudta kire hagyni, így munkát sem vállalhatott. Volt olyan félév, amikor csak a képek eladásából keresett egy kis pénzt. ”Sok mélyponton átsegített a festés, bárhová is vetett a sors, mindig festettem.”

Aztán Pécsett a Fogd a kezem alapítvány kínált számára állást, amihez elvégzett egy gyermek- és ifjúságvédelmi képzést. Sok esetben az alapítvány vendégszobájában tudta meghúzni magát kiskorú gyerekeivel. Sorra jöttek a kiállítások, Pécs, Komló, Budapest után külföldön is rendeztek tárlatot a munkáiból. Az alkotótáborokban pedig végre egész nap festhetett, tanulhatott, mert ott volt, aki felügyelt a gyerekekre. „Itt tanultam meg olajjal festeni, utána azonnal el is osztogattam a temperáimat, mert az olaj sokkal élethűbben mutatott.”

Eleinte a művészettörténészek igazi naiv festőként tartották számon, főleg életképeket rajzolt és festett, tudatosan megfigyelte és megfestette a cigányság hagyományos életformáját, szokásait. Képein a kosárfonó férfit, a gombászó asszonyokat, a vízhordó lányokat, a piacozást, vándorlást, a cigány emberek vágyait, álmait festette meg. Később azonban inkább haladó és radikális lett, amit Orsós Teréz a vásznon teremett. Az utóbbi évek során született meg pl. a cigány közösségi törvénykezést ábrázoló képe, a hajléktalanokról szóló vagy a holokausztra emlékeztető műve. A kecskeméti filmgyár felkérte, hogy illusztrálja a készülő Cigány népmesék animációs filmsorozatát. 

Orsós Teréz pedig festett, rajzolt és mesélt, arról is, hogy milyen, amikor egy cigány nő lehetőséget kap a kibontakozásra.

A 2009-es Cigány festészet című albumban megjelentették Orsós Teréz életrajzát és tizenkét olajfestményét. Külföldi kiállításokra is kértek tőle képeket, rajzait képeslapokon sokszorosították, illusztrálta a Cigány bibliát és a Cigány bölcsődalt. 2007-ben, Pekingben az akkori magyar miniszterelnök Teréz képeivel büszkélkedett Szun Csie-csengnek, a Kínai Népköztársaság kulturális miniszterének.

Hogy ki volt ő? Egy végtelenül egyszerű, ugyanakkor nagyon is érzékeny lelkületű és gondolatvilágú nő, aki naivan hitt az örök emberi értékekben, a jóságban, az igaz szeretetben és barátságban. Asztmatikus betegsége folytán az utolsó években már nem tudott igazán kedve szerint dolgozni, azaz festeni. Oxigénpalack segítségével, egyedül vészelte át a napokat egy negyedik emeleti, huszonöt négyzetméteres lakásban. A városi önkormányzattól már vagy 8-10 éve próbált egy földszinti vagy első emeleti lakást kérni, amely elviselhetőbbé, könnyebbé tehette volna a mindennapjait. Kérése azonban minduntalan süket fülekre talált, az ügyintézők cinikus és közönyös hozzáállásával kellett rendszerint szembesülnie. A várost irányító vezetők és ügyintézőik pártállásra és politikai irányultságra való tekintet nélkül Teri kéréseit ügyesen lerázták magukról. A sokszínű és sokféle kultúrájú, 2012-ben Pro Communitate-díjjal kitüntetett Pécs legfeljebb olyan lakást kínált fel számára, amely a meglévőnél is kisebb és rosszabb felszereltségű volt. Igaz, sok befolyásos barát és ismerős sem hallotta meg Teri kétségbeesett jajkiáltását.

Orsós Teréz december 5-én halt meg, és 21-én temették el, Komlón.