;

panel;drágulás;Eurostat;lakásárak;lakótelepi lakás;

- Ezüstérmes az EU-ban a Fidesz kormányzása alatt végbement lakásár-emelkedés

A vevők újra keresik az olcsóbb lakótelepi ingatlanokat.

Bár szinte az egész Európai Unióban emelkedtek a lakásárak 2010 óta – 23 tagállamban nőttek, négyben csökkentek -, a magyarországi növekedés kiugrónak számít. A Fidesz kormányzása alatt végbement 118 százalékos drágulást ugyanis csak az észtországi 141 százalékos áremelkedés előzi meg, e tekintetben hazánk az összes többi tagállamot maga mögött hagyja – derül ki az Eurostat nemrég publikált, 2021 első három negyed évét feldolgozó adataiból. Az elmúlt bő évtizedben – Észtországon és Magyarországon kívül – még Luxemburgban, Lettországban és Ausztriában nőttek több, mint a duplájára a lakásárak. Görögországban ugyanakkor 28, Olaszországban 12, Cipruson 6, Spanyolországban pedig 0,5 százalékkal olcsóbban lehet most lakást venni, mint 2010-ben. Az uniós átlag így összességében 39 százalékos lakásár-drágulást mutat 2010-hez képest.

A lakásárak 2021 harmadik negyedévében is emelkedtek, és az egy évvel korábbi időszakhoz képest 9,2 százalékkal lettek magasabbak uniós átlagban. Egy év alatt az összes tagállamban drágultak a lakóingatlanok, az országok felében – köztük Magyarországon - több, mint 10 százalékkal is. A legnagyobb, 22 százalékos éves növekedést Csehországban mérték, Magyarországon „csak” 12,6 százalékkal emelkedtek az árak: ez a kilencedik leggyorsabb drágulási ütem. Negyedéves összevetésben pedig 2,9 százalékos volt a drágulás Magyarországon, ami kicsivel alatta marad a 3,1 százalékos, átlagos, uniós áremelkedési ütemnek.

Az áremelkedés ugyanakkor a tavalyi utolsó negyedévben is folytatódott a hazai lakóingatlanpiacon – ez már a Duna House országos lakásárindexéből derül ki. A használt lakások négyzetméterára – legyen szó akár panel, akár téglalakásról - egy év alatt 13-24 százalékkal emelkedett vidéken, mind a keleti, mind a nyugati országrészben. A fővárosban valamivel mérsékeltebb, 4-13 százalék között volt a drágulás. A vevők alkupozíciója pedig szinte mindenütt romlott, azaz kevesebbet tudtak lefaragni az eredeti árból.

A panelok vidéken 13 százalékkal drágultak: a lakótelepi lakások négyzetmétere a keleti országrészben 361 ezer, a nyugati országrészben pedig 360 ezer forintért kelt el. A téglalakások négyzetméteréért pedig keleten 415 ezer, nyugaton 423 ezer forintot fizettek a vevők – előbbi 18, utóbbi 24 százalékos drágulásnak felel meg.

Budán 4, Pesten 12 százalékkal lettek drágábbak a lakótelepi lakások 2021 végére. A téglalakások Budán 11, Pesten 13 százalékkal drágultak, a belvárosban ugyanakkor 4 százalékkal mérséklődtek a négyzetméterárak. A panelok négyzetméteréért így Budán tavaly év végén már 620 ezer, Pesten 544 ezer forintot kértek. A téglalakások a budai oldalon 938 ezer, a pesti kerületekben 833 ezer forintért keltek el négyzetméterenként. Az újépítésű lakásoknál pedig már jellemzően 1 millió forintos négyzetméterárral kell számolniuk a vevőknek, Budapesten most már 10 kerületben ez a meghatározó.

A panelokat tehát még mindig jóval kedvezőbb áron kínálják, s a pesti panelok kivételével egyelőre az éves drágulás üteme is lassabb. Valószínűleg ennek is köszönhetik a lakótelepi lakások ismét növekvő népszerűségüket. A Duna House adatai szerint gyorsabban el is kelnek, mint a téglalakások: tavaly decemberben egy panellakás sikeres értékesítéséhez átlagosan 2,5-4 hónapra volt szükség, míg a téglaotthonok esetében 3-5 hónapot is kellett várni.

Az ingatlan.com adatai is a lakótelepek iránti kereslet növekedését mutatják: januárban 14 százalékkal többen érdeklődtek egy-egy panelhirdetés iránt, mint tavaly októberben. A panelek iránti kereslet legutóbb 2019 tavaszán volt ilyen erős. Egy-egy panelhirdetés iránt pedig már tavaly is 6 százalékkal többen érdeklődtek, miközben a téglalakások iránti kereslet stagnált.

Továbbra is adják-veszik a befektetéseketAz árak emelkedése ellenére – vagy éppen azért – továbbra is meglehetősen nagy a mozgás a befektetési célú ingatlan-adásvételek terén. Tavaly decemberben is a befektetési szándék volt a fő vásárlási ok mind vidéken, mind Budapesten. A Duna House adatai szerint a fővárosban az adásvételek 46 százaléka történt ilyen céllal, míg egy évvel korábban még csak a vevők 36 százaléka nyilatkozott így. Vidéken 27 százalékról 29 százalékra nőtt egy év alatt a befektetési célú vásárlások aránya, de ugyanilyen arányban cél a nagyobb ingatlanba költözés is. Eközben egyre többen válnak meg korábbi befektetéseiktől. Budapesten 2020 végén még csak a tranzakciók 6 százaléka volt ide sorolható, tavaly év végén viszont már minden harmadik adásvétel mögött a korábbi befektetés értékesítése húzódott meg. Vidéken a 2020 végi 4 százalékról emelkedett 29 százalékra az ilyen eladások aránya.
Élmezőnyben a hazai bérleti díjak drágulása is A lakásáraknál kevésbé ütemesen emelkedtek a lakásbérleti díjak. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2021 harmadik negyedéve között e téren az átlagos drágulás 16 százalékos volt az unióban. A bérleti díjak az elmúlt bő évtizedben 25 uniós tagállamban növekedtek, kettőben csökkentek. A legnagyobb, 162 százalékos drágulást e téren is Észtországban mérték, Görögországban viszont 25, Cipruson 3 százalékkal visszaestek az árak. Magyarországon az uniós átlag feletti tempóban, 47 százalékkal lettek drágábbak a kiadó lakások, e tekintetben hazánk a negyedik helyen áll az uniós rangsorban.       

A válság alatt 10 milliárd euróval növelte az MNB a tartalékait.