A hivatalos közlés nem tért ki a fegyver típusára, de sajtóértesülések szerint az amerikai Javelin rakétáknál egyszerűbb és könnyebb, brit-svéd fejlesztésű NLAW rendszerről van szó. Az Afganisztánban már kipróbált fegyvert egy ember is kezelheti és 800 méterről képes megsemmisíteni bármely típusú modern harckocsit vagy alacsonyan szálló helikoptert. Minimális lőtávolsága alig 20 méter, így városi harcokban is bevethető. A brit bejelentéssel egy időben Kanada is közölte, hogy kommandósok „kisebb csoportját” küldte Kijevbe, részben a kanadai diplomaták esetleges evakuálásának előkészítésére. Ukrajnán és Oroszországon kívül Kanadában él a legtöbb ukrán a világon, s évek óta kétszáz kanadai kiképző segíti az ukrán hadsereget. Kanada a hétvégén felszólította állampolgárait, hogy egyelőre lehetőleg ne utazzanak Ukrajnába.
A New York Times értesülése szerint január eleje óta Kijevből és Lvovból hazautazott az ott szolgáló orosz diplomaták csaknem ötven családtagja. Moszkva azzal reagált a hírre, hogy kijevi nagykövetsége „rendben működik”, az ukrán külügy pedig azt közölte, hogy nem készül hazahívni Oroszországban dolgozó diplomatáit vagy azok hozzátartozóit. A jövő héten lejár a Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által szabott határidő, ameddig az Egyesült Államoknak válaszolnia kellene a NATO keleti terjeszkedésének megállítására vonatkozó moszkvai követelésekre, ám egyelőre senki sem tudja, hogy Oroszország valóban meg akarja-e támadni Ukrajnát. A múlt héten mindenesetre bejelentés nélküli látogatást tett Kijevben Bill Burns, a CIA igazgatója.
A tisztánlátást nehezíti, hogy a múlt héten az orosz hatóságok amerikai kérésre őrizetbe vették a REvil nevű hackercsapat tizennégy tagját, s több mint kétmilliárd forintnak megfelelő eurót, dollárt és rubelt, illetve nagy értékű autókat foglaltak le a gyanúsítottaktól. Az FBI szerint a REvil állt több látványos, zsarolóvírussal elkövetett tavalyi számítógépes támadás mögött. Washingtonban üdvözölték a moszkvai lépést, de hangsúlyozták, hogy az szerintük nem függ össze az Ukrajna körüli helyzettel.
Az illetékes ukrán bíróság szerdára halasztotta a döntést a Petro Porosenko elleni kényszerintézkedésről. A Varsóból hétfőn hazatért politikust hazaárulással vádolják, amiért elnöksége idején szenet vásárolt a szakadárok kezén lévő donyecki bányákból. A háborús veszélyre hivatkozva a Kijevben tárgyaló amerikai szenátusi delegáció és a brit nagykövet is egységre szólította föl az ukrán politikai elitet.
