Bár még egy hét sem telt el azóta, hogy bizalmat szavazott a prágai parlament Petr Fiala ötpárti kormányának, máris mély ellentétek törtek felszínre a Kínához és Oroszországhoz húzó elnök, Milos Zeman és az európai integrációt zászlajára tűző új kabinet külpolitikai irányvonala között.
Zeman egyre többször igyekszik borsot törni az Andrej Babišt decemberben váltó Fiala orra alá A cseh elnök kijelentette: kizárólag Fialával hajlandó tárgyalni a külpolitikai kérdésekről. A rádióinterjújában kifejtette, sem a kalózpárti Jan Lipavsky külügyminiszter, sem Markéta Pekarová Adamová házelnök, a TOP 09 politikusa, nem rendelkezik kellő kompetenciával a külpolitikát illetően. Lipavskyt tavaly hosszas kötélhúzás után nevezte ki a cseh diplomácia vezetőjének, miután Fiala már azzal fenyegetőzött, alkotmánybírósághoz fordul, ha az elnök nem hagyja jóvá a kormányzati politikusok névsorát.
Zeman véleménye szerint Pekarová Adamová rossz szolgálatot tett a cseh külpolitikának azzal a nyilatkozatával, amelyben támogatásáról biztosította a magyar ellenzéket, és – ahogy az elnök fogalmazott – „tudatlanságáról” tett tanúbizonyságot. A prágai parlament elnöke múlt héten reményét fejezte ki, hogy a magyarok az áprilisi parlamenti választáson menesztik Orbán Viktort. „Létfontosságú, hogy az EU-t olyan államok alkossák, amelyek kormányai számára a demokratikus elvek, nem pedig miniszterelnökeik haszna az első” – hangoztatta a liberális TOP 09 politikusa. Fiala a maga részéről nem kommentálta a kijelentést. – Csak annyit tudok hozzátenni, hogy a külpolitikáért a kormány a felelős, én pedig miniszterelnökként az alkotmányos intézmények álláspontjának összehangolására törekszem – jelentette ki. Hétfőn aztán Pekarová Adamová a V4-ről szólva kifejtette, fontos ugyan az együttműködés, de ezt nem lehet egy ország érdekeinek alárendelni.
A házelnök kijelentéseit Zeman elég rossznéven vette, ő ugyanis minden jel szerint elismeréssel figyeli a Orbán-kormány illiberizmusát. „A magyar ellenzék, amelyet Pekarová Adamová asszony támogat, rasszista, antiszemita vagy nacionalista csoportokból áll” – fejtette ki Zeman, bár részletekkel nem szolgált. Nem túl udvariasan hozzáfűzte, a házelnök sokkal jobban tenné, ha hallgatna.
De kihúzta a gyufát Zemannál Lipavsky is, az elnök legalábbis azzal vádolta meg a cseh diplomácia vezetőjét, hogy hogy „olyan ügyekbe avatkozik, amelyekhez semmi köze”, amikor meglehetősen kritikusan tekint Kína és Oroszország világpolitikai játszmáira. Egyébként Vladimír Tomsíknak, Csehország Kínába akkreditált nagykövetének interjúja áll a nem éppen barátságos megnyilatkozás hátterében. Ez a Beijing Daily című lapban megjelent az interjú az első diplomáciát érintő összetűzést jelentette Zeman és Fiala kormánya között. A kínai vezetés politikáját látványosan támogató cseh elnök egészségügyi okok miatt nem tud részt venni a pekingi téli olimpia február 4-i pekingi megnyitó ünnepségen, és arra kérte Tomsíkot, nyilvánosan biztosítsa támogatásáról a játékokat. A nagykövet követte is Zeman kérését ebben az interjúban. Lipavsky ezután azonnal felhívta őt, és kérte, hogy tartózkodjon a további ilyen értelmű nyilatkozatoktól. A külügyminiszter elmondta, nem akadályozhatja meg a nagykövetet abban, hogy a köztársasági elnök véleményét ismertesse. Zeman egyébként láthatóan túlvan tavaly év végi koronavírus-fertőzésének következményein, egyre jobb egészségügyi állapotnak örvend. A Frekvence 1 rádióállomásnak adott interjújában elmondta, elkezdett járni, a bal kezében a botját tartja, a jobb kezemet pedig egy testőr fogja. Az elnököt egy magáncég munkatársai ápolják.
Lipavsky számára a kínai-cseh kapcsolatok felülvizsgálata a prioritások között szerepel. A kormány új programja az emberi jogokat jobban szem előtt tartó külpolitikát ígér. A pekingi téli olimpia diplomáciai bojkottja lett volna az első módja annak, hogy a kormány teljesítse ígéretét. A Cseh Olimpiai Bizottság a Covid-19 járvány és az ezzel kapcsolatos korlátozások miatt meg sem hívta a kormányt a pekingi ünnepségre.
Zeman azonban nem állt meg. „Alapvetően ellenzem az olimpiai eszme felhasználását politikai célokra. Volt ezzel tapasztalatunk Moszkvában és Los Angelesben is”, tehát 1980-ban és 1984-ben, a hidegháború idején – fogalmazott az elnök a cseh sportolóknak címzett hivatalos nyilatkozatában.
Az olimpia diplomáciai bojkottjához már az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Japán is csatlakozott. Tavaly júniusban a cseh szenátus is erre szólított fel.
