A jobbközép pártcsaládhoz tartozó máltai Roberta Metsolát választották meg kedden az Európai Parlament (EP) elnökének. Ő a legfiatalabb politikus és a harmadik nő, aki betölti a magas tisztséget, húsz évvel a francia Nicole Fontaine után.
A 43 éves Roberta Metsola már a választás első fordulójában megkapta a voksok többségét: a 690 képviselő közül 458-an szavaztak rá, ami jóval több, mint amennyi szükséges volt a győzelméhez. Az európai néppárti képviselő két és fél évig tölti be a posztot, addig, amíg a 2024-es választások után fel nem áll az új Európai Parlament.
Megválasztását sokan biztosra vették, miután a képviselőtestület 2019-es megalakulásakor a két legnagyobb frakció - a néppárti és a szocialista - megegyezett, hogy képviselőik egymást fogják váltani az EP élén. Az olasz szocialista David Sassoli elnök halálát követően a néppárti jelöltnek volt a legnagyobb esélye rá, hogy megszerzi a Ház többségének a támogatását. Sem a szocialisták, sem a harmadik legnagyobb frakciót alkotó liberálisok nem állítottak elnökjelöltet, de feltételeket támasztottak. A három politikai csoport vezetői hétfő este nyélbe ütötték az egyezséget: elfogadták a hátralévő időszak politikai prioritásait tartalmazó közös nyilatkozatot és elosztották maguk között az EP egyes irányító pozícióit. A megállapodás részeként a baloldali és a liberális frakciónak a korábbinál több parlamenti alelnöki poszt jut, szocialista képviselő vezetheti a szakbizottságok elnökeit tömörítő testületet és a hamarosan megalakuló, a Covid-19 járvánnyal foglalkozó különbizottságot. A kisebb politikai csoportok kifogásolták a különalkut, amely szerintük nem tartja tiszteletben az arányos képviselet elvét az elnököt és a 14 alelnökököt magában foglaló vezető testületben.
- mondta megválasztása után Roberta Metsola. Beszédében többször is kitért a kiszolgáltatottak, az elnyomottak és a bántalmazottak, a vallásuk, bőrszínük vagy nemi identitásuk miatt diszkrimináltak képviseletének fontosságára.
Az új EP elnököt megválasztása előtt bírálták politikai ellenfelei, amiért ellenzi az abortuszt és nemmel szavazott arra a tavaly nyári határozatra, amely emberi jognak tekinti a terhességmegszakítást. Sajtóértekezletén Metsola világossá tette, hogy a képviselő-testület élén a parlament álláspontját fogja képviselni, függetlenül attól, hogy mi a személyes véleménye.
A parlament kedden megválasztotta az alelnököket is, akik között nincs magyar. Az első fordulóban a 18 induló közül Járóka Lívia kapta a legkevesebb szavazatot - a 691 leadott voksból 169-et - így azonnal visszalépett.
