Bármelyik magyarországi közintézményben, trafikban vagy kisebb boltban az ajtóra ragasztott formanyomtatvány kéri a lakosságot a másfél méteres távolságtartásra, a szájat és az orrot elfedő maszk viseletére.
Az óvatosság több mint indokolt: a koronavírus-járványban elhunyt magyar állampolgárok száma meghaladta a negyvenezret. Hogy ezzel lakosságarányosan világelsők vagyunk-e, vagy csak ezüstérmesek, arra ne Kásler Miklóstól várják a választ. A tragikus tények megkérdőjelezhetetlenek, mintha Salgótarján vagy Dunakeszi vagy Hódmezővásárhely eltűnt volna a térképről, ugyanis ennyi magyar állampolgár esett eddig a járvány áldozatául. A negyedik hullám lehet, a korábbinál is tragikusabb lesz, az biztos, terjedési sebessége minden eddig elképzelt modellt felülmúl. Ebben a helyzetben vállalta Magyarország a férfi kézilabda Európa-bajnokság társrendezői szerepét Szlovákiával.
A budapesti gigacsarnokot Európa legnagyobb kézilabda arénájának aposztrofálta a büszke építtető, a megnyitó ceremónián Orbán Viktor mellett Kövér László és Kocsis Máté képviselte a fekete öves ünneplőket, míg Schmitt Pál a megnyitógála motorjaként, nem pedig kerékkötőjeként emelte az est fényét.
A jelenlévők névsora mutatja, hogy a kormányzat milyen kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy „Magyarország előre megy, nem hátra.” A csarnokban 20 022 férőhely van, s mivel mindhárom csoportmérkőzést itt játssza a magyar válogatott, összesen 60 066 honfitársunk teszi ki magát a fertőzésveszélynek. Lehet mondani, hogy oltási igazolvány, meg harmadik vakcina, a lényegen nem változtat: egyelőre semelyik választás nem óvja meg százszázalékosan az embert a mortalitástól.
Ebben a szituációban minimum kérdőjeles, hogy miféle politikai ambíció fűti a rendezés mindenek felettiségét, hogy semmilyen extra korlátozó intézkedést nem lát indokoltnak az ország vezetése. Meglehet persze, hogy fölösleges emiatt aggódni, de lehet, hogy nem. Ha utóbbi történik, az nagyon fájdalmas lesz rengeteg családnak.
Szlovákiában ezzel párhuzamosan maximum 25 százalékos látogatottsággal működhetnek az Eb alatt a csarnokok, a magyar Covid-protokoll viszont eleve olyan laza volt, hogy világsztárok sora tiltakozott ellene: Szegeden az olimpiai bajnok franciák legendás, korszakot meghatározó játékosa is megszólalt a szállodai állapotokról: „Megdöbbentett, sőt, sokkolt bennünket a maszk nélküli vendégek látványa. Ugyanott étkezünk, ahol ők” – mondta feldúltan Nikola Karabatic. Társa, a kapus Vincent Gérard ugyancsak sérelmezte a történteket: „Ez a hozzáállás nem helyes azokkal a játékosokkal szemben, akik vért izzadnak azért, hogy ne produkáljanak pozitív koronavírustesztet és részt vehessenek a tornán.” Hasonló élmények miatt tiltakozott a szerb és a montenegrói válogatott is.
A Magyar Kézilabda Szövetség közleményében azt írta, „az Eb-t az Európai Kézilabda Szövetség előírásainak maradéktalan betartásával, velük közösen szervezzük”, illetve, hogy „értetlenül állunk a franciák és a szerbek nyilatkozata előtt”.
A kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselte a magyar kormány álláspontját, amikor arra reagáltatták, hogy mi a véleménye az Eb-n tapasztalt állapotokról. „Szokatlan, hogy valaki vendégként egyfajta gyarmattartó arroganciával nyilatkozik a vendéglátókról, amely mindent megtesz, hogy a tornát ilyen rendkívüli körülmények között is le lehessen bonyolítani. Van vendégjog, de van udvariasság is.”
Ezek után a Német Kézilabda Szövetség nevében Alfred Gislason szövetségi kapitány Pozsonyban értetlenkedett a magyar helyzet miatt: „Kíváncsi vagyok, hogyan megy majd tovább a torna, Budapesten húszezren vannak. Bennünket itt minden nap tesztelnek, és úgy tűnik, Pozsonyban minden nagyon-nagyon rendben van. De hallani lehet, hogy odaát azért egy kicsit más a helyzet.” Axel Kromer sportigazgató pedig örült, hogy nem húszezer néző előtt játszanak Budapesten, hanem 1200 előtt Pozsonyban: – Ugyanazok a sztenderdek érvényesek itt, mint otthon. Szerintem jó volna, ha ez lenne Magyarországon is, de nem rajtunk múlik, hogy mit tolerál Magyarország és az Európai Kézilabda Szövetség.
Mindenki óvatos, az olimpián sem lesz néző
A magyar labdarúgó-bajnokság folytatásának halasztását nem támogatta a klubok többsége, így az eredeti kiírás szerint folytatódnak az NB I küzdelmei január 29-én – tudatta a Magyar Labdarúgó Szövetség, amely közleményében úgy fogalmazott: „a mérkőzések rendezésének feltételei továbbra is összhangban vannak a kormányzat egészségügyi intézkedéseivel, szigorú járványügyi protokollok, folyamatos tesztelés és körültekintő szervezési intézkedések megtartása mellett rendezhetők meg a sportesemények.”
Angliában hagyományos módon az ünnepek alatt, illetve januárban sincs megállás, ugyanakkor a koronavírus-járvány következtében december közepe óta sorra halasztják el a mérkőzéseket, ugyanis a csapatoknak nincs megfelelő számú játékosuk –13 a mezőnyben és 1 kapus –, akikkel ki tudnának állni a találkozókra. Az elmúlt egy hónapban 21 PL-meccset kellett elhalasztani.
A Bundesligában valamelyest jobb a helyzet, a német élvonal mérkőzéseit ugyanakkor december 28-tól, meghatározatlan időre zárt kapuk mögött rendezik. A szabályozás országos szinten több más sporteseményt érint, mindez pedig a klubok számára jelentős bevételkiesést jelent.
Január 8-án az olasz Serie A-ban is nézőszám-korlátozás mellett döntöttek, amelynek értelmében a múlt hétvégi, valamint az e heti fordulóban legfeljebb 5000 néző tekintheti meg egy mérkőzést a helyszínen. Az olasz kormány jelenleg is érvényben lévő döntése értelmében a stadionok a befogadóképességük 50 százalékáig használhatók, de a Serie A egyesületeinek határozata ezt felülírta és jóval alacsonyabb létszámot engedélyezett.
Két héttel ezelőtt a katalán FC Barcelonánál is felütötte a fejét a vírus, a csapat vezetőedzője, Xavi arról panaszkodott, hogy 18 futballistájára nem számíthat a Mallorca elleni mérkőzésen, amelyet végül a katalánok így is megnyertek.
Az észak-amerikai kosárlabdában az ünnepek előtt ütött be a krach, azóta 11 összecsapást kellett elhalasztani.
December végén, január elején rendezték meg a síugrók 70. Négysáncversenyét, nézők egyik állomáson sem lehettek jelen.
A január 3-án véget ért darts-világbajnokság végkimenetelébe alaposan beleszólt a vírus, több végső győzelemre is esélyes játékos is pozitív koronavírus-teszt miatt nem folytathatta a küzdelmeket. Több holland játékos így járt, a sort az ötszörös világbajnok veterán Raymond van Barneveld indította el, majd a háromszoros győztes Michael van Gerwen, valamint Vincent van der Voort is megbetegedett. A darts-vb-n nem volt „buborék”, az érintett játékosok pedig együtt karácsonyoztak.
A jelenleg is zajló labdarúgó Afrika-kupát sem kerülte el a vírus, a tornát megelőzően több felkészülési meccset is törölni kellett. A szervezők meglehetősen szigorú szabályokat hoztak, már, ami az esetleges halasztást illeti: egy válogatottnak abban az esetben is ki kell állnia, ha csupán 11 játékosa rendelkezik negatív koronavírus-teszttel – és nincs köztük kapus. Ez esetben mezőnyjátékosnak kell a gólvonalra állnia.
Ma kezdődött Melbourne-ben az Australian Open, az ausztrál nyílt teniszbajnokság, ahol a stadionok kapacitásának csak 50 százalékát használják ki és kötelező lesz a maszkviselés.
A legfrissebb pedig az, hogy a kínai hatóságok úgy döntöttek, hogy a járvány terjedését akadályozandó nem árusítanak jegyeket a közönségnek a februárban kezdődő téli olimpiára, azt élőben csak a meghívott vendégek láthatják. Aligha véletlenül.
