Nemzetközi energiavállalatokkal és az Európai Bizottsággal is egyeztetett már Washington az európai gázellátás vészhelyzeti terveiről arra az esetre, ha Oroszország és Ukrajna között valóban kirobbanna a háború. Ez nyilván ellehetetlenítené az Európába irányuló orosz gázszállításokat, holott az EU gázellátásának harmada érkezik Oroszországból. Az amerikai kormányzat nem szolgált részletekkel, de megerősítette a Reuters értesülését, hogy kidolgozás alatt állnak e vészhelyzeti tervek.
A múlt héten kezdődött amerikai-orosz egyeztetések eddig semmilyen eredmény nem hoztak, az egyetlen jó hír, hogy mindkét oldal a diplomáciai tárgyalások folytatását szorgalmazza. Oroszország ugyan egyelőre semmit sem engedett elfogadhatatlan követeléseiből, kitart amellett, hogy írásos garanciákat vár a NATO keleti bővítésének leállításáról, arról, hogy Ukrajnát és Grúziát soha nem veszik fel a szövetségbe, nem telepítenek az orosz határok közelébe NATO infrastruktúrát, sőt, visszavonják az eddigit is, mindenekelőtt a Romániába és Lengyelországba telepített rakétavédelmi rendszereket.
Az amerikai külügy és a NATO jelezte, hogy készen áll az újabb találkozóra Oroszországgal a feszültség csökkentése érdekében, elkötelezett a diplomáciai erőfeszítések folytatása mellett, ámde, amint Jens Stoltenberg főtitkár hétvégi nyilatkozatában emlékeztette Moszkvát : a NATO már határozatot hozott Ukrajna és Grúzia felvételét illetően, s a szervezet a két országban a reformok és a hadsereg modernizációja támogatásával járul hozzá a folyamat sikeréhez. A két posztszovjet állam még 2008-ban kérte felvételét.
A hibridháború az amerikai-orosz egyeztetések idejére sem szünetel. Az ukrán kormányzatot ért péntek hajnali hekkertámadás kapcsán szombaton Kijev már úgy nyilatkozott, Oroszország sejlik fel az akció mögött. A digitális átalakulásért felelős minisztérium vasárnap közleményben tudatta: bizonyítékai vannak, hogy Moszkvának köze van a támadáshoz. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács egyik tisztségviselője szerint az UNC1151 nevű, a fehérorosz hírszerzéshez köthető hackercsoport hajtotta végre a támadást, az orosz hírszerzéssel kapcsolatban állókhoz hasonló számítógépes kártevőkkel.
A csapatmozgások sem szűntek meg, a német Bild arról számolt be, hogy az elmúlt napokban több száz harckocsit és harcjárművet, rakétavetőket, ballisztikai rendszereket és egyéb hadi felszereléseket szállítottak Szibérián át Oroszország távol-keleti részéről az orosz-ukrán határ keleti oldalára. A Yahoo News beszámolója szerint viszont a CIA 2015 óta egy titkos program keretében dél-amerikai bázisokon képezi ki az ukrán különleges erők és titkosszolgálatok elitalakulatainak tagjait. A New York Times pedig arról írt, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja az ukránokat egy esetleges orosz invázió esetén: a CIA és a Pentagon Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában képezné ki az ukrán gerillákat, s onnan juttatna nekik fegyvereket is. A felsorolásból Ukrajna egyetlen NATO-tag szomszédja maradt ki: Magyarország.
