Összeomlani látszik Joe Biden terve, hogy új szövetségi törvényekkel védje meg a szavazáshoz való jogot és egyszerűbbé tegye a választásokon való részvételt. Az elnök csütörtökön délután személyesen látogatott el a törvényhozás épületébe, hogy cselekvésre bírja pártja szenátorait, ám távozóban elismerte, maga sem tudja, hogy ez mennyire sikerült. Márpedig a tét óriási, egyrészt a republikánus többségű államokban elfogadott, a választójogot szűkítő helyi törvények, másrészt az idén novemberi, majd a 2024-es választási esélyek miatt.
A Demokrata Pártnak a 100 tagú szenátusban 50 szavazata van, döntetlen esetén Kamala Harris alelnök voksa döntene, ám ahhoz 60 szenátor kellene, hogy a testület napirendre tűzhesse a kétválasztójogi tervezetet, s csupán egyetlen republikánus jelezte, hogy legalább az egyikkel egyetért. A demokrata párti szenátorok túlnyomó többsége szerint az amerikai demokráciára leselkedő halálos veszély indokolná az eljárási szabályoktól való kivételes eltérést, ám ketten, a nyugat-virginiai Joe Manchin és az arizonai Kyrsten Sinema az ország súlyos megosztottságára hivatkozva ellenzik, hogy félresöpörjék a kisebbségben lévő republikánusok tiltakozását.
Az amerikai szenátus összetétele és eljárási szabályai elvben a kisebbségi vélemények védelmét és a konszenzusos törvénykezést szolgálják. A 60-szavazatos szabály azonban messze nincs kőbe vésve, a múltban mindkét párt többször eltért tőle – legutóbb Barack Obama egészségbiztosítási reformja, majd Donald Trump legfelsőbb bírósági jelöltjei kedvéért. A mostani megosztottság azonban azzal fenyeget, hogy a mindenkori többség egyszerűen figyelmen kívül hagyja a kisebbségi véleményt, márpedig a jobboldalon már most is hallhatók olyan, az Egyesült Államokból való kiválást szorgalmazó hangok, mint amilyenek másfél évszázaddal ezelőtt polgárháborúhoz vezettek. A republikánusok azzal érvelnek, hogy 2020-ban megingott a bizalom a választási rendszerben, ezért szigorúbb szabályokra van szükség, míg a demokrata pártiak szerint ezek csupán a kisebbségek részvételének megnehezítését szolgálják. A mélyben a liberális városi, illetve a konzervatív vidéki érdek és kultúra ütközik össze: előbbi a több szavazatban, utóbbi a jobbra húzó választási rendszerben bízik.
Biden karácsony előtt a mérsékeltek által az eredeti felére, 1800 milliárd dollárosra lealkudott szociális csomaggal is kudarcot szenvedett, ami felbosszantotta pártja progresszív szárnyát. Az újabb fiaskó azt jelezné, hogy nem tudja megvalósítani választási ígéreteit. Alig néhány napos haladékot jelent, hogy a hétvégére várható havazás és egy demokrata párti szenátor koronavírus-fertőzése miatt el kellett halasztani a hétfőre tervezett szenátusi szavazást. Biden a pártja szenátoraival elfogyasztott munkaebéd után azt mondta, ha elsőre nem sikerül, újra és újra neki fog rugaszkodni a választójogi törvényeknek. Chuck Schumer többségi vezető szerint kedden kezdik előkészíteni a sorsdöntő szavazásokat egyrészt a 60-voksos szabályról, majd siker esetén a két törvényjavaslatról, de meglepő lenne, ha a Demokrata Párt egységesen tudna fellépni.
A Fehér Ház azt is csalódottan vette tudomásul, hogy a Legfelsőbb Bíróság éppen a Covid-járvány legnehezebb pillanataiban alkotmányellenesnek nyilvánította az 50 főnél többet foglalkoztató cégek alkalmazottainak elrendelt kötelező védőoltást (vagy heti tesztelést). A döntés alapján mintegy 80 millió amerikai számára ezt csak a munkaadója írhatja elő. Ugyanakkor a testület helyben hagyta azt az elnöki rendeletet, amely 10 millió egészségügyi dolgozónak kötelezővé teszi az oltást.
