Semmilyen előrelépést nem tapasztal a magyar kormány jogállami teljesítménye ügyében a Human Rights Watch. A nemzetközi civil szervezet éves országjelentéséből az tűnik ki, hogy az összes vizsgált területen 2021-ben is az ment tovább, mint korábban, azaz folytatódtak a támadások a jogállam és a demokratikus intézmények ellen. A hatalom meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt elrendelt válsághelyzetet, ily módon változatlanul rendeletekkel irányíthatja az országot, amibe beletartozik, hogy korlátozhatja a gyülekezés és a tájékozódás jogát.
Emellett továbbra is célkeresztben vannak a nemi kisebbségek, zajlik a független sajtó zaklatása, érvényesül a hátrányos megkülönböztetés a romákkal szemben, szorulnak vissza a nők jogai. Szinte lehetetlen menedékjogot kapni.
Ami az egyes részterületeket illeti, a jogállamiság ügyében az országértékelés emlékeztet, hogy a pandémiára hivatkozva az Orbán-kabinet felfüggesztheti az Országgyűlés által hozott törvényeket, eltérhet a jogszabályoktól, különleges intézkedéseket hozhat. 2020 márciusa óta 250 ilyen döntés született, és nem csak a Covid–19-járvány miatt. Ráadásul ez a helyzet addig maradhat fenn, amíg a Fidesz jónak látja, mert fél évenként prolongálhatja kivételezett jogkörét.
Az Orbán-kormány továbbra is a zaklatja a független médiát, elnyomja a szólásszabadságot. A legtöbb orgánum így vagy úgy, de a kormány ellenőrzése alatt áll, és ennek vérfagyasztó hatása lett az elfogulatlan újságírásra. Az Alkotmánybíróság helyben hagyta, hogy a Klubrádiótól elvették a frekvenciáját. Több kritikus újságírót is lehallgattak a Pegasusszal.
Nem jobbak az állapotok a tudományban és az oktatásban sem. Az egyetemeket magánalapokba viszik ki, az irányító testületek hatalomhű emberekből állnak, a nyilvánosság nem nézhet utána, hogy miként működnek ezek az alapítványok.
Már olyan alapvető dolgok is hiányoznak, mint a szappan és a fertőtlenítő. Ennélfogva – állítja a HRW – az EU-n belül Magyarországon volt a legmagasabb az áldozatok aránya 2020 januárja és 2021 szeptembere között.
Számos munkahelyen és iskolában változatlanul érvényesül a diszkrimináció a romákkal szemben, a közösség tagjai közül sokan élnek mélyszegénységben. A megkülönböztetés ott is jelentkezett, hogy az elején az online jelentkezéssel gyakorlatilag kizárták őket az oltási kampányból. A gyerekek pedig attól szenvedtek, hogy odahaza nincs internet, így gyakran nem tudtak bekapcsolódni a távoktatásba.
A hatalom változatlanul rágalomhadjáratot folytat a jogvédők ellen, a „közeli” média segítségével azt állítja róluk, hogy a „Soros-hálózat” tagjai, az üzletember „zsoldosai”, és hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
Kezdhetnek félni az autokraták
Ami a világot illeti, a Human Rights Watch igazgatója szerint a demokrácia helyzete távolról sem olyan rossz, mint amilyennek az első ránézésre tűnik, mert a fokozódó elnyomás és erőszak a gyengeség jele, ám szorulnak vissza a populisták – írja a The Guardian. Kenneth Roth az éves jelentéshez fűzött esszében rámutat, hogy nagyon sok autokrata egyre jobban kétségbe van esve, mert korábban lehetetlennek tartott ellenzéki szövetségek alakulnak megbuktatásukra, mint Magyarországon, de a szerző ide sorolja Csehországot, Izraelt, valamint Törökországot is. Az ellenzék mindenütt félretette az ellentéteit a korrupt, illetve basáskodó kormányok ellen.
A tekintélyuralmak, katonai rezsimek kemény fellépése a polgári tiltakozások ellen azt jelzi, hogy ezek a vezetők egyre kevésbé tudják kézben tartani a hatalmat. Ezt tanúsítja az oroszországi, illetve nicaraguai nyílt választási csalás is. Az elemző szerint az elmúlt 12 hónap nem éppen rózsásan alakult az autokraták számára, hiába mondogatják annyian, hogy szorul vissza a demokrácia. (Utóbbihoz elég csak Kínát, Lengyelországot és Mianmart említeni.)
Milliók tiltakoznak jogaik korlátozása ellen, még az életüket is kockára teszik miatta, így a tekintélyelvű politikusok hiába próbálják elterelni a közfigyelmet az LMBT-közösségek, az abortusz, vagy éppen a nők jogai ellen intézett támadásokkal. Ugyanakkor a demokrácia nem virágozhat, ha a kormányok nem törődnek olyan kulcskérdésekkel, mint a klímaváltozás, a társadalmi egyenlőtlenségek, a faji igazságtalanságok és a szegénység.
Kenneth Roth rámutat: a jogállam támogatása azt jelenti, hogy csatasorba kell állni a demokratikus intézményekért, tehát az önálló bíróságokért, a szabad sajtóért, az erős törvényhozásért és az eleven civil társadalomért.
