A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) békefenntartói teljesítették küldetésüket Kazahsztánban, és itt az ideje, hogy hazatérjenek - jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök köszönetet mondott a Szergej Sojgu védelmi miniszternek, az orosz vezérkarnak és mindazoknak, akik a műveletet irányították.
A keleti NATO-ként is emlegetett, hat posztszovjet országot - Oroszországot, Fehéroroszországot, Örményországot, Tádzsikisztánt, Kirgizisztánt és Kazahsztánt - tömörítő katonai szövetség Kassym-Jomart Tokayev kazah államfő kérésére január 6-án küldött békefenntartó csapatokat Kazahsztánba küldték, hogy „stabilizálják és normalizálják” a helyzetet az erőszakos tüntetésekkel szembesülő közép-ázsiai köztársaságban. Moszkva mindvégig azt kommunikálta, a KBSZSZ egységek nem vettek részt a lázadókkal szembeni kazah hatósági fellépésben, ők csupán a stratégiai jelentőségű létesítmények biztonságát garantálták. Tokayev elnök rendfenntartó egységei nem tétlenkedtek – közel tíz ezer embert tartóztattak le és „stabilizálták a helyzetet”. Az új kazah államfő államcsínyről, kívülről irányított terrorista, iszlamista beavatkozásról beszélt, de mindvégig nem nevezte meg, kit tart felelősnek, ki áll a „külső” beavatkozás mögött. Ugyanezt a retorikát vette át Moszkva is (vagy fordítva?), de az orosz vezetés sem nevesítette a lázadás felelőseit.
Az orosz dominanciájú posztszovjet katonai szövetség gyors kivonulása minden bizonnyal nem teljesen független attól, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétvégén kétségeit fejezte ki arról, hogy az úgynevezett békefenntartók rövidesen kivonulnak Kazahsztánból. Blinken jelezte, tisztázni kívánja, hogy Kazahsztán miért kérte az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének segítségét az országszerte kitört erőszakos zavargások során, mert mint mondta, a kazah hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy békésen kezeljék a rájuk váró kihívásokat, hogy biztosítsák a békésen tüntetők jogainak védelmét, hgy megvédjék az állam intézményeit és a közrendet, de mindezt a jogok tiszteletben tartásával”. Az amerikai diplomácia vezetője emlékeztetett, ha az oroszok bevonulnak egy országba, onnan egyhamar nem kívánnak elmenni.
Nem csak az első számú amerikai diplomatának voltak kétségei efelől, Európa-szerte aggodalommal figyelték a kazahsztáni „békefenntartókat” főképp azt követően, hogy Tokayev elnök kedden bejelentette, hogy a rend helyreállt Kazahsztánban, 13-án megkezdődhet és tíz napon belül be is fejeződhet a KBSZSZ csapatok kivonása. Ekkor Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter viszont még azt hangsúlyozta, a csapatok addig maradnak, míg a helyzet úgy kívánja azt. Ekkor Blinken külügyminiszter figyelmeztette Moszkvát, tartsák tiszteletben Tokayev elnök kérését a kivonulást illetően is.
Csütörtökön fel is szálltak Almatiból az első hazatérő orosz alegységeket és a haditechnikájukat szállító repülőgépek.
A békefenntartók kivonását várhatóan január 19-én fejezik be.
Putyin elnök minden bizonnyal nem kíván újabb frontot nyitni a Nyugattal szemben, miközben Európát kihagyva, közvetlen orosz-amerikai tárgyalások révén próbálja elérni a NATO keleti bővítésének leállítását a második világháború utáni kétpólusú világrend visszaállítását.
