„Nagy a baj, mert a balatoni ingatlanfejlesztési hullám az elmúlt két évben elérte Aszófőt is. Aggódunk, mert úgy látjuk, hogy rövid távú vállalkozói érdekek zsákmányolják ki szeretett falunkat a szemünk láttára. Nem akarunk sem sittlerakó, sem betontemető lenni! Nem akarunk egy 71-es főút melletti jellegtelen, sivár települést!” – olvasható a segélykiáltás az Aszófő Hangja című kiadványban, melyet az év végén jelentettek meg civilek a Tihany és Balatonfüred melletti félezres településen.
– Valahogyan fel kellett hívnunk az emberek figyelmét, hogy nagyon rossz irányba mennek a dolgok, ugyanis az önkormányzattól nem kapnak megfelelő tájékoztatást – indokolta a kiadvány terjesztését az egyik ötletgazda, Schmidt Attila. – A többség csak azt látta, hogy rengeteg a kamion, emiatt nagy a por- és zajszennyezés, de, hogy mi van a háttérben, fogalmuk sem volt.
Az önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint Aszófő Pécsely felőli részét a 2006-os helyi rendezési terv ipari övezetté nyilvánította, s a helyi építési szabályzat sem tiltja az ipari tevékenységet. Ezt kihasználva épült néhány éve betonkeverő üzem, amelynek működését a szakhatóságok annak ellenére sem tilthatták, hogy a létesítmény kőhajításnyira fekszik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területétől, az engedélyezés ugyanis kizárólag a helyi építési szabályozáson múlik. Az üzem komoly teherautó-forgalmat generál, a helyiek szerint naponta 50-100 nehézgépkocsi hajt át a falun, húz el a település melletti erdei úton, amelyet kiszélesítettek és felszórtak murvával.
– Régen kedvelt sétáló- és túrahelynek számított ez a környék – jegyezte meg Schmidt Attila. – A közeli Téltemető-tanösvény országosan védett természetvédelmi terület. Itt van Aszófő vízbázisa is. És mellette a betonüzem. A polgármester az építési szabályzatra hivatkozik, csakhogy az azt is kimondja, hogy zavaró tevékenység nem végezhető. A balatoni övezetben, a nemzeti park mellett egy betonüzem nem zavaró? Ráadásul, amikor elindult, azt mondták, napi 3-5 teherautónyi lesz a forgalom, de ennek 20-30-szorosa a valóság.
– A teher- és egyéb forgalom valóban élénk, főként a nyári szezonban, s ezzel mindenkinek együtt kell élnie. Azok a teherautók, amelyeknek itt van a telephelyük, bármikor átmehetnek a településen, a tulajdonuk megközelítését nem korlátozhatjuk – reagálta Keller Vendel polgármester.
Az ipari jellegű beruházásokat azzal indokolta, hogy az önkormányzatnak bevételeket kell szereznie, s Aszófőn nincs olyan idegenforgalom, amitől eleget remélhetnének.
Ám nem csak a betonüzem borzolja a kedélyeket: az ipari övezet egy részén sittlerakó jött létre, ahol 2-4 méter magasan gyűlik a beton, a kő, a vas és mindenfajta építési hulladék. Kérdésünkre a polgármester állította, a vállalkozó beszerezte a szükséges engedélyeket a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízügyi Szakhatóságától, illetve a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályától, s a helyi építési szabályozás sem tiltja ezt a tevékenységet.
– Pontosan ez a problémánk, hiszen a képviselő-testület módosíthatná a szabályozást, főleg, ha az aszófőiek ellenzik az ilyen cégek megtelepedését. Csakhogy senki sem kérdezi meg őket – jegyezte meg Schmidt Attila.
Keller Vendel szerint csak néhányan az elmúlt évek ingatlanvásárlói közül szítják a kedélyeket. Állította, nem igaz, hogy nincs érdemi tájékoztatás a faluvezetés részéről, hiszen a testületi ülések nyilvánosak – a civilek szerint viszont a reggel 8 órás ülésekre, aki dolgozik, képtelen elmenni. A civil összefogással kapcsolatban a polgármester megjegyezte, nem bejegyzett szervezetről van szó, mely jogellenesen, engedély nélkül használja Aszófő nevét.
– Márpedig valószínűleg lesz folytatása tiltakozásunknak, hiszen láthatóan rossz irányba megy Aszófő, ebben sokan egyetértettek a közmeghallgatáson – állította Schmidt Attila és hozzáfűzte: – Többet tervezünk egy újabb kiadványnál, kérdéseket tettünk fel a szakhatóságoknak, a kormányhivatalnak, s a válaszoktól függ, teszünk-e további jogi lépéseket.
