Hetvenhárom lakásos apartmanház tervezett építése miatt tiltakoznak a balatonmáriafürdőiek: a komplexum az egyik, keskeny utcákról megközelíthető szabadstrand mellé épülne, a tóparti nádas közvetlen közelébe. A helyiek és a nyaralók attól tartanak, hogy a megnövekedő forgalom miatt elveszne az eddig csendes üdülőövezeti jelleg, ráadásul a környezet és a tó is megsínylené a fejlesztést.
Balatonmáriafürdő – a nyugalom szigete, hangzik a szlogen, s valóban, a déli part nyugati végében fekvő, cirka 850 lakosú falut eddig elkerülték a balatoni nagyberuházások, a hét kilométeres tóparttal rendelkező település csendes, családias nyaralóhelyként él a köztudatban. Az elmúlt évek balatoni gigaberuházásai miatt azonban a korábbi frekventált, a jobbára az északi parton és a keleti-medencénél fekvő települések szinte beteltek, így a nagybefektetők egyre nyugatabbra keresnek helyet maguknak. Balatonmáriafürdőn korábban jellemzően családi panziók és kisebb hotelek épültek, ezért is okoz most komoly aggodalmat sokakban, hogy a településképtől idegen betonmonstrumot húzhatnak fel közvetlenül a tópartra, a nemrég felújított és korszerűsített Bárdos-strand szomszédságába.
A területet negyven éve még nádas borította, a környező nyaralók tulajdonosai egy keskeny lejárón át juthattak le egy apró öbölbe. Az 1969-ben épített közeli hajóállomás kőgátja miatt azonban egy bő évtized alatt elmocsarasodott a partszakasz, amelyet feltöltöttek. A tómeder úgy száz méterrel beljebb szorult, s a rendszerváltás óta eltelt évtizedek során családias szabadstrand alakult ki a 2,5 hektáros területen. Ennek nagyjából ötödét a kilencvenes években az önkormányzat biztosítékként bevitte egy projektbe, ami azonban elbukott, a valamivel több, mint 5000 négyzetméteres területet elvitte az egyik bank, és később értékesítette. Évekkel ezelőtt 130-150 millióért hirdették, ám a gazdasági válság után nem akadt rá vevő, nemrégiben azonban gazdára talált: helyi forrásaink szerint 250-300 millió forintért.
Az önkormányzat a saját eszközeivel megpróbálta elejét venni, hogy valamilyen gigaberuházás valósuljon meg a területen, a jelenleg érvényben lévő rendezési terv és helyi építési szabályzat szerint nem épülhetnek társasházi lakások, csak szálláshely-szolgáltató épület. A beépíthetőség 30 százalék, a beépíthető magasság 7,5 méter. A látványtervek azonban ennél jóval monumentálisabb, háromszintes épületet mutatnak, melynek legmagasabb pontja 12 méter. Az általunk megkérdezett építési szakember szerint a magassági korlátot a teraszokkal és loggiákkal egy ügyes építész könnyen kijátszhatja, hiszen a 7,5 méter átlagmagasságot jelent, vagyis a például a földszinti nyitott teraszok ellensúlyozni tudják az előírtnál magasabb épületrészeket. Szakemberekben pedig nincs hiány a beruházó részéről: a 2020-ban alapított, győri székhelyű Balaton Coast Kft. három tulajdonosából ketten – Szalánczi Gábor és Szalánczi Donát – ugyanis a szintén győri L Stúdió építészcég mérnökei.
A Bárdos-strand melletti épületben 54 darab 28-63 négyzetméteres apartman és 19, 42-75 négyzetméteres lakás kapna helyet a tervek szerint. Ami önmagában ellentétes a helyi szabályozással, hiszen elvileg értékesíteni nem, csak kiadni lehetne az ingatlanokat. Úgy tudjuk, többek között emiatt utasította el az építési hatóság a cég első engedélykérelmét, a másodikba aztán információink szerint már szolgálati lakás besorolással lettek feltüntetve egyes ingatlanok. A helyieket azonban elsősorban nem az épület hivatalos besorolása, hanem a mérete zavarja. Féltik a nyugalmukat, tartanak a kis utcákon megnövekvő forgalomtól.
– A 73 lakáshoz alsó hangon is számolhatunk 150 lakót és persze 73 autót – mondta az építkezés egyik helyi ellenzője. – Állítólag a strand hivatalos befogadóképessége 170 fő, de nyaranta ennek a létszámnak már így is a duplája jár ide. Azt sem tudjuk, hogyan akarnak építkezni, azt mondják, a csatornapart felől oldják meg, de az is csak egy egysávos utca.
Utóbbi állítólag már nem sokáig. Galácz György polgármestertől megtudtuk, a beruházó vállalta, nagyban hozzájárul az utca kétsávossá szélesítéséhez, igaz, ehhez négy-öt teleknél kisajátításra lesz szükség – nem véletlen, hogy az érintettek közül nem mindenkivel sikerült megegyezni, ugyanis attól tartanak, a házakhoz túl közel kerül az út, melyen ráadásul sokszorosára nő majd a forgalom.
– Nemcsak a part, a tó sem bír el itt több vendéget – jegyezte meg egy másik tiltakozó. – Ez nem nyílt víz, hanem egy 15 méter széles öböl a nádasban, ráadásul nincs áramlás, ami forgatná a vizet, hiszen itt van mellettünk a hajóállomás gátja, ami mindent lefog.
A tiltakozók mindezt az SzabadaHang oldalán elindított petíciójukban is leírták, s hogy sokan egyetértenek velük, jól mutatja, hogy mostanra több mint 10 ezer támogató aláírást sikerült összegyűjteni, vagyis a helyiek mellett láthatóan a nyaralótulajdonosokat is aggasztja az építkezés. A petíció címzettje a polgármester, vagyis a beruházás ellen demonstrálók azt szeretnék, ha a falu vezetése megakadályozná az építkezést, legalábbis ebben a formában.
– Nem az a baj, hogy ide valaki építeni akar – állította egy másik tiltakozó. – Ha építene normális, a településképbe és a környezetbe illő négy-hat lakásos apartmanházakból kettőt-hármat, azt mondom, rendben van, kell a fejlődés, szükség van minőségi turizmusra. De nézzen körül! Itt családi nyaralók vannak, hogy nézne ki egy betonkolosszus?
Galácz György szerint viszont az önkormányzat lehetőségei behatároltak: mivel a projektet magánterületre tervezik, a település csak a helyi rendelkezések betartását követelheti meg, az engedélyezési eljárásba nem tudnak beleszólni. A tervező kérelmére is csak annyit tudtak megállapítani, a tervezett épület megfelel a településkép védelméről szóló előírásoknak, így nem utasíthatták el a projektet. Az engedélyezési folyamat a szakhatóságok ügye, nekik kell elbírálniuk, hogy a beruházó építési és hasznosítási elképzelései megfelelnek-e a törvényi előírásoknak.
Az ügyben megkerestük a Balaton Coast Kft.-t is, többek között arra voltunk kíváncsiak, hivatalosan mekkora lesz az épület, hogyan áll a projekt engedélyezése, mennyibe kerül majd a beruházás, milyen útvonalon akarják megoldani az építkezéshez szükséges szállítást, illetve, hogy a korábban egy helyrajzi számon lévő területet tavaly nyáron miért osztották fel három, új helyrajzi számosra, és ebből egy 700 négyzetméteres részt miért adtak át az önkormányzatnak? A cég nem válaszolt megkeresésünkre – a helyiek állítása szerint a két, tavaly év végi hatósági bejáráson sem képviselte magát –, viszont néhány napja az Építészfórumnak Szalánczi Donát azt állította, a hatályos szabályozás alapján tervezték meg az épületet, a Balaton-közeli elhelyezkedés miatt a tervezés során környezetvédelmi és tájképvédelmi vizsgálat is készült, s ezek a tervezett beruházást megfelelőnek találták. Arról, hogy a területre csak kereskedelmi szálláshely épülhetne, s nem eladásra szánt apartmanok és lakások, nem beszélt.
