Nem változtatott a legnépszerűbb lakossági állampapír kondícióin az Államadósság Kezelő Központ Zrt. A december végén meghirdetett öt éves kötvény éves átlaghozama a teljes futamidőre 4,95 százalék, amely elmarad mind a tavalyi, mind az idénre várható inflációtól. Ugyanis még a legóvatosabb kormányzati és MNB prognózisok is azzal számolnak, hogy tavaly is és idén is 5 százalékos áremelkedés várható. Ez viszont azt jelenti, hogy a Magyar Állampapír Plusznak is negatív a reálhozama, legalábbis a futamidő elején. De ha az infláció a kormány által remélt pályát futja be - vagyis a pénzromlás már 2023-ra három százalékra csökken –, a teljes futamidőn a reálhozam összesítve hat százalék lesz, vagyis a befektető a pénzénél marad, ennél többet pedig a legbiztonságosabbnak tartott megtakarítási formától nem is lehet elvárni.
A MÁP Plusz 4,95 százalékos átlaghozama még így is többletkamatot fizet: a piacon a profi befektetők által szabadon elérhető öt éves kötvény hozama 4,62 százalék, vagyis egy év alatt 330 bázisponttal (3,3 százalékponttal) emelkedett. A tavaly beindult kamatemelések miatt hasonló tendencia figyelhető minden futamidőre: a 10 éves hozamok egy év alatt 2,6 százalékponttal emelkedtek, így jelenleg 4,63 százalékon állnak. A jegybank ugyan a héten szusszant egyet és hosszú idő után nem emelte az egyhetes irányadó kamatát, így az maradt négy százalékon, de a következő hónapokban újabb kamatemelések jönnek az infláció miatt. Erről legutóbb épp Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszélt egy tavaly év végi interjúban, de a jegybank minden megnyilatkozásában jelzi, hogy az MNB mindaddig emeli kamatait, amíg az inflációs várakozások végre nem csökkennek. Ezen nyilatkozatok fényében az elemzők és a piacok is azzal számolnak, hogy az irányadó MNB-kamat legalább 4,5 százalékra emelkedik már 2022 közepére, s ha minden jól megy, így állhat le a kamatemelési ciklus. De vannak elemzők, aki szerint ennél egy kicsit magasabbak is lehetnek kamatok.
A kamatok emelkedése még tovább húzhatja a forintkötvények hozamait, ennek következtében a nominális hozamokat nézve nagyon nagy különbség alakult ki a fejlett piacokkal szemben. Míg idehaza az öt éves forintkötvény hozama már évi 4,62 százalék, addig a hasonló futamidejű német kötvények évi mínusz (!) 0,43 százalékos hozammal forognak. Vagyis a magyar kötvények hozamelőnye tetemes lenne, ha nem lenne ott az euró és a forint közötti árfolyamkockázat, és persze nem beszélve arról, hogy a német gazdaság a világ egyik legerősebb gazdasága és legmegbízhatóbb adósa.
Az emelkedő kötvényhozamok és a jelentősen megugró államadósság miatt a következő években a magyar állam kamatkiadásai nőni fognak – ez már a Pénzügyminisztérium előrejelzéséből derül ki. Az államadósság a válság alatti két évben, 2020-21-ben mintegy 10 ezer milliárd forinttal emelkedett, ez a teljes állományt nézve 25-30 százalékos növekedés. Ennél kisebb mértékben nőnek majd a kamatkiadások, miután a múlt év szeptemberében végrehajtott nagy mennyiségű – öt milliárd eurót meghaladó – euró és dollárkötvény-kibocsátásokkor ezeket a kötvényeket a forintpiacinál jóval kisebb hozammal tudták értékesíteni. A kormány azzal számol, hogy a tavalyi 1395 milliárd forint után idén és jövőre 1475 milliárdot költ kamatokra, 2024-re átlépjük az évi 1550, 2025-ben pedig az 1650 milliárd forintos kiadást.
