Nem vesztegette az időt a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov. A magyar kormány novemberben nyilvánította rozsdaövezeti akcióterületté az egykori Láng Gépgyár XIII. kerületi iparterületét, december végén már el is indították a környezetvédelmi eljárást, amely az engedélyezés első lépése. Az ingatlan papíron a svájci hátterű Pacont Kft. tulajdonában áll, de a cég irányításában részt vevő Huszár Viktor és Marton Péter tavaly alapított Southblaze nevű cége 2021 februárjában 7 millió euró (2,5 milliárd forint) jelzálogot jegyeztetett be az iparterületre (lásd keretes írásunkat).
A Láng-negyed környezetvédelmi eljárását a Southblaze kérelmére indította meg a Tarnai Richárd vezette Pest Megyei Kormányhivatal. (Az építési engedélyeket a szintén „baráti” fővárosi kormányhivatal adja majd ki.) A Váci út, Turbina utca, Esztergomi út, Vizafogó út által határolt 8 hektáros tömbben önálló városrész épül, amely „ötvözi a lakó- és irodai funkciót a Láng gépgyár megmaradt műemléki épületeivel”. Az előzetes vizsgálati dokumentációból kiderült: összesen bruttó 280 ezer négyzetméter épülne a felszín felett és további 130 ezer négyzetméter alatta lakóépületek, irodaházak, szálloda, üzletek, közösségi terek és parkoló formájában. A meglévő épületeket a Váci út és a Turbina utca sarkán álló, műemléki védettséget élvező, Alpári Ignác tervezte csarnok kivételével elbontják. A tervek elkészítésével a jó nevű Paulinyi építészirodát bízták meg.
A beruházás a dokumentáció szerint „ideálisan kíván reagálni a barnamezős területek rehabilitációs igényeire, magas szintű épületekkel és funkciókkal gyógyítaná be a városszöveten lévő sebet”. A kormány – a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító – rendeletében meghatározott „sajátos beépítési szabályok” ugyanakkor némi kételyt ébresztenek, mivel eszerint az épületmagasság elérheti a 65 métert, az új épület homlokzati szélessége akár 120 méter lehet, zöldfelületből elég 25 százalék, a lakások pedig 50 négyzetméternél kisebbek is lehetnek. A beruházók ki is használják a lehetőséget: a Váci út és a Vizafogó utca találkozásánál négy különálló toronyból álló, 65 méter magas irodaház épül. Az engedélyezési dokumentáció szerint ez a „városképileg is jelentős elem képezi a beépítés csúcsát”. A műemléki területen 230 szobás szálloda és több termes konferencia-helyszín épül, míg a 4 lakóépületben 1424 lakást alakítanak ki. Az Esztergomi út északi végére tervezett lakóépületek maximálisan kihasználják a dunai panorámát, így ott is „toronyszerű beépítés készül”. Mivel a Rákos-patak környékének rendezése jelentős értéknövelő hatással bír, ezért a kerületi és fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő terület revitalizációját javasolják. Arról nem esik szó, hogy ezt ki fizetné. A projekt összértéke a beruházó korábbi közlése szerint eléri a 150 milliárd forintot.
Az építkezés 2022-2031 között, hat ütemre bontva valósulna meg. Az első két ütemben 3 lakó- és egy irodaházat húznak fel. A lakóépületek földszint plusz 9-16 emeletesek lesznek, a föld alatt 1-3 parkolószinttel, az utcaszinten üzletekkel. Azt az irodaépületet 12 emeletesre tervezik három szintes mélygarázzsal. Az első épület kivitelezését már idén májusban elkezdenék és 2024-ben adnák át. A szálloda az utolsó ütemben 2028 és 2031 között valósulna meg. Az épületek között „zöld oázis” létesülne, bár a lakóterületek belső kertjeit csak az ott lakók használhatnák. A gigászi beépítés miatt a 25 százalékos zöldfelületi minimumot csak úgy tudják teljesíteni, ha jelentős méretű tetőkerteket hoznak létre. Összesen 3000 parkolót alakítanak ki. Mindent összevetve úgy vélik, a beruházás a lakosság életminőségére pozitív hatással lesz.
A XIII. kerületi, ellenzéki vezetésű önkormányzat korántsem lehet biztos ebben. Rahimkulovék másik cégével már meggyűlt a bajuk. Az iparterület háta mögött lévő Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt terület Népfürdő utcai részére ugyanis hatalmas társasházat húzna fel a szintén az orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó Idom Házépítő Kft. Az épület terveit a kerületi tervtanács a túlépítés miatt elutasította, mire a kormány azt is kiemelt beruházássá nyilvánította. A döntés miatt a kerület Alkotmánybírósághoz fordult.
