Völner Pál;mesehős;

- Pumukli-gate

Mintha polgármesterként legalábbis a város leggazdagabb emberévé tette volna a barátját, vagy mintha a háza végébe stadiont építtetett volna világnak csúfjára. Ilyen figurák csak a mesében vannak, és azok tényleg töketlenek.

Pumukli a halál, Völner meg a szerencse fia – ezek a hét legmeseszerűbb fejleményei. Egyszersmind: ha valaki azt mondja 1990 tavaszán, hogy harminc évvel később Orbán Viktor (első ezen a néven) negyedik kormányának idején a bűnüldöző hatóságok árgus szemmel figyelik a rajzfilmfigurák, koboldok és más fabulahősök kukiját, miközben számos jel (és nyomozati bizonyíték) szerint a végrehajtó maffiával kokettáló államtitkáron nyolcvanmilliót keres az ügyészség, de ő köszöni, jól van, és engedelmünkkel (vagy anélkül) szabadlábon bátorkodik tovább a 133 egyikeként, akkor szerintem soványmalac-vágtában fordultunk volna vissza Fél-Ázsiába. Vagy az egészbe. Bár nem is kell különösebben keletre mennünk, Kína is eléggé itt van már. Hszi Csin-ping elnök a Hetekben tett közzé fizetett újévi üzenetet, hogy megossza meglátásait a Kínai Kommunista Párt éléről. Épületes írás, amit a Magyar Hang szerint a Biblia- és keresztényellenes Kína állami hírügynökség adott le. Nincs itt semmi látnivaló: a pénz beszél, és beszél, és csak mondja-mondja.

De ha már Pumukli-gate: a Pest Megyei Kormányhivatal 250 ezer forintra büntette a Micsoda család! forgalmazóját, mert a szivárványcsaládokról szóló könyv „megtévesztő helyen volt a könyvesboltokban”. Igazán törekedhetne a magasságos kormányhivatal a pontosabb fogalmazásra, mert az már tényleg nem járja, hogy a könyv nemcsak az olvasókat akarja megtéveszteni és nemváltásra bírni, de a végén még kezet is akarnak mosni vele. Hátha a szappan helyén volt. Egy rendes állampolgár arról is bejelentést tett, hogy egy gyerekkönyvtárban a gyerekek számára is elérhető helyen helyeztek ki egy homoszexualitást megjelenítő könyvet. Mivel kötve hisszük, hogy képes enciklopédia volt, inkább gyanakszunk Rimbaud költészetére, itt sem ártott volna a pontosabb fogalmazás. Az mindenesetre megnyugtató, hogy a könyv már nem elérhető, talán bizony magasabb polcra tették. Nagyjából ennyi értelme van az öncélú fideszes melegüldözésnek is: vagyis a tapintható társadalmi ellenszenv meglovagolásának. Na, ezt kellene betiltani egyszer. De Kínától aligha várhatunk efféle demokráciát, bár műanyagból bármikor fröccsöntenék olcsón.

A gyanúsan és eléggé el nem ítélhetően nemtelen mesebeli figurák mellett a kormány kedvenc mitológiai ménese is feltűnt a láthatáron a minap, az úgynevezett Pega­sus-istálló. Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója mondta egy a Népszavához eljutott hangfelvételen a sajátjainak, hogy „mindenkiről jönnek hírek”. Érzékeltette, hogy a jelenlévők sem kivételek, BM-esként mindenkiről tud sok mindent. „Azt is tudom, hogy mikor beszélt kivel meg hogyan”, magyarázta. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) tagjai­nak egy része, a kormánypárti Lungo Drom képviselői és szövetségeseik köpni-nyelni nem tudtak, csak egy erőtlen „hoppá!”-ra futotta egyiküktől. Mivel senki sem tette föl az adekvát kérdést, hogy „Lajos, te most akkor fenyegetsz bennünket, baszd meg?”, és nem hangzott el a „Főigazgatói beosztásodhoz méltatlanul viselkedsz, jó uram!” sem, így csak találgatni tudunk: honnan ennyire tájékozott Sztojka főigazgató. Nem csodálkoznánk, ha a Pintér és Varga minisztereken szocializálódott olvasók egy része élne a gyanúperrel, hogy a XXI. század megfigyelés­ipari vívmányainak a jóvoltából nem a piacon gyűjtögeti a pletykákat, mert az egyrészt melós, másrészt, ha már van a kormánynak egy szuper motyója a lehallgatásokra, akkor miért is ne élnének vele testületileg? De ez egészen addig csak spekuláció (de ennek egészen hihető), amíg ki nem derül az igazság. A bűnüldöző szerveknek segítendő: az igazság az, ami nem hazugság, és nem pedig az, ami hazugság ugyan, de tagadják körömszakadtáig a közmédia és a pártfunkcioná­rius trollhadosztály szíves (és jól megfizetett) segedelmével.

Apropó, kormányzott média. Az ellenzék minapi sajtótájékoztatóján olyan elánnal kérdezték Márki-Zay Pétert egyes kijelentései miatt, mintha polgármesterként legalábbis Hódmezővásárhely leggazdagabb emberévé tette volna a barátját, vagy mintha a háza végébe stadiont építtetett volna világnak csúfjára. Ilyen figurák csak a mesében vannak, és azok tényleg töketlenek.

Kedves innovációs minisztérium, írja már újra valaki a programjukat, instállom.

Lefogyok, rendszeresen mozgok, leteszem a cigit. Talán ezek a leggyakoribb új évre szóló fogadalmak. Aztán, hogy mi lesz belőle, inkább ne is kérdezzük. Nem mindenkinek segít kijelölt időponthoz, most épp január 1-jéhez kötni az életmódváltást, amit eleve fújhatunk, ha nem tudunk azonosulni a kitűzött céllal, mert így hamar elpárolog a motivációnk. Nincs egyenrecept a sikeres változtatásra, de álljanak előttünk olyan hiteles emberek példái, akik megcsinálták, és most már tízezreket inspirálnak, biztatnak, hogy nekik is sikerülhet.