;

korrupció;államadósság;osztogatás;

- Korszakhatáron

A magyar gazdaság a járvány ellenére is erősödött, ezért tovább lehet növelni a béreket, támogatásokat – harsogja Fidesz, a miniszterelnöktől kezdve az utolsó propagandistáig. Első ránézésre valóban robusztus a magyar gazdaság növekedése, hisz az tavaly elérhette akár a 6,3-6,5 százalékot is. Minden rendben. Látszólag. Csakhogy 2020-ban meg 4,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék, a GDP értéke a koronaválság miatt. Így a tavalyi hat százalék feletti növekedés nem más, mint természetes korrekció, a helyreállítási periódus. Ha a két év átlagát nézzük, akkor az éves növekedés 0,8 százalékra jön ki, ami nem rossz teljesítmény egy válság idején (hiszen pozitív a szám), de több ezer milliárd forintos osztogatás megindoklására kissé halovány teljesítmény.

A különbséget valahonnan ki kell pótolni: ennek ára és következménye az uniós átlagnál erőteljesebb infláció, a tartósan magas államháztartási hiány, a két év alatt 10 ezer milliárd forinttal (25 százalékkal) növekvő államadósság. A választások előtti osztogatáshoz az államadósság, valamint az infláció nyújt fedezetet, de mert ezek nem valós pénzek, nincs is mögöttük gazdasági teljesítmény, szükség lesz kiigazításra, legkésőbb a nyáron.

A magyar gazdaság korszakhatárhoz érkezett. Az elmúlt 12 év gazdaságpolitikája, az "Orbanomics" megbukott. Pedig indulásakor Európa még a csodájára is járt, hisz működni látszottak az unortodox megoldások. Az Orbanomics kidolgozója, Matolcsy György szerint az elmúlt évtized az elmúlt száz év legsikeresebb tíz éve volt. Persze a maga módján biztos igaza van a jegybankelnöknek, hisz az adófizetők által fizetett jövedelme a tíz év alatt legalább megötszöröződött, és egy többmilliárdos családi vagyon is termett a semmiből. Ezek tényleg sikerek. Neki.

Ám, hogy az országnak is oly nagy siker lenne ez az elmúlt 10-12 év, abban már nem lehetünk biztosak, ugyanis az uniós felzárkózásban messze elhúzott tőlünk Csehország, Szlovénia, és utolért minket Románia, valamint Horvátország is. Ma már magasabb az átlagbér Bukarestben, mind Budapesten, Zágrábban pedig hamarost euróval fizethetnek a boltokban. Akkor miről beszélnek Magyarország vezetői? Ha ez volna a legsikeresebb tíz évünk, az csak azt jelentené, hogy a többi még ennél is gyengébb volt.

Így vagy úgy, de véget ért Orbanomics korszaka, 2022 nyarától valami újnak kell kezdődnie, mert a mostani vircsaft nem folytatható. Hogy mi, pontosabban ki jön, azt nem tudjuk. Az elmúlt 12 év teljesítménye megmutatta, hogy korábban sem a világ élvonalába tartozó magyar gazdaság versenyképessége sajnos tovább romlott. A NER-cégek és alapítványok több ezermilliárdos ballasztja, a korrupciós felár, a szabad verseny hiánya, a jól képzett diplomások és szakmunkások kivándorlása lelassította a magyar gazdaság felzárkózását. Nem várható a jelenlegi politikai elittől, hogy egy gazdaságpolitikai fordulattal fenntartható, felzárkózó pályára állítsa a magyar gazdaságot. És sok száz más ok is van, amiért váltani kell.