;

klímaváltozás;klíma;klímavédelem;éghajlat;klíma- és energiastratégia;Steiner Attila;Innovációs és Technológiai Minisztérium;

- Magyarország zöldülne, Orbán kevésbé

A magyarok egyértelműen támogatják a környezetvédelmi intézkedések fokozását - derül ki a szaktárca némiképp irányított felméréséből. Ehhez képest inkább a kormány válaszai bizonytalanok.

Az állampolgárok legnagyobb részének fontos a környezettudatosság és az éghajlatvédelem - foglalta össze tegnap az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) október és december között futó, Magyarország zöld úton jár című online konzultációjának eredményét sajtótájékoztatón Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Igaz - tette hozzá - a többség emellett a "megfizethető" és folyamatos ellátást is fenntartaná. A kivetített dia szerint egyébként 81 százalék úgy vélte, a klímasemlegesség elérése nem járhat "hirtelen" áremelkedéssel, 13 százalék ellenben a cél mihamarabbi elérését sürgeti, "kerül, amibe kerül", 6 százalék pedig nem hiszi, hogy mindez nagy károk nélkül elérhető. (Utóbbi tétel egyébként kevéssé mutat ellentmondást az előzővel.)

Bevezetőjében Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott emlékeztetett arra, hogy a kérdőív a kormányfő által 2020-ban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv megvalósításába illeszkedik.

A jelek szerint ugyanakkor ennek jegyében az ITM a "nemzeti konzultációkhoz" hasonló, igencsak irányított kérdésekkel fordult a netpolgársághoz. Így végül szinte az összes kérdéskör tartalmazott elsöprő népszerűségű válaszlehetőséget, némiképp tompítva a felmérés hasznosíthatóságát. Az emberek 87 százaléka például "figyel" a környezetére és "figyelembe veszi" a fenntarthatósági szempontokat, szemben a "nagyon környezettudatos" és csak fenntartható termékeket vásárlókkal, valamint azokkal, akiknek nem fontos a környezettudatosság.  

Az illegális szemetelőket a megengedőbbekkel, illetve azokkal szemben, akik nem hisznek a bírság elrettentő erejében, a felmérés szerint 67 százalék büntetné szigorúbban. (A kormány ehhez képest épp a múlt héten tolta ki a "Tisztítsuk meg az országot" című állami szemétszedési program végrehajtási határidejét.) A szelektív gyűjtés híveivel szemben 78 százalék választaná inkább a visszaváltást, de élből szinte senki sem veti el az ötletet. (A rendszert 2023 közepétől be is vezetnék.) 51 százalék pártolja a napelemtelepítés állami támogatását; 44 százalék bizonytalan, 4 százalék pedig más megoldásokat hatékonyabbnak vél. 97 százalék üdvözli a faültetést, amiben több mint felük részt is venne. 90 százalék teljes mértékben egyet ért az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó "további intézkedésekkel"; 9 százalék nem, a felvetés viszont csak egy százalékot nem foglalkoztat. Arra a kapcsolódó kérdésünkre, hogy tervezik-e fokozni a tavalyi tilalom ellenére több helyütt máig elérhető egyszer használatos műanyagok kihelyezésének ellenőrzését, az államtitkár leszögezte: a tilalom a forgalomba hozatalra vonatkozik, vagyis a készletek még "kipörgethetők". Az ellenőrzés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata - tette hozzá.

A felmérés szerint 94 százalék szívesen látna e-buszokat a tömegközlekedésben, több mint felük viszont ezt "önmagában" kevesli. Ama kérdésünk elől, miszerint idén várható-e elektromos személyautó-vásárlási támogatás, Steiner Attila további vizsgálatokra hivatkozva kitért.

95 százalék egyetért a klíma- és környezetvédelem családi és oktatási nevelésének fontosságával, 87 százalék pedig üdvözli Magyarország természeti értékeinek fokozott megismertetését.

A leginkább érdeminek tekinthető kérdés-válasz tanúsága szerint a klímavédelmi célok leghatékonyabb eszközének 47 százalék a megújulókat és az energiahatékonyságot tartja. (Igaz, ezeket, zárójelben, egy "pl."-megjelöléssel rögtön le is szűkítették az Orbán-kormány által előnyben részesített irányokra, így a napelemre és a fűtéskorszerűsítésre, miközben a szakma nagy része jóval sokrétűbb intézkedéseket sürget.) Ezen túlmenően 27 százalék az erdőtelepítést, 13 százalék a szemléletformálást, 7 százalék az innovációs pályázatokat, 6 százalék pedig a közösségi közlekedést részesítené inkább előnyben.

Az államtitkár szavai szerint a kérdőívre több mint 70 ezren válaszoltak. (A 2050-ig szóló klímaútiterv kidolgozását megelőző, két évvel ezelőtti, a mostanihoz hasonló eredményt mutató online felmérést még több mint 200 ezren töltötték ki.) A sajtótájékoztatón Király Nóra, a lebonyolításban részt vevő Zöld Követ Egyesület elnöke szintén ismertette tapasztalataikat.

A nagy szennyezők között kivétel a Mátrai ErőműAz emberek 85 százaléka egyetért azzal, hogy a nagy környezetkárosító cégek viseljék a klímavédelem költségeit. Igaz, a kormányfő uniós pávatáncai nyomán kissé nyakatekertre sikeredett kérdésben azt tudakolták, hogy a klímavédelemből "leginkább a nagy szennyező cégek" vállaljanak-e részt, illetve ne a családok fizessenek jelentős hozzájárulást, amiként azt Brüsszel javasolja. Az emberek és a cégek közötti egyenlő teherelosztás ötlete kevesek tetszését nyerte el, viszont a téma szinte senki szemében sem érdektelen. Felvetésünkre, hogy ha eszerint a válaszolók zöme a "nagy környezetkárosító cégekre" terhelné a klímaátállás költségeit, az Orbán-kormány december végén miért az emberekre, pontosabban az adófizetőkre terhelte Magyarország leginkább környezetkárosító cége, a Mátrai Erőmű 2021-2024-es - csak tavaly 45 milliárdra rúgó - klímaátállási költségeit, Steiner Attila úgy fogalmazott: a legnagyobb költségvetési terhet az jelentené, ha nem lenne áram. A Mátrai "alaperőmű" a legjelentősebb észak-magyarországi áramtermelő, melynek kiesése - szerinte - nagyban veszélyeztetné az ellátás folyamatosságát. (Ezt környezetvédők vitatják.) Az államtitkár a mostani, tőzsdei árcsúcsok közepette különösen fontosnak nevezte a hazai alaperőműveket, amelyek a határkeresztező vezetékek fejlesztése ellenére sem helyettesíthetők árambehozatallal. Ugyanakkor épp a nagyarányú légszennyezés-csökkentést szolgálja a mátrai lignitblokkok kiváltását célzó helyi gázerőmű terve, ami reményei szerint 2024 végéig megvalósul.

Az elmúlt egy évben az összes lakáshitel kamata nőtt, a legerőteljesebben a változó kamatozású konstrukciók drágultak.