Nemrégiben könyvet jelentetett meg Francois Hollande volt francia államfő, amelynek egyik legfontosabb gondolata az: egy államfő akkor igazán hasznos, ha szabadon cselekszik. Térségünkben is találunk példát arra, hogy egy elnök igenis viselkedhet olyan pártok feletti személyiségként, aki mindig az emberek javát tartja szem előtt: Zuzana Caputová szlovák elnökről van szó.
Caputovát közvetlenül választották meg államfőnek, ám kevésbé hozhat szabadon döntéseket egy olyan elnök, aki a megbízatása alatt egy adott politikai erő utasításait hajtja végre. Andrzej Duda lengyel államfő is ilyen „pártos” elnöknek tűnt, hiszen karrierjét egyértelműen Jaroslaw Kaczynskinek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökének köszönhette, mégis igyekezett legalább azt a látszatot kelteni, hogy képes önálló döntéseket hozni. 2015 óta összesen tíz törvényt vétózott meg, hatot a PiS-kormány idején. A legfontosabb vétóját hétfőn jelentette be: azzal ugyanis, hogy visszaküldte a parlamentnek a médiatörvény módosítását, lényegében megmentette Lengyelország amúgy igencsak megkopott hírnevét, hiszen azt igazolta, Varsó azért valamennyire még jogállam maradt. Nem elég, hogy a jogszabályt eleve törvénytelen módon fogadta el a törvényhozás, de a célja is nyilvánvaló volt: az amerikai Discovery tulajdonában lévő kormánykritikus TVN 24 hírcsatornát akarták elhallgattatni, hiszen a törvény értelmében az Európai Unión kívüli cég nem lehet többségi tulajdonos egy médiumban.
Megdöbbentő ugyan, hogy a XXI. században a parlamenti többség ki akar sajátítani egy televíziót csak azért, mert nem a kormány propagandáját visszhangozza, de sajnos nem kell messzire mennünk, hogy hasonló példákat találjunk. Duda lépése némi reményt adhat mindannyiunknak arra, hogy a kormányzó többségnél is lehet igény a tisztességre.